adozona.hu
BH 2005.6.227
BH 2005.6.227
A munkáltatótól (kedvezményesen) megszerezhető részvények ellenértéke címén érvényesített munkavállalói kártérítési igény elbírálásánál figyelembe kell venni a részvény megvételére vonatkozó speciális szabályokat is [Mt. 100. § (6) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a részvényvásárlással összefüggő kártérítési keresetét elutasító rendelkezése hatályon kívül helyezését, és a keresetének ebben a körben is helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 206. §-át a tényállás iratellenes, okszerűtlen megállapításával. A felperes nem csupán megállapodást, hanem a Ptk. 365. § (1) bekezdése szerinti adásvételi szerződést kötött 20 darab részvény vásárlására,...
BH 2005.6.227 A munkáltatótól (kedvezményesen) megszerezhető részvények ellenértéke címén érvényesített munkavállalói kártérítési igény elbírálásánál figyelembe kell venni a részvény megvételére vonatkozó speciális szabályokat is [Mt. 100. § (6) bekezdés].
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a részvényvásárlással összefüggő kártérítési keresetét elutasító rendelkezése hatályon kívül helyezését, és a keresetének ebben a körben is helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 206. §-át a tényállás iratellenes, okszerűtlen megállapításával. A felperes nem csupán megállapodást, hanem a Ptk. 365. § (1) bekezdése szerinti adásvételi szerződést kötött 20 darab részvény vásárlására, és a felek a szerződésben a Ptk. 376. § (1) bekezdése alapján a vételár részletekben való megfizetését kötötték ki. Ezért a vásárlásnak csupán a lehetőségére vonatkozó jogerős ítéleti következtetés téves, és közömbös a per eldöntése szempontjából, hogy a felperes rendelkezett-e a vásárláshoz szükséges fedezettel. A felperes szerint a kár azzal érte, hogy az alperes a tulajdonszerzése ellenére nem adta a "birtokába a részvényekkel való rendelkezés lehetőségét", és így megfosztotta az értékesítés lehetőségétől.A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálatát elrendelte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a részvények adásvételére a Ptk.-nak az értékpapírokra vonatkozó 338/B. §-át kell alkalmazni. E jogszabály szerint részvényre vonatkozó adásvételi szerződést csak a részvény birtokában lehet kötni. A perbeli esetben csupán a részvény igénylése történt meg, adásvételi szerződés nem jött létre a felek között. Az igények elfogadásáról a Munkavállalói (MRP) szervezet döntött, amelyhez figyelembe kellett venni az MRP alapszabályát, valamint az MRP-ről szóló törvény 18. § (3) bekezdése rendelkezését is.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelem hiányában nem vizsgálhatta a rendkívüli felmondás jogellenességére vonatkozó jogerős ítéleti megállapításokat [Pp. 275. § (2) bekezdés].
A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező igényt a felperes az alperes rendkívüli felmondása jogellenessége jogkövetkezményei körében kártérítési igényként terjesztette elő. Arra hivatkozott, hogy a jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt elesett az MRP programban meghirdetett 20 darab részvénytől, amihez az alperes egy darab részvényt ingyenesen biztosított. A részvények kedvezményes áron megvásárlására, és az alperes által a vételárnak a béréből részletekben való levonására az MRP-vel 1996. szeptember 25-én és 26-án két megállapodást kötött, a munkaviszonya megszüntetéséig hat részvényt fizetett ki. A 21 darab egyenként 10 000 forint névértékű részvényt 2000. június 30-án kívánta volna értékesíteni, így összesen 4 425 750 forint akkori árfolyam szerinti összegtől esett el. Ebből levonva a részvényekért alperesnek fizetendő összeget és a "kötelező értékesítés" során keletkezett árfolyamnyereséget, a kára 4 098 545 forint.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította az alperes rendkívüli felmondásának jogellenességét, és - egyéb jogkövetkezmények mellett - a "részvényeladási lehetőség miatti kártérítés" címén 4 098 545 forint és ennek 2000. június 30-ától járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest.
