adozona.hu
EH 2004.1064
EH 2004.1064
Az elvált házastársat nem illeti meg az ideiglenes özvegyi nyugdíj, ha a volt házastársával közös tulajdonban lévő ingatlanban végzett munkák ellenértékeként a volt házastársa az ingatlan rezsiköltségeit fedezi. Ez a kölcsönös kötelezettségvállalás nem minősül tartásdíjfizetésre irányuló egyezségnek [1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 49. § (1) bek., 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 61/A. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igényét elutasító jogerős alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2002. április 23-án hozott jogerős határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint az alperes amiatt utasította el a felperes igényét, mert nem fogadta el azt a hivatkozását, hogy a néhai elvált házastársától tartás...
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2002. április 23-án hozott jogerős határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint az alperes amiatt utasította el a felperes igényét, mert nem fogadta el azt a hivatkozását, hogy a néhai elvált házastársától tartásban részesült.
A munkaügyi bíróság a felperes és néhai házastársa válásakor a városi bíróságnál készült, a felek egyezségét tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyvéből arra következtetett, hogy a felperes a házastársa általi rezsiköltség fizetés fejében mondott le a házastársi tartásdíjról. Ezért a felperes a rezsiköltséget, mint házastársi tartásdíjat kapta, így az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 49. §-a értelmében - a tartásdíjnak minősülő juttatásra tekintettel - az alperes jogszabálysértően utasította el a felperes igényét.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatát hatályon kívül helyező és új eljárásra kötelező jogerős ítélet tekintetében a Tny. 49. § (1) bekezdése és a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 61/A. § (2) bekezdése megsértésére hivatkozott. Álláspontja szerint az özvegyi nyugdíjra jogosultság perbeli feltételeinek fennállását jogerős bírósági határozattal, vagy közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni. A felperes esetében nem került sor házastársi tartásdíj megállapítására, a munkaügyi bíróság által figyelembe vett egyezség szerint a néhai házastárs a felperes által végzett háztartási munkák fejében vállalta a rezsiköltség megfizetését. Kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát, elvi jelentőségű jogkérdésként megjelölve mindezeket, továbbá a jogszabályban előírt, az igazolás alapjául szolgáló okirat (jogerős bírósági határozat, közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozat) hiányát.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte az elvált házastárs özvegyi nyugdíjra jogosultsága feltételei kérdésében.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, mert álláspontja szerint a munkaügyi bíróság helytállóan értékelte a néhai férjével kötött egyezséget.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Tny. 49. § (1) bekezdése értelmében az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj akkor jár - egyéb feltételek mellett -, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. A R. 61/A. § (2) bekezdése előírja, hogy a fenti körülményt a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó, vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni.
A periratok között elfekvő, a városi bíróság tárgyalási jegyzőkönyvébe foglalt, és a bíróság által jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség szerint: "Peres felek megállapodnak abban, hogy a közös tulajdonukat képező T. belterületen fekvő F. u. alatti ingatlant az ingatlan peren kívül történő közös értékesítéséig, illetve addig az időpontig, amíg más módon az ingatlanon fennálló közös tulajdont meg nem szüntetik, közösen használják. Felperes (a néhai házastárs) használja kizárólagosan a nagyszobát, míg alperes (jelen per felperese) és a fia a kisszobát. A többi helyiséget peres felek közösen használják. Peres felek megállapodnak abban, hogy az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetéséig felperes viseli a rezsiköltségeket."
A felek jóváhagyott egyezsége eszerint a házastársi tartásdíjról nem rendelkezett. Az egyezséget megelőzően - a tárgyalási jegyzőkönyvből megállapíthatóan - a felek között abban volt egyezkedés, hogy a néhai házastárs hajlandó a közös lakás rezsiköltségét fizetni, ha a jelen per felperese házastársi tartásra nem tart igényt, a jelen per felperese pedig ettől az igényétől elállt, és - perbeli nyilatkozata szerint - ha a néhai házastársa megfizeti a rezsit, ő továbbra is mos, takarít, és elvégzi a ház körüli teendőket. A felek ezen - tartalmát tekintve nem a házastársi tartásdíjról, illetve annak ellentételezéséről rendelkező - nyilatkozatát hagyta jóvá a városi bíróság a már idézett végzésében. Ebből következően az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság törvényi feltétele nem áll fenn, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.206/2003. sz.)