adozona.hu
BH+ 2005.4.183
BH+ 2005.4.183
Az üzemi tanács választáson a szakszervezetet megillető jelöltállítási jogból - önmagában - nem következik az, hogy a szakszervezet kollektív szerződés-kötésre jogosult [Mt. 33. § (2)-(5) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében az alperesek által kötött kollektív szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy 1998-ban az üzemi tanács választáson való részvételét, jelöltállítási jogát az I. r. alperes nem biztosította.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az ítélet meghozataláig az 1998. évi üzemi tanács választás eredményét jogerős bírósági ítélet nem nyilvánította érvénytelennek, másrészt nem bizonyítha...
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az ítélet meghozataláig az 1998. évi üzemi tanács választás eredményét jogerős bírósági ítélet nem nyilvánította érvénytelennek, másrészt nem bizonyítható, hogy a felperes milyen eredményt ért volna el az üzemi tanács választáson.
A másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság az ítélet indokolását módosította, illetve kiegészítette azzal, hogy a 2002. október 3-án kelt jogerős ítélet megállapítása szerint a felperes 1998-1990. években nem működött a törvény előírásának megfelelően.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte az Mt. 33. §, az Mt. 4. § (1) bekezdése és a Ptk. 4. § (4) bekezdése megsértése miatt.
Arra hivatkozott, hogy az 1998. évi üzemi tanács választáson jelöltállítási jogát a másodfokú bíróság - 2001. február 16-án hozott - végzése megállapította. Álláspontja szerint, ha az I. r. alperes ennek megfelelően a részvétele feltételeit biztosította volna, minden bizonnyal olyan eredményt ér el, hogy a kollektív szerződés megkötésénél "beleszólási joga lett volna".
A felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a következők állapíthatók meg.
A felperes az alperesek által kötött kollektív szerződés érvényességét az Mt. 33. § (3) bekezdésébe, illetve (4) bekezdésébe ütköző volta miatt alappal akkor vitathatja, ha bizonyítja, hogy a kollektív szerződés-kötési jogosultság őt is megillette a törvényben előírt feltételek szerint.
A felperes által felhozott körülmény, miszerint az 1998. évi üzemi tanács választáson a jelöltállítási jog megillette, az előbbiek bizonyítására önmagában nem alkalmas. Az üzemi tanács választáson való részvételből ugyanis az nem következik, hogy a felperes jelöltjei egyben a kollektív szerződés-kötési jogosultsághoz szükséges támogatottságot is megszerzik, illetve a II. r. alperes ezt nem éri el.
A munkaügyi bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogerős végzést is figyelembe véve hozta meg - a másodfokú bíróság által helybenhagyott - határozatát, így ennek mellőzése sem volt alappal sérelmezhető.
Mindezekre figyelemmel - az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiányában - a felülvizsgálat törvényi feltételei nem állnak fenn.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf.Bír. Mfv.E.10.155/2004. sz.)