adozona.hu
BH+ 2005.7.331
BH+ 2005.7.331
Ha a munkavállaló az alkalmazási feltételül szabott képzettséggel nem rendelkezik, de az alkalmazása érdekében vállalja annak megszerzését, e képzésben való részvétel a munkavállaló döntésén és nem a munkáltató részéről való kötelezésen alapul. Ezért a tanulmányi szerződéskötésnek ilyen esetben nincs törvényi akadálya [Mt. 111. § b) pont].

- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a 250 000 forint tanulmányi támogatás visszafizetésére kötelező fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a tanulmányi szerződést nem szegte meg, mert a 2001. július 25-én tett sikeres záróvizsgát követően a szerződésben vállalt 12 hónapot munkaviszonyban töltötte alperesnél.
A munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 2002. október 11. napján kelt fizetési felszólítását.
Az ítéleti tényállás szerint a felpere...
A munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 2002. október 11. napján kelt fizetési felszólítását.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes a 2001. március 14-én kötött munkaszerződéssel 2001. április 2. napjától állt munkaviszonyban az alperesnél. A peres felek a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tanulmányi szerződést is kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy 2001. április 1-jétől 2001. december 31-jéig részt vesz a munkáltató által munkaidőben szervezett - a felperes által elvégezni kívánt és kért - tanfolyamokon, majd a tanulmányokat követő vizsga letétele után 12 hónapig az alperesnél dolgozik. A felperes 2001. július hónapban sikeres elméleti vizsgát tett, amelynek letételét okirat igazolja. Ezt követően még különböző időpontokban ún. gyakorlati vizsga címén tesztfeladatokat oldottak meg. A felperes munkaviszonyát 2002. október 11-én az alperes rendkívüli felmondással megszüntette, azzal az indokolással, hogy munkahelyén huzamos ideig nem jelent meg, távollétét nem igazolta. Ugyanezen a napon az alperes fizetési felszólítással 250 000 forint tanulmányi támogatás visszatérítését követelte a felperestől.
A munkaügyi bíróság azért találta alaposnak a felperes keresetét, mert álláspontja szerint a 2001. júliusában a vizsgabizottság által kiállított okirat a tanfolyami képzés befejezését jelentő záró bizonyítványnak minősül. Megállapította, hogy a gyakorlati ismeretek ún. teszt-értékelése 2001. októberében volt utoljára. Következésképpen 2002. október 11-jéig felperes a tanulmányi szerződésben előírt 12 hónapot az alperesnél ledolgozta.
Az alperes fellebbezésében vitatta a szerződésszegés hiányára vonatkozó ítéleti következtetést arra hivatkozva, hogy a képzés az elméleti záróvizsgával zárult, mivel a gyakorlati képzés és az utógondozás 2001. december 31-én fejeződött be. Ehhez képest a felperes a tanulmányi szerződésben vállalt 12 hónap munkaviszony fenntartási kötelezettségét megszegte.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú bíróság az érdemi döntést helytállónak találta, de más indokokból. Megállapította, hogy a speciális tanfolyam elvégzése nélkül az alperesnél a munkát a felperes és a hozzá hasonló munkavállalók nem láthatták volna el, alkalmazásuk feltétele volt, hogy vállalják az adott tanfolyam elvégzését. Ezt a másodfokú bíróság úgy értékelte, hogy mivel a speciális tanfolyam elvégzése, a kötelező kiképzés és betanítás a munkáltató által támasztott feltétel volt, a felperessel kötött tanulmányi szerződés az Mt. 111. § b) pontjába ütközően érvénytelen (semmis), amit a bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes még a munkaviszony létesítése előtt kapott információk alapján döntött a tanulmányi- és a munkaszerződés megkötéséről. A bírói gyakorlatra hivatkozva vitatta, hogy a leendő munkáltató a leendő munkavállalót tanulmányok folytatására kötelezte azzal, hogy az alkalmazás feltétele volt a tanfolyami képzettség megszerzése. Tévesnek tartotta a tanulmányi szerződés olyan értelmezését, hogy az elméleti vizsga letételével a képzés lezárult, mert a képzés része volt a további gyakorlati oktatás, az ún. utógondozás is, a teljes képzés 2001. december 31-én zárult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az irányadó tényállás szerint a tanulmányi szerződésben vállalt speciális tanfolyam elvégzése a felperes felvételének, alkalmazásának feltétele volt. Az alperes így járt el a többi munkavállaló esetében is.
A másodfokú bíróság tévesen értékelte ezt a tényt az Mt. 111. § b) pontja alapján a tanulmányi szerződéskötést kizáró körülménynek. Amennyiben jogszabály a munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel kapcsolatban nem tartalmaz előírást, a munkáltató meghatározhatja, hogy az adott feladat ellátásához milyen képzettséget tart szükségesnek és ezt alkalmazási feltételül szabja. Ha ezzel a munkavállaló nem rendelkezik, de vállalja ennek megszerzését az alkalmazása érdekében, ez a munkavállaló döntésén és nem a munkáltató kötelezésén alapuló tanulást, képzésben való részvételt jelent.
Az adott esetben a felperes annak ismeretében létesített munkaviszonyt az alperessel, hogy a szükséges tanfolyami képzettséggel nem rendelkezik, de vállalta annak megszerzését az alperes által szervezett elméleti és gyakorlati képzés keretében. A tanulmányi szerződéssel e feltétel teljesítése könnyebbé vált a felperes számára, mert a képzés tetemes költségét az alperes állta, ennek ellentételeként a felperes a munkaviszony fenntartását vállalta 12 hónapra. Ez a megállapodás a tanulmányi szerződés rendeltetésének megfelelő célra - a felperes részéről az alkalmazása érdekében egy képesítés munkáltató által támogatott megszerzésére, az alperes részéről pedig a gazdasági érdekeit szolgáló tudás, képzettség legalább a kikötött időtartamig való hasznosítására - irányult. A felperes e képzésben való részvételt a munkaviszony létesítésére vonatkozó szándéka alapján, önként vállalta.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet a tanulmányi szerződés érvénytelenségét az Mt. 111. § b) pontjába ütköző jogszabálysértéssel állapította meg.
A másodfokú bíróság előbbi téves jogi álláspontja folytán a tanulmányi szerződés megszegését illetően a fellebbezésben foglaltakkal nem foglalkozott, így e körben a fellebbezést nem bírálta el.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Mfv.I.10.720/2004. sz.)