adozona.hu
BH+ 2005.7.333
BH+ 2005.7.333
1. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel átszervezésre hivatkozással akkor szüntethető meg, ha a munkáltatót érintő felsőbb döntés keretében kerül sor az átszervezésre [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont]. 2. Ha a fellebbezés a felmentés jogellenességének jogkövetkezménye körébe tartozó kérdést támadott, az a per főtárgyát érintette, ezért a kereset elutasítására irányuló csatlakozó fellebbezés előterjesztésének eljárásjogi akadálya nem volt [Pp. 244. § (1) bekezdés].

- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a közalkalmazotti jogviszonyának a 2004. január 28-án kelt felmentéssel történt megszüntetése jogellenessége megállapítását és eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatása mellőzésével a törvényes jogkövetkezmények alkalmazását, szabadságmegváltás és jubileumi jutalom megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította az átszervezéssel indokolt felmentés jogellenességét, és az alperest elmaradt munkabér, öt havi átlagkereset, valamint perköltség meg...
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította az átszervezéssel indokolt felmentés jogellenességét, és az alperest elmaradt munkabér, öt havi átlagkereset, valamint perköltség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezésében a jogellenesség jogkövetkezményeként megítélt öt havi átlagkereset tíz havi összegre való felemelését kérte. Az alperes csatlakozó fellebbezése elsődlegesen a kereset elutasítására, másodlagosan a marasztalása mértékének csökkentésére irányult.
A másodfokú bíróság a csatlakozó fellebbezésnek a "felmentés hatálytalanítása tárgyában előterjesztett részét" elutasította, és a munkaügyi bíróság ítéletét - az illetékfizetésre kötelezés mellőzésével - helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. A csatlakozó fellebbezése jogszabálysértő elutasítását panaszolta. A felmentés jogszerűségére vonatkozó érvelése szerint a felmentési indok, az átszervezés magába foglalja a minőségi cserét is, az utóbbi pedig megvalósult.
A felülvizsgálati kérelem előzetes vizsgálata alapján a következők állapíthatók meg.
A felperes közalkalmazotti jogviszonyát megszüntető felmentést az alperes átszervezéssel indokolta. A perben megállapított, nem vitatott tény, hogy a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felsőbb döntés (Országgyűlés, Kormány, miniszter, önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése) a felmentést megelőzően nem született. Ennél fogva a törvénynek megfelelő felmentési indok hiányában a munkaügyi bíróság érdemben helyesen döntött, amikor a felmentés jogellenességét megállapította.
A felperes keresetében a felmentés jogellenességének megállapítása alapján az alperes Kjt. 34. § (4) és (6) bekezdése szerinti marasztalását kérte. A fellebbezése ezen egységes kereseti kérelmen belül a Kjt. 34. § (4) bekezdése alapján megállapított marasztalás mértékére vonatkozott, tehát a per főtárgyát érintette. A másodfokú bíróság e tekintetben eljárási jogszabálysértéssel utasította el a kereset elutasítására irányuló csatlakozó fellebbezést a Pp. 244. § (1) bekezdése alapján.
A csatlakozó fellebbezésében az alperes a felmentés jogszerűségét minőségi cserére hivatkozva állította. Ez a fellebbezési támadás a felmentésnek a Kjt. 30. § (1) bekezdésében meghatározott felmentési indok hiányán alapuló jogellenességét nem érinti. Így elbírálása esetén sem eredményezhette volna a keresetet elutasító határozat hozatalát.
A kifejtettekre tekintettel a munkaügyi bíróság érdemben helyes döntését helybenhagyó jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan nem jogszabálysértő.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf.Bír. Mfv.E.10.044/2005. sz.)