adozona.hu
BH 2005.7.263
BH 2005.7.263
A károsult keresetveszteségi járadékát a munkáltató a kötelező legkisebb munkabér mértéke alapján köteles megfizetni, akkor is, ha a munkáltatónál bérfejlesztés nem valósult meg [Mt. 184. §; MK 111. számú állásfoglalás].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 177. § (1) bekezdésbe, 178. §-ba, 184. § (1), (3) és (4) bekezdéseibe ütköző jogszabálysértést állított azzal, hogy a jogerős ítélet ellentétes a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti határozatával. Érvelése szerint a kár megállapításánál nem a minimálbér összegét, hanem azt kell figyelembe venni, hogy 55 éves korban, hosszú szakmai gyakorlattal a baleset hiányában a keresete legalább a megyei szakmai átlagkeresetet elérné. Ennek figyelmen kívül hagyása...
BH 2005.7.263 A károsult keresetveszteségi járadékát a munkáltató a kötelező legkisebb munkabér mértéke alapján köteles megfizetni, akkor is, ha a munkáltatónál bérfejlesztés nem valósult meg [Mt. 184. §; MK 111. számú állásfoglalás].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 177. § (1) bekezdésbe, 178. §-ba, 184. § (1), (3) és (4) bekezdéseibe ütköző jogszabálysértést állított azzal, hogy a jogerős ítélet ellentétes a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti határozatával. Érvelése szerint a kár megállapításánál nem a minimálbér összegét, hanem azt kell figyelembe venni, hogy 55 éves korban, hosszú szakmai gyakorlattal a baleset hiányában a keresete legalább a megyei szakmai átlagkeresetet elérné. Ennek figyelmen kívül hagyása miatt a jogerős ítélet az MK 111. számú állásfoglalásba is ütközik. Mindezek miatt a felperes a másodfokú bíróság ítéletének "megváltoztatását", és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.A felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot.
A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező jogkérdés szempontjából az a felperes által nem vitatott tényállás jelentős, amely szerint az alperesnél 2002. január 1-jétől nem történt bérfejlesztés.
A Legfelsőbb Bíróság MK 111. számú állásfoglalása értelmében a károsult nem érvényesíthet eredményesen olyan kárigényt, tehát nem kérhet olyan okból járadékemelést, amely őt baleset hiányában sem érinthette volna. Ebből következően, ha a munkáltatónál nem volt (sem a károsult volt munkakörében, sem egyéb más munkakörben) bérfejlesztés, a munkáltató nem kötelezhető a járadék felemelésére. Ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül következtetett arra, hogy az alperes az igényelt időszakban irányadó legkisebb összegű munkabér (minimálbér) mértékéig kötelezhető a felperes keresetveszteségi járadékának megfizetésére. Ezt a munkabért a felperes akkor is elérte volna, ha az alperesnél egyáltalán nem valósult meg bérfejlesztés (Mt. 184. §, MK 111. számú állásfoglalás). A felülvizsgálati kérelemben megjelölt eseti döntés az eltérő tényállás folytán az adott esettel nem egyezik, mert a bíróság 1990-ben első ízben már úgy állapította meg a járadékot, hogy a balesetkor még megvolt munkáltatói szervezeti egység (szakcsoport) az ítélethozatalkor már nem létezett, továbbá az érintett munkáltató a jelen per alperesétől eltérően a járadék emelésekor egyáltalán nem rendelkezett munkavállalókkal. Az alperes cég azonban munkavállalók foglalkoztatásával folyamatosan működött a perrel érintett időszakban.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. E. 10.766/2004. sz.)