A munkaügyi bíróság a felek egyező előadásából indult ki, mely szerint a felperest - munkaviszonya fennállásakor - "mindenféleképpen megillette a részvényvásárlás joga", a tényleges birtoklás alapján a részvényeket bármikor értékesíthette volna.
Az alperes fellebbezésében elismerte, hogy a felperes a munkaviszonya fennmaradása esetén minden további nélkül megszerezhette volna 21 darab részvény tulajdonjogát, úgy, hogy a vételárat - a munkáltató által a havi munkabéréből részletekben történő levonásával - három évig törleszti, és a tulajdonjog alapján azonnal értékesíthette volna azokat az akkori 1312-1455 forintos árfolyamon. Az alperes a kártérítés tekintetében a 2000. júniusi árfolyam alapulvételét, az ekkor történő értékesítés bizonyítottságát (tehát az összegszerűséget) vitatta.
A másodfokú bíróság ítéletével a részvény értékesítéssel kapcsolatos kártérítés iránti keresetet elutasította, egyebekben a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a kártérítési keresetet elutasító döntését arra alapozta, hogy a "felperes csak bizonyos körülmények fennállása esetén" szerezhette volna meg a részvényeket, és a perben nem bizonyította, hogy szándékában állt a részvények megvásárlása, továbbá, hogy a szükséges fedezettel rendelkezett.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bíróság álláspontjával annyiban, hogy a jogellenes rendkívüli felmondással összefüggésben bekövetkezett kárt, az okozati összefüggést és a kár mértékét a felperesnek kell bizonyítania.
A perben a felek között nem volt vitás, hogy a felperes, amennyiben a munkaviszonyát az alperes nem szünteti meg, kedvezményes áron megszerezhette volna 21 db részvény tulajdonjogát az MRP program keretében, a felek erre vonatkozóan megállapodást kötöttek azzal, hogy az alperes levonja a felperes munkabéréből a részvények ellenértékét. A munkaviszony jogellenes megszüntetéséig az alperes hat részvény ellenértékét már levonta. Következésképpen a felperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy az alperes a jogellenesség jogkövetkezményeként köteles az elmaradt részvényvásárlással összefüggő kára megtérítésére.
Az alperes fellebbezésére figyelemmel a rendkívüli felmondás jogellenességére vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezés helybenhagyása folytán a másodfokú eljárás tárgyát csupán a kártérítés mértéke képezhette volna [Pp. 253. § (3) bekezdés].
A másodfokú bíróság téves jogi álláspontjánál fogva nem vizsgálta az alperes fellebbezésében a kártérítés mértékéről előadottakat. Az alperes a fellebbezésében helytállóan hivatkozott arra, hogy a munkaügyi bíróság egyoldalúan elfogadta a felperes állításait az értékesítésről, azok életszerűségét sem tette vizsgálat tárgyává. Nem értékelte továbbá az MRP-nek az elsőfokú eljárásban becsatolt működési feltételeire vonatkozó (belső) előírásait. A kártérítés mértéke vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül továbbá az a körülmény, hogy a per eddigi adatai szerint a felperes a rendkívüli felmondást megelőzően hét darab részvény "kötelező értékesítéséből" 91 104,50 forint - az alperes MRP szervezete által igazolt - árfolyamnyereségre tett szert. A munkaügyi bíróság e körben a kereset szerint az árfolyamnyereséget levonta a felperes által megjelölt kárösszegből, nem vizsgálta azonban az értékesítés és az árfolyamnyereség keletkezése körülményeit, holott ezek értékelése a kereset megalapozottságáról való döntéskor nem mellőzhető, különös tekintettel az értékesítés kötelezőnek minősített jellegére.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot a kifejtettek szerint az alperes fellebbezése elbírálása érdekében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.741/2003. sz.)