adozona.hu
BH+ 2005.4.187
BH+ 2005.4.187
A munkaköri feladatok szétosztásával járó munkakör-megszüntetés átszervezésnek minősül. Ilyen esetben önmagában a munkaköri feladatok megmaradásából a felmentési indok okszerűtlenségére következtetni nem lehet [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes 2000. június 6-án kelt felmentése jogellenességének megállapítását, eredeti gondnoki munkakörében való továbbfoglalkoztatását és elmaradt munkabére megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felmentést hatálytalanította, felperest eredeti munkakörébe visszahelyezte és az alperest felperes javára 156 524 forint és kamatai; valamint perköltség megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes a felmentést ...
BH+ 2005.4.187 A munkaköri feladatok szétosztásával járó munkakör-megszüntetés átszervezésnek minősül. Ilyen esetben önmagában a munkaköri feladatok megmaradásából a felmentési indok okszerűtlenségére következtetni nem lehet [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont].
A felperes keresetében az alperes 2000. június 6-án kelt felmentése jogellenességének megállapítását, eredeti gondnoki munkakörében való továbbfoglalkoztatását és elmaradt munkabére megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a felmentést hatálytalanította, felperest eredeti munkakörébe visszahelyezte és az alperest felperes javára 156 524 forint és kamatai; valamint perköltség megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes a felmentést a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjára alapította és azzal indokolta, hogy a képviselő-testület 2000. május 30-án hozott döntése a Polgármesteri Hivatalnál szakfeladatként ellátott művelődési házgondnoki státuszt 2000. június 1-jével megszüntette, és felperes számára más megfelelő munkakört nem tud felajánlani.
A bíróság megállapította, hogy a felperes által végzett feladatok nem szűntek meg, a művelődési ház takarítását T.-né végzi, egyéb takarítási feladata mellett. Ebből a bíróság arra következtetett, hogy a felmentési indok nem felel meg a valóságnak és nem is okszerű, mert a státusz megszüntetése nem eredményezheti a jogviszony megszüntetését, ha a feladatok fennmaradtak.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította, az alperes marasztalását mellőzte.
A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítve megállapította, hogy az önkormányzat 2000. évi költségvetésében - az előző évihez képest - az engedélyezett létszám 4 fővel alacsonyabb. Felperes olyan intézmény (művelődési ház) gondnoka volt, amely pénzügyi nehézségek miatt nem működik, a képviselő-testület ezért a gondnoki tevékenység további fenntartásához sem létszámot, sem pénzügyi fedezetet nem biztosított. Ezt is figyelembe véve a Kjt. 30. §-a (1) bekezdése b) pontja alapján a felmentés jogszerűségét állapította meg. A fellebbezés kapcsán hangsúlyozta, hogy T.-né takarítónőt az alperes nem felperes munkakörében foglalkoztatja, és felperes a nevezett által végzett feladatok ellátását - az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozata szerint - munkaképesség-csökkenése miatt nem tudja elvállalni.
A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság nem bizonyított és tévesen értelmezett adatokra hivatkozva változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét. Vitatta, hogy a gondnoki státusza megszüntetése átszervezésnek minősült. Sérelmezte, hogy a keresetében és fellebbezési ellenkérelmében a rendeltetésellenes joggyakorlásra vonatkozóan előadottakat a jogerős ítélet indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A munkaköri feladatok szétosztásával járó munkakör megszüntetés átszervezésnek minősül. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott felmentési indok megvalósul, ha az önkormányzati képviselő-testületnek a munkakör megszüntetésről hozott, és az előbbieknek megfelelően végrehajtott döntése következtében más lehetőség a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs.
A munkaügyi bíróság ezért csupán a felperes által ellátott feladatok megmaradásából tévesen következtetett a felmentési indok valótlanságára és okszerűtlenségére. A felülvizsgálati eljárásban is irányadó - nem vitatott - tényállás szerint a felperes feladatait egy takarítónő látja el, művelődési ház gondnokként az alperes más személyt a felmentést követően nem alkalmazott.
A felmentés törvénynek megfelelő [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont] indoka az előbbi, nem vitatott tényállás alapján bizonyítást nyert. Ebből következően a másodfokú bíróság által - a felmentés indokolásában fel nem hozott - a költségvetési rendelet alapján megállapított tények bizonyítottságától függetlenül a felmentési indok valósága megállapítható. Ezért az utóbbi ténymegállapításokat érintő felülvizsgálati érvelés érdemi elbírálást nem igényelt.
A felperes a perben - keresetlevelében, fellebbezési ellenkérelmében - a felmentés jogellenességének megállapítását a rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozva is kérte. A felülvizsgálati kérelem így alappal sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság ennek vizsgálatát mellőzve utasította el a keresetét. A jogerős ítélet ebben a körben a keresetet nem bírálta el, ezért jogszabálysértő [Pp. 213. § (1) bekezdés, 221. § (1) bekezdés].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot - a rendeltetésellenes joggyakorlással kapcsolatos kereseti kérelem elbírálása érdekében - új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Mfv.I.10.993/2001. sz.)