adozona.hu
BH+ 2005.4.186
BH+ 2005.4.186
Az iskolaszövetkezet a tagjaival létesített munkaviszony keretében munkaerő-kölcsönzést nem folytathat [Mt. 193/D. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes iskolaszövetkezet a keresetében az alperes közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezését kérte jogszabálysértésre hivatkozással.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes másodfokú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.
Az ítéleti tényállás szerint az első fokú határozat 300 000 forint munkaügyi bírság megfizetésére kötelezte a felperest a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megsértése miatt. A másodfokú határozat az elsőfokú...
BH+ 2005.4.186 Az iskolaszövetkezet a tagjaival létesített munkaviszony keretében munkaerő-kölcsönzést nem folytathat [Mt. 193/D. § (1) bekezdés].
A felperes iskolaszövetkezet a keresetében az alperes közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezését kérte jogszabálysértésre hivatkozással.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes másodfokú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.
Az ítéleti tényállás szerint az első fokú határozat 300 000 forint munkaügyi bírság megfizetésére kötelezte a felperest a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megsértése miatt. A másodfokú határozat az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes tanuló jogviszonyban álló tagjai nem munkaerő-kölcsönzés keretében végeztek munkát, mert velük kapcsolatban teljes mértékben fennmaradt a felperes utasítási jogköre. Továbbá a tényállás azt is rögzítette, hogy felperes a tagjaival kölcsönzés céljából munkaviszonyt nem létesített, ilyet az alperes sem igazolt. Erre tekintettel az alperesi határozatokat megalapozatlanságuk miatt hatályon kívül helyezte.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen - tartalma szerint - a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes és a diák munkavállalók munkaszerződést kötöttek, amely szerint a munkavállalók a munkát a T. O. Kft. éttermében végzik. Ezért annak ellenére, hogy a felperes iskolaszövetkezet és a T. O. Kft. között nem jött létre írásos megállapodás munkaerő-kölcsönzésre, a felperes mégis kölcsönbeadónak és a kft. kölcsönvevőnek minősül, a munkáltatói jogok és kötelezettségek közöttük megoszlottak. 2002. júliusában a felperes 33 fő munkavállalót kölcsönzött a T. O. Kft. által üzemeltetett étterembe munkavégzésre. A felperest csupán 2002. szeptember 6-ától vette nyilvántartásba a Fővárosi Munkaügyi Központ. A munkaerő-kölcsönzés jogszabálysértő volt, azért is, mert a munkavállalók egyben tagsági jogviszonyban álltak a felperessel, és az Mt. 193/D. § (1) bekezdése ilyen feltételek mellett nem teszi lehetővé a munkaerő-kölcsönzést.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a perbeli esetben munkaerő-kölcsönzésről nem volt szó, az a körülmény, hogy utóbb munkaerő-kölcsönző cégként is nyilvántartásba vették, csupán lehetőséget jelentett arra, hogy a tagjain kívül is munkavállalókat vegyen fel és őket kölcsönzés keretében foglalkoztassa. Hivatkozott az iskolaszövetkezetek szervezeti működésének jogi szabályozására, valamint az adójogi és társadalombiztosítási szabályokra, állítva, hogy a diákfoglalkoztatás keretében az iskolaszövetkezet nem adta át a "tagjai feletti rendelkezési jogot".
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A peres iratokhoz csatolt munkaszerződések alapján megállapítható, hogy a felperes a perben érintett tagjaival munkaviszonyt létesített. A munkaszerződések tartalmazták, hogy: a munkavállaló a munkáját a T. O. Kft. éttermében végzi; a munkavállaló a munkát a munkáltatóval szerződésben álló, a munkavállalót ténylegesen foglalkoztató utasítása szerint köteles ellátni. A közigazgatási eljárás során a felperes iskolaszövetkezet elnöke is úgy nyilatkozott, hogy "a diákok napi konkrét munkavégzését az adott műszakban levő éttermi vezető irányítja, utasítja, ellenőrzi".
A felperes együttműködési megállapodást kötött a H. O. Kft.-vel, amelyben felperes vállalta, hogy diák munkavállalókat biztosít a kft. megbízói részére. Ilyen megbízó volt a T. O. Kft., amely társasággal kötött megbízási szerződés a munkaerőt biztosító gazdálkodó szervezetet kifejezetten mint munkaerő-kölcsönzőt nevesíti, és a ténylegesen foglalkoztató T. O. Kft. kötelezettségeit az Mt. 193/G. § (5) bekezdésének, tehát a kölcsönvevő munkáltatóra irányadó szabályoknak megfelelően határozta meg.
Mindezek az adatok egyértelműen alátámasztják a támadott közigazgatási határozat megállapítását, miszerint a felperes tagjaival létesített munkaviszony keretében munkaerő-kölcsönzés történt az erre vonatkozó munkajogi szabályok betartása nélkül.
A felperes szövetkezet e szabályok közül elsődlegesen megsértette az Mt. 193/D. § (1) bekezdését, amely alapján a vele tagsági viszonyban álló munkavállaló vonatkozásában a szövetkezet nem lehet kölcsönbeadó.
A munkaügyi bíróság a per előbbi adataival ellentétes ténymegállapításai alapján téves jogkövetkeztetéssel jutott arra az álláspontra, hogy az alperes határozata a munkaügyi bírság alapjául szolgáló munkajogi szabály megszegését illetően megalapozatlan.
Az előbbiekből adódóan a munkaügyi bíróság felperes keresetét abban a részében nem bírálta el, amelyben a kiszabott munkaügyi bírság összegének jogszerűségét vitatta arra hivatkozva, hogy azonos szabálytalanság miatt már munkaügyi bírság megfizetésére kötelezték, és ennek figyelembevételével a bírság összege túllépte a jogszabályban megállapított felső határt.
Tekintettel arra, hogy az előbbiekre nézve a munkaügyi bíróság a tényállást nem állapította meg, és ez a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható [Pp. 275. § (1) bekezdés], új eljárás elrendelése szükséges.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a tényállást ki kell egészíteni arra vonatkozóan, hogy az alperes azonos szabálytalanság miatt felperest milyen összegű munkaügyi bírság megfizetésére kötelezte, és annak alapján - az EH 2001.581 számú elvi határozatban kifejtettek figyelembevételével - lehet állást foglalni: a kiszabott munkaügyi bírság összegszerűsége megfelelt-e a perbeli időben hatályos jogszabálynak [Met. 7. § (3) bekezdés]. (Legf.Bír. Mfv.I.10.411/2004. sz.)