adozona.hu
BH+ 2005.7.327
BH+ 2005.7.327
Versenytárshoz intézett, tisztességtelen módon tájékoztató levéllel kapcsolatos igényérvényesítés körében vizsgálandó körülmények [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tptv.) 3. §, 86. § (1) és (2) bek., 88. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság 2004. május 5-én kelt ítéletében megállapította, hogy az alperes ügyvezetője által aláírt 2003. július 9-i "Tájékoztatás" tárgyú levéllel - amelyet a P. Kft. címére küldött el - a felperesnek a jó hírnevét megsértette, illetőleg hitelképességét veszélyeztette. Az általa indított szabadalom bitorlás miatti per adatai és állása tartalmának helytelen ismertetésével, a felperesek üzleti partnerét tisztességtelen módon tájékoztatta, a felperesek üzleti partneréhez olyan tisztesség...
BH+ 2005.7.327 Versenytárshoz intézett, tisztességtelen módon tájékoztató levéllel kapcsolatos igényérvényesítés körében vizsgálandó körülmények [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tptv.) 3. §, 86. § (1) és (2) bek., 88. §].
A megyei bíróság 2004. május 5-én kelt ítéletében megállapította, hogy az alperes ügyvezetője által aláírt 2003. július 9-i "Tájékoztatás" tárgyú levéllel - amelyet a P. Kft. címére küldött el - a felperesnek a jó hírnevét megsértette, illetőleg hitelképességét veszélyeztette. Az általa indított szabadalom bitorlás miatti per adatai és állása tartalmának helytelen ismertetésével, a felperesek üzleti partnerét tisztességtelen módon tájékoztatta, a felperesek üzleti partneréhez olyan tisztességtelen felhívást intézett, amely gazdasági kapcsolatuk felbontását célozta. E magatartása egyúttal sérti az I. r. felperes, mint vállalkozó a II. r. felperes mint cég jó hírnevét is. Kötelezte az alperest, hogy jogsértő kampányát hagyja abba és eltiltotta a jogsértéstől. Kötelezte az alperest, hogy a valótlan állításokat tartalmazó levéllel megkeresett céggel a már eddig közölt helyreigazításon túlmenően helyreigazító levélben közölje azt is, hogy a 2003. július 9-én kelt sérelmezett levele 4., 5. és 6. bekezdését is visszavonja. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek külön-külön 800 000 - 800 000 Ft nem vagyoni kártérítést. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, rendelkezett az elsőfokú perköltség viseléséről.Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes az I. r. felperes tekintetében a nem vagyoni kártérítés összegét 200 000 Ft-ra kérte leszállítani, a II. r. felperesre vonatkozóan elsődlegesen a II. r. felperes által előterjesztett kereset teljes elutasítását, másodlagosan a nem vagyoni kártérítés összegének 200 000 Ft-ra történő leszállítását kérte.
Az ítélőtábla 2004. október 7-én kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - megváltoztatta, az I. r. felperes javára megállapított marasztalás összegét 200 000 Ft-ra leszállította, ezt meghaladóan az I. r. felperes kártérítés megfizetése iránti keresetét elutasította. A II. r. felperes keresetét teljes egészében elutasította, mellőzte az alperes elsőfokú perköltségben való marasztalását, rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, az alperes 2003. július 9-i keltű levelében az szerepel, a nyomásfokozó berendezés gyártója "K. I. és társai" ellen folyik a szabadalom bitorlási per, a társakat az alperesi levél nem nevezi meg. A II. r. felperesnek kellett volna bizonyítania az adott perben, hogy a levél címzettje őt beazonosította, ezáltal jó hírneve sérült. Mivel ezt a II. r. felperes a peres eljárásban nem bizonyította, a II. r. felperes keresete mind a jogsértés megállapítása, mind pedig a kártérítés megfizetés iránti részben teljes egészében alaptalan. Az I. r. felperes által előterjesztett kártérítési igény kapcsán arra a következtetésre jutott a másodfokú bíróság, hogy az I. r. felperes vonatkozásában bizonyítottan kár nem keletkezett, a bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a perbeli levelet az alperes a P. Kft-nek küldte csak meg, akivel az I. r. felperes tényleges üzleti kapcsolatban nem állt, mivel a P. Rt. megrendelése alapján szerelte fel a P. Kft. részére az üzemanyagtöltő állomást. Hátrányos helyzet kialakulását akkor lehetett volna megállapítani, ha az I. r. felperes legalább azt bizonyítja, hogy a levél tartalmát a P. Rt., vagy más konkrét üzleti partnere ismerte.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Vitatták a másodfokú bíróság által kiegészített tényállást és a jogerős ítéletben hangsúlyozott tényállási elemeket. Hangsúlyozták, az alperesi levél nem tartalmazza, hogy a címzett P. Kft-nek a levélben szereplő információkat titokban kellene tartani. Nyilvánvaló, hogy a P. Kft. és a P. Rt. kommunikáltak, beszélgettek egymással, melynek tartalmát a felpereseknek nem áll módjukban bizonyítani, a bizonyítási teher felperesekre történő hárítása méltánytalan. A levélből az I. r. felperes mellett a II. r. felperes személye is könnyen beazonosítható volt, abból következően is, hogy a P. Kft. négy töltő állomásán végzett munkák során fővállalkozó, alvállalkozói kapcsolatban álltak egymással. Álláspontjuk szerint a jogerős ítéletben hivatkozott elvi döntés az adott ügyben nem irányadó. A legnagyobb hátrány az egy gazdálkodó szervezet számára, ha nem kap megrendelést. A megrendelések csökkenése, bizonyos fogyasztók megrendelésének elmaradása végzetes lehet. A vagyoni hátrány bizonyítékának tekintendő a P. Rt. és az M. Rt. megrendeléseinek hiánya. Külön sérelmezték a jogerős ítéletben szereplő azt a mondatot, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének I. r. felperes javára marasztaló rendelkezését a másodfokú bíróság csak a fellebbezés keretei között bírálhatta felül.
A felülvizsgálati kérelem előzetes vizsgálata során a Legfelsőbb Bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a felülvizsgálati eljárás elrendelésének törvényes feltételei - figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben írtakra - fennállnak-e.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A jogerős ítélet helyesen állapította meg, a II. r. felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az alperes által elküldött levélből a II. r. felperes személye a címzett által beazonosítható volt. Ezt a perben előadottak nem bizonyították. Úgyszintén nem bizonyította az I. r. felperes, hogy kára keletkezett az alperes levelében írtakra tekintettel. A jogszabályi rendelkezésekből, a bírói gyakorlatból egyértelmű, hogy kártérítési igény megítélésének szükségképpeni előfeltétele a kár bekövetkeztének bizonyítása és ez megfelelően irányadó tisztességtelen piaci magatartás megállapításával összefüggően keletkezett károkra is. Lehetséges, hogy nehéz annak bizonyítása, hogy az alperes leveléről a P. Kft. üzleti partnereit, mint amilyen a P. Rt. tájékoztatta és ezért nem kap az I. r. felperes megrendeléseket, de ezen nehézségtől függetlenül a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján őt terhelte a bizonyítási teher, többek között azért is, mert az alperes nemleges körülményt nem tud bizonyítani.
A fentiekből következően az volt a másodfokú bíróság - a Legfelsőbb Bíróság által helyesnek ítélt - álláspontja, hogy az alperes magatartása következtében az I. r. felperesnél bizonyítottan kár nem keletkezett. Ebből kifolyólag nem volt jogszabálysértő, sőt indokolt is volt rögzíteni, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés keretei között bírálhatta felül a másodfokú bíróság.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf.Bír. Gfv.E.30.022/2005. sz.)