adozona.hu
EH 2004.1066
EH 2004.1066
Amennyiben a nem rendszeres jövedelem kifizetésének körülményei, a kifizetés időpontja, a nem rendszeres jövedelem összege, vagy más lényeges körülmény miatt a munkáltatónak a baleseti táppénzzel összefüggő nyilatkozata kétséges, a nyilatkozata a peres eljárásban is vizsgálható [1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 48., 55. §, 56. §; 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 33. §, 31. § (5)-(6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes fizetési meghagyása hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes 187 457 forint baleseti táppénz és 11 834 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperes foglalkoztatót, mivel álláspontja szerint a felperes helytelenül, az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: R....
EH 2004.1066 Amennyiben a nem rendszeres jövedelem kifizetésének körülményei, a kifizetés időpontja, a nem rendszeres jövedelem összege, vagy más lényeges körülmény miatt a munkáltatónak a baleseti táppénzzel összefüggő nyilatkozata kétséges, a nyilatkozata a peres eljárásban is vizsgálható [1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 48., 55. §, 56. §; 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 33. §, 31. § (5)-(6) bek.].
A felperes keresetében az alperes fizetési meghagyása hatályon kívül helyezését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes 187 457 forint baleseti táppénz és 11 834 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperes foglalkoztatót, mivel álláspontja szerint a felperes helytelenül, az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 33. § (2) bekezdés 4. pontja [helyesen 33. § (4) bekezdése] megsértésével állapította meg egy munkavállalója tekintetében a baleseti táppénz alapját képező naptári napi átlagkereset összegét.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az R. 31. §-át kellett alkalmazni a naptári napi átlagkereset összege megállapításánál, mivel a nem rendszeres jövedelmet jelentő célprémiumot a 2002. január 1-jétől január 31-éig terjedő időszakra fizette ki a munkavállalójának, így a jövedelem 31 nappal osztásával történt figyelembevétele a jogszabálynak megfelelt.
A munkaügyi bíróság a felperes nyilatkozata alapján megállapította, hogy a per tárgyát képező célprémiumot a 2002. január 1-jétől 31-éig tartó időszakra fizette ki a felperes. A biztosított 2002. február 3-ától június 18-áig igényelt baleseti táppénzt.
A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a felperes a perbeli biztosított baleseti táppénzének alapját képező naptári napi jövedelmet az R. 31. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint helyesen számította ki. Az Ebtv. 48. § (2) és (3) bekezdése alapján a végkielégítés, prémium, jutalom összegét arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre tekintettel adták, így a 2002. január hónapra kifizetett célprémium napi összegének megállapításánál a január hónap naptári napjai számával, azaz 31-gyel kellett elosztani a jövedelem összegét.
A munkaügyi bíróság szerint az alperes a fizetési meghagyásában tévesen indult ki abból, hogy a felperes a prémiumot a 2001. január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra fizette ki.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Azzal érvelt, hogy a munkaügyi bíróság döntése az ügy érdemi elbírálására kihatóan törvénysértő, mivel sérti az Ebtv. 48. §-át, 55. §-át, 56. §-át és az R. 31. valamint 33. §-át. A munkaügyi bíróság a jogszabályokat nem összefüggésükben értelmezte, így jogi következtetése téves. Az R. 33. § (4) bekezdése értelmében a nem rendszeres jövedelemből a baleseti táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet az R. 31. § (5) és (6) bekezdése alkalmazásával, azaz a táppénz számítására vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítani, így a baleseti táppénz alapját képező nem rendszeres jövedelem osztószáma az Ebtv. 48. § (2) és (3) bekezdéséből következően nem lehet kevesebb, mint 180. Az alperes szerint mindez olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amely a joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése érdekében indokolttá teszi a felülvizsgálat elrendelését. A felperesi értelmezéssel túlzottan aránytalan mértékű baleseti táppénz keletkezik az elveszett keresethez képest.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270. § (2) bekezdése ba) pontja alapján elrendelte a felülvizsgálatot abban a kérdésben, hogy a baleseti táppénz összegének kiszámításánál mennyiben kell alkalmazni a táppénz megállapítására vonatkozó szabályokat.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos a következők miatt.
A baleseti táppénz összegének megállapításáról az Ebtv. 55. §-ának (6) bekezdése rendelkezik. Eszerint a baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett (elszámolt), a biztosított egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelmének naptári napi összegével. Az Ebtv. 56. § (4) bekezdése értelmében a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket csak abban a körben lehet alkalmazni, amelyek tekintetében a baleseti táppénzre vonatkozó szabályok eltérő előírást nem tartalmaznak.
Nem rendszeres jövedelem esetén az R. 33. §-ának (4) bekezdése a baleseti táppénz összege megállapításánál a táppénz kiszámítására vonatkozó szabályok alkalmazására utal. Eszerint ha a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki, a baleseti táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet az R. 31. § (5)-(6) bekezdésének alkalmazásával kell kiszámítani. Ezek a szabályok azt írják elő, hogy a nem rendszeres jövedelmet annak az időtartamnak a naptári napjai számával kell osztani, amelyre tekintettel azt kifizették. A jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, annak hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani.
Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint a 2002 februárban kifizetett perbeli prémiumról a munkáltató úgy nyilatkozott, hogy azt a 2002. január hónapra fizették ki.
Az adott tényállás tekintetében az ismertetett jogszabályok egybevetéséből megállapítható, hogy az alperes téves jogértelmezéssel állapította meg a baleseti táppénz mértékét a keresettel támadott jogerős határozatában, amikor a nem rendszeres jövedelmet az Ebtv. 55. § (6) bekezdésében és az R. 33. § (4) bekezdésében meghatározott számítási szabályokkal ellentétesen [Ebtv. 56. § (4) bekezdését megsértve] a táppénzre vonatkozó általános szabályok szerinti osztószámmal (365-tel) osztotta.
A jogszabálytól eltérést nem teszi lehetővé az a körülmény, hogy a számítási időszak naptári napjával számított osztószám magas baleseti táppénzt eredményezhet. Amennyiben azonban a nem rendszeres jövedelem kifizetésének körülményei, a kifizetés időpontja, a nem rendszeres jövedelem összege, vagy más lényeges körülmény miatt az R. 31. § (5) bekezdése szerinti munkáltatói nyilatkozat tartalma kétségeket ébreszt, a nyilatkozat az alperes eljárásában, illetve a társadalombiztosítási határozat elleni keresettel indult perben vizsgálható.
Az adott esetben a felperes munkáltató arról nyilatkozott, hogy a célprémiumot a baleseti táppénzre való jogosultságot közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munka alapján fizette ki a munkavállalójának, ezért számolt a 2002. január 1-jétől 31-éig tartó időszakra figyelemmel 31-es osztószámmal. Az alperes a perben nem hivatkozott arra, hogy az év elején történt nem rendszeres jövedelem kifizetésére ténylegesen más, hosszabb időszak munkavégzése alapján került sor, ezért a kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.798/2003. sz.)