adozona.hu
BH+ 2005.7.337
BH+ 2005.7.337
Közös költségvetési üzem jogutódjaként az önkormányzat megtérítési kötelezettségét baleseti rokkantsági ellátásért meg lehet állapítani [1990. évi LXV. tv. 103. §, 106. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. Nagyközség, Ö. Nagyközség és T. Község Tanácsai 1978-ban közös költségvetési üzemet alapítottak.
A K. Önkormányzata 1992. január 28-án a költségvetési üzemet megszüntette, és az általa ellátott feladatok végzésére kft.-t alapított.
A felperes 44/1992. (VIII. 13.) számú testületi határozatával járult hozzá a költségvetési üzem jogutód nélküli megszüntetéséhez.
Az iratokból megállapíthatóan a költségvetési üzem vagyonából (12 360 000 Ft) a felperest 278 000 Ft illette meg.
Az alperes f...
BH+ 2005.7.337 Közös költségvetési üzem jogutódjaként az önkormányzat megtérítési kötelezettségét baleseti rokkantsági ellátásért meg lehet állapítani [1990. évi LXV. tv. 103. §, 106. §]
A K. Nagyközség, Ö. Nagyközség és T. Község Tanácsai 1978-ban közös költségvetési üzemet alapítottak.A K. Önkormányzata 1992. január 28-án a költségvetési üzemet megszüntette, és az általa ellátott feladatok végzésére kft.-t alapított.
A felperes 44/1992. (VIII. 13.) számú testületi határozatával járult hozzá a költségvetési üzem jogutód nélküli megszüntetéséhez.
Az iratokból megállapíthatóan a költségvetési üzem vagyonából (12 360 000 Ft) a felperest 278 000 Ft illette meg.
Az alperes fizetési meghagyásával a felperest, mint jogutódot kötelezte, hogy N. János munkavállaló 1989. november 28-án bekövetkezett üzemi balesete miatt kifizetett baleseti rokkantsági nyugellátásból 1998. szeptember 1-től 2003. szeptember 30-ig 199 062 Ft-ot, valamint 2003. október 1-től az ellátás folyósításáig a jogszabályban megállapított, és a mindenkori emelésekkel növelt összegű 4193 Ft összegű ellátást térítsen meg.
A határozat a felperes felelősségét a Ptk. 344. § (1) bekezdésére alapozta.
A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését és megtérítési kötelezettség alól történő mentesítését kérte.
Vitatta mind a felelősség jogalapját, mind annak összegszerűségét, előadva, hogy az üzem megszüntetésekor annak vagyonából a felperes nem részesült.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte.
Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Ptk. 344. § (1) bekezdése az együttes károkozás esetére vonatkozó egyetemleges felelősséget szabályozza, amely a felperes és a költségvetési üzemet alapító további önkormányzatok esetében nem áll fenn.
Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok anyagi felelőssége nem a Ptk. szabályán, hanem az alapító önkormányzat mögöttes anyagi felelősségén alapulhat; ezért az alperes fizetési meghagyása jogszabályba ütközik.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását.
Előadta, hogy a felperes - mint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 103. § (4) bekezdése és 106. §-a szerinti jogutód köteles a baleseti rokkantsági ellátás megtérítésére.
Hangsúlyozta, hogy a fenti jogszabályhelyekre a fizetési meghagyás indokolása is utalt, és ez a jogerős ítélet indokolásában megjelölt mögöttes anyagi felelősséget is megalapozza.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy a költségvetési üzem alapítói vagyonában való számított részesedése 2,2% volt, az alperes ezzel szemben a felperesi felelősséget 10%-os mértékben állapította meg.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet helytállóan mutatott rá arra, hogy a felperesi felelősséget a Ptk. 344. § (1) bekezdésének szabálya nem alapozhatja meg.
A felperes és a társalapító tanácsok jogutódjai nem okoztak közösen kárt. N. János balesete ugyanis a költségvetési üzem - mint munkáltató - alkalmazásában következett be; ezért a felperes esetleges felelőssége csak jogutódi minősége alapján állhat fenn.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében alappal kifogásolja, hogy a jogerős ítélet indokolása nem tesz említést a fizetési meghagyásban is említett Ötv. 103. § (4) bekezdése, illetve 106. §-a alkalmazhatóságáról.
Az Ötv. 103. § (4) bekezdése értelmében az Ötv. alkalmazásában a megszűnő tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat; a 106. § pedig kimondja, hogy a közös tanács által alapított, több községet ellátó intézmény az érdekelt községek közös tulajdonába került.
Az idézett rendelkezések értelmében a költségvetési üzem jogutódai az alapító önkormányzatok.
A társtulajdonos önkormányzatok jogutódlásának aránya abból állapítható meg, hogy a költségvetési üzem vagyonának megosztása során milyen részesedési arányban egyeztek meg. E vonatkozásban azonban megállapítható, hogy az iratokból az egyértelmű és pontos részesedési arány nem határozható meg.
A K. Önkormányzat 1992. január 28-i ülésének jegyzőkönyvéből az tűnik ki, hogy a megszüntetéskor az üzem vagyona összesen 12 360 000 Ft értékű volt, amelyből a felperest 278 000 Ft illette meg. Ugyanakkor a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében azt adta elő, hogy a költségvetési üzem vagyonából a felperesi részesedés mértéke 2,2% volt. /A vagyonérték alapján végzett százalékszámítás 2,249%-ot mutat./
Az alperes tehát akkor járt volna el jogszerűen, ha a fenti adatok alapján megfelelően tisztázza a felperesi részesedés arányát, és a felperest ennek alapján kötelezi megtérítésre.
Minthogy az alperes fizetési meghagyása nem ennek megfelelő követelést tartalmaz, a jogerős ítélet helytállóan rendelkezett a módosított fizetési meghagyás hatályon kívül helyezéséről. A bíróság azonban - a Pp. 339. §-ában foglaltakat figyelmen kívül hagyva - az alperes új eljárásra kötelezéséről nem rendelkezett, holott az elévülési határidő leteltére figyelemmel az alperes új marasztaló határozatot nem hozhat.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítélet indokolásának részbeni megváltoztatásával azt hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. MfvK.IV.10.406/2004.)