adozona.hu
BH+ 2005.4.182
BH+ 2005.4.182
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény megsértésére alapított kártérítési igény érvényesítésére nem csak a pályázaton résztvevő versenytárs jogosult, hanem olyan egyéb érdekelt is, aki a pályázatot kiíró és lebonyolító személy versenysértő magatartásával okozati összefüggésben károsodását állítja [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 2-7. §-ai, 86. § (2) bek., Ptk. 339. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1998. őszén zárkörű pályázatot hirdetett ki gázturbinás kompresszorállomás szállítására. A pályázaton az A. S. A. pályázatot nyújtott be, mely cég magyarországi kizárólagos képviseletét a felperes látja el.
A felperes az 1999. július 6-án benyújtott keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 86. §-a (2) bekezdésének a), c) és e) pontja alapján jogsértés megtörténtének megállapítását, az alperes...
BH+ 2005.4.182 A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény megsértésére alapított kártérítési igény érvényesítésére nem csak a pályázaton résztvevő versenytárs jogosult, hanem olyan egyéb érdekelt is, aki a pályázatot kiíró és lebonyolító személy versenysértő magatartásával okozati összefüggésben károsodását állítja [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 2-7. §-ai, 86. § (2) bek., Ptk. 339. § (1) bek.].
Az alperes 1998. őszén zárkörű pályázatot hirdetett ki gázturbinás kompresszorállomás szállítására. A pályázaton az A. S. A. pályázatot nyújtott be, mely cég magyarországi kizárólagos képviseletét a felperes látja el.A felperes az 1999. július 6-án benyújtott keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 86. §-a (2) bekezdésének a), c) és e) pontja alapján jogsértés megtörténtének megállapítását, az alperesnek arra kötelezését kérte, hogy nyilatkozattal adjon elégtételt, az elégtételnek a saját költségén adjon megfelelő nyilvánosságot és fizesse meg a jogellenes magatartásával okozott kárát, melynek összegét 1 000 000 Ft-ban jelölte meg. Kereseti kérelmét a Tpvt. 7. §-át sértő alperesi magatartásra alapította. Állította, hogy az alperes jogsértő magatartása miatt nem az A. S. A. nyerte meg a pályázatot, így a felperes jutaléktól esett el és jóhírneve is sérült.
Az alperes ellenkérelme a per megszüntetésére irányult. Állította, hogy a versenyeztetés során az A. S. A. cég önállóan járt el, és a pályázat elbírálását nem kifogásolta. A felperes a Tpvt. 86. §-a (2) bekezdésében meghatározott érdekeltnek nem tekinthető.
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján, hivatkozással a Pp. 130. § (1) bekezdésének b) pontjára, megszüntette, és a felperest kötelezte az alperes részére 15 napon belül 10 000 Ft perköltség megfizetésére. Döntésének indoka szerint az alperes által kiírt pályázatnak a felperes nem volt részese, így nem minősül közvetlenül érdekeltnek a perindítás vonatkozásában. A felperes közvetett érdekeltségét sem látta bizonyítottnak a felperes által csatolt képviseleti megállapodás alapján.
A Legfelsőbb Bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes másodfokú perköltségét 35 000 Ft-ban, az alperesét pedig 5000 Ft-ban állapította meg. Kifejtette, hogy vizsgálni szükséges a felperes perindítási lehetőséget megalapozó jogi érdekeltségének fennállását, vagy annak hiányát. Abban az esetben, ha a felperes kereset indítására nem jogosult, a keresetet érdemben kell elutasítani.
A felperes az újabb eljárásban kereseti kérelmét változatlanul fenntartotta. Állította, hogy az alperes nem tartotta be a maga által meghatározott pályázati szabályokat. Emiatt a pályázatot nem az általa képviselt cég nyerte el. A pályázat ilyenképpen való alakulása súlyosan sérti a felperes érdekeit. A felperestől, mint egy nagy világcég kereskedelmi képviselőjétől, a külföldi cég azt várja el, hogy ismerje az adott ország kereskedelmi szokásait, jogát. A pályázat elvesztése azt a benyomást kelthette megbízójában, hogy ezekkel az ismeretekkel a felperes nem rendelkezik, így a felperest presztizsveszteség érte és jelentős összegű jutaléktól is elesett. Bizonyítási indítványként kérte az alperest kötelezni a pályázati eljárással és az elbírálással kapcsolatos dokumentumok csatolására. Kérte továbbá a pályázati eljárásban, illetve annak elbírálásában résztvevő alperesi dolgozók tanúkénti kihallgatását is.
Az alperes elsődlegesen változatlanul a felperes kereshetőségi jogát vitatta.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 15 000 Ft perköltséget. Indokolásában tényként állapította meg, hogy az alperes által kiírt pályázatnak, pályáztatási eljárásnak a felperes nem volt részese. A felperes mint az A. S. A. francia cég kereskedelmi képviselője a francia céggel kötött kizárólagos képviseleti megállapodás alapján a pályázat előkészítésében, a pályázati anyag összeállításában vett részt. Kifejtette, hogy a Tpvt. 86. §-a (2) bekezdése alapján indított perben érdekelt csak az lehet, akit a Tpvt. említ. A Tpvt. 7. §-a alapján indított perben ezek a pályázat kiírója és a pályázaton résztvevők. A felperes e pályázaton a megbízójával kötött képviseleti megállapodás alapján nem is vehetett volna részt. Érdekeltnek csak annyiban mondható - ez azonban nem azonos a tisztességtelen piaci magatartásra alapított kereshetőségi joggal - amennyiben a megbízója a pályázat nyertese és a gázturbinák szállítására az alperes a megbízóval köt szerződést, úgy a felperes egy csökkentett mértékű jutalékra tarthatott volna igényt.
A felperes állítólagos presztízsvesztesége az elsőfokú bíróság megítélése szerint szintén nem a jelen perre tartozó kérdés, és nem alapozza meg a felperesnek e jogcím alapján a perindítási jogosultságát.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására történő utasítását kérte. Vitatta az elsőfokú bíróság jogértelmezését az érdekelt fogalmát illetően. Álláspontja szerint mindazokat megilleti a kereshetőségi jog, akiket jogsérelem ért és ennek alapján jogi igények illethetnek meg. A felperes pedig igazolta jogi igényét.
Az alperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felperest kötelezte az alperes részére 15 napon belül 7500 Ft másodfokú perköltség megfizetésére.
Döntésének indoka szerint az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyező végzésében foglaltak figyelembevételével helyesen fogalt állást, amikor a felperes Tpvt. 7. §-ára alapozott keresetét elutasította. Elfogadta az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett azt az álláspontot, hogy a Tpvt. 7. §-a alapján a felperest - az adott tényállást mellett - önálló perlési jogosultság nem illette meg, mert az általa Tpvt.-be ütközőnek minősített pályázaton pályázóként nem vett részt. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes perbeli legitimációjának megállapítását és az elsőfokú bíróság utasítását kérte az érdemi tárgyalás lefolytatására.
Állította, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, mert az helytelenül értelmezte a Tpvt. egyes rendelkezéseit. Álláspontja szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kereshetőségi jog csak a Tpvt. 2-7. §-ában felsoroltakat illeti meg. A keresetindításra jogosultakat - az első- és másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben - sem a Tpvt. 86. §-a, sem a 2-7. §-a nem sorolja fel. Az ítélet indokolásának az a megállapítása sem helytálló, hogy a versenyeztetés szereplői kizárólag a pályázat kiírója és a pályázaton résztvevők lennének. Ezt megerősíti a versenyjogi jogirodalom is, amely az aktív felperesi legitimáció feltételeit illetően megállapítja, hogy "érdekelt fél" lehet a versenytárs, fogyasztó vagy bárki, akinek jogát vagy jogos érdekét a versenyjogsértő magatartás érinti (Kézikönyv a Versenyjogról című szakkönyv, Kiadó HVG Orac Budapest, 1997. 402. oldal).
A felperesi legitimáció szempontjából a Tpvt. 86. § (2) bekezdése az irányadó, amely az "érdekelt" által a keresetben érvényesíthető igényeket sorolja fel. Miután az érdekelt fogalmát a Tpvt. nem jelöli meg taxatív módon, mindazokat érdekeltnek kell tekinteni, akiknek bizonyítható jogi érdekeltségük fűződik a vita eldöntéséhez. Semmilyen jogszabály nem támasztja alá azt a megállapítást, hogy a Tpvt. 86. § (2) bekezdésének érdekelt fogalma szűkebb lenne, mint a Pp. 2. § (2) bekezdés szerinti "vitában érdekelt fél". Az állandó bírósági gyakorlat értelmében valamely érdekeltség abban az esetben minősül jogi érdekeltségnek, ha a felperes és az alperes között valamilyen jogviszony áll fenn, a jogviszony fennállását pedig nyilvánvalóan az érvényesíteni kívánt anyagi jogi igény határozza meg. A felperes a Tpvt. 86. § (2) bekezdésének a), c) és e) pontjában megjelölt igényeket kívánja érvényesíteni. Ezek az igények lényegében azonosak a Ptk. 84. §-a értelmében a személyhez fűződő jogok megsértése esetén érvényesíthető igényekkel. A felperesnek a Tpvt. 86. § (2) bekezdésének e) pontjában megjelölt kártérítési igényének érvényesítése az alperes által szerződésen kívül (a versenytárgyalás szabálytalan lebonyolításával) okozott, az elmaradt jutalék bevételben megnyilvánuló kára megtérítésére irányul, melyre a Ptk. 339. §-a alkalmazandó. Álláspontja szerint a kártérítési igény polgári peres eljárás útján való érvényesítésére mindazok jogosultak, akik valószínűsítik, hogy a szerződésen kívül okozott kárt jogellenes magatartásával az alperes idézte elő. Ebből a szempontból közömbös, hogy a kár a jogellenes magatartás közvetlen, vagy pedig - mint a jelen esetben - közvetett következménye. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyező végzésének iránymutatása ellenére a felperesi legitimáció fennállását, vagy hiányát a megismételt eljárásban nem vizsgálta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását és a felperesnek perköltségekben marasztalását kérte. Kifejtette, hogy a Tpvt. 86. §-a a bíróság hatáskörébe azoknak a versenyellenes cselekményeknek az elbírálását utalja, melyek esetében a jogalkotó nem látta elegendőnek a versenyhivatal által alkalmazható szankciókat. E tiltott magatartások közös jellemzője, hogy piaci hatásuk a versenyben közvetlenül érdekelt versenytársak egymás közötti viszonyában jelentkezik. Álláspontja szerint a versenyjog és a versenytörvény szellemiségét (célját) tekintve egyértelműen és kifejezetten a gazdasági élet szereplőinek a versenypiacon tanúsított magatartására és e magatartásokban megvalósuló jogsértéseknek a harmadik személyek piaci helyzetére, piaci viszonyaira gyakorolt hátrányos hatására vonatkozik. Ennek megfelelően a Tpvt. alapján az jogosult fellépni, akit a gazdasági versennyel, a piaci viszonyokkal összefüggésben ért joghátrány, akinek a Tpvt. valamely §-ának megsértése következtében közvetlen joga sérült. Miután a felperes a kifogásolt pályázat során nem járt el képviselőként, a Tpvt. 86. § (2) bekezdése szerinti érdekeltnek nem tekinthető. A felperes a Tpvt. 7. §-a szerint önállóan nem jogosult a per tárgyával rendelkezni. A pályázat kimenetele csak közvetett módon - az alperestől függetlenül - lehetett rá kihatással a pályázatban résztvevő céggel fennálló megállapodása alapján. Ebből következően a felperesnek aktív perbeli legitimációja nem áll fenn; perlési jogosultságát törvényi felhatalmazás sem alapozza meg. A felperes a jelen perben olyan közvetett kárigényt kíván érvényesíteni, amellyel összefüggésben nem mutatható ki a szükséges okozati összefüggés. Nyomatékosan hivatkozott arra, hogy a pályázat közvetlen résztvevői közül egyetlen cég - így a felperessel kapcsolatban álló pályázati résztvevő - sem kívánta megtámadni az alperes döntését, és nem kérdőjelezte meg az alperes eljárásának tisztaságát. Mindez azt is tanúsítja, hogy a felperes jóhíre és szakmai megbízhatósága nem sérült.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A felperes a Tpvt. 7. §-át sértő alperesi jogellenes magatartásra alapítottan érvényesített kártérítési igényt a Tpvt. 86. § (2) bekezdésének a), c) és e) pontjai, valamint a Ptk. 339. §-a alapján. A felperes kereseti kérelme alapján eldöntendő jogkérdés, hogy a felperes az adott igény érvényesítéséhez rendelkezik-e kereshetőségi joggal.
A Tpvt. 1. §-a csak a törvény személyi és tárgyi hatályát, a 3. és 7. §-ai pedig a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatását, a tisztességtelen verseny tilalmát tartalmazzák, azonban nem adnak választ arra a kérdésre, hogy a Tpvt. 86. §-a alkalmazásában ki minősíthető perindítására jogosult érdekeltnek. Ezt a Tpvt. 86. §-a sem határozza meg.
Téves és ezért jogszabálysértő az elsőfokú bíróságnak az a jogértelmezése, hogy a Tpvt. 86. § (2) bekezdésében említett perindításban érdekelt csak az lehet, akiket a Tpvt. 2-7. §-a említ.
A perindítási jogosultságot vagy jogviszony (érdekeltség) vagy jogszabályi felhatalmazás alapozhat meg. Kötelem nemcsak szerződésből, de károkozásból is keletkezhet.
A felperes az alperes versenysértő magatartására alapítottan, érdekeltségére hivatkozással érvényesített - egyebek között - kártérítési igényt a pályázatot kiíró és elbíráló alperes ellen. Állította, hogy az alperes versenysértő magatartása miatt esett el olyan jutaléktól, amely őt, mint az egyik pályázó pályázatának előkészítésében részt vett megbízottat megillette volna, ha megbízója - versenysértő magatartás hiányában - a pályázatot elnyeri.
A Tpvt. 86. § (2) bekezdésében írt érdekelt akkor jogosult perindításra a Tpvt. 2-7. §-aiban foglalt rendelkezések megsértése miatt, ha a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
Az igényt érvényesítő felperes valóban nem minősül a pályázat résztvevőjének, versenytársnak, azonban olyan érdekelt, akinek jogát az alperes magatartása sértheti, ezért az ebből eredő közvetett kárát jogosult érvényesíteni; a kereshetőségi jogának hiánya miatt ezért a kereset elutasítása jogszabálysértő.
Kétségtelen, a jogirodalomban is az az általános értelmezés, hogy a Tpvt.-ben tiltott magatartások közös jellemzője: piaci hatásuk elsősorban a versenyben közvetlenül érdekelt versenytársak egymásközti viszonyában van. Tipikus esetnek az tekinthető a II. fejezetbe tartozó valamennyi tisztességtelen versenymagatartás kapcsán, ha arra versenytársak között kerül sor. Nem zárja ki azonban ez az értelmezés sem azt a lehetőséget, hogy a versenytársnak nem minősülő egyéb érdekelt is igényt érvényesítsen a Tpvt. felhívott szabályainak megsértése miatt.
A Tpvt. 7. §-a megsértésével okozati összefüggésben a Ptk. 339. §-a alapján kártérítési igény érvényesítésére a felperesnek ezért kereshetőségi joga van.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy a felperes alappal hivatkozott a Pp. 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra, ezért a jogerős ítéletet - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - a Pp. 275. § (4) bekezdésének második fordulata alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia, hogy az alperes a pályáztatás során megsértette-e a Tpvt. 7. §-ának rendelkezéseit, ezzel okozati összefüggésben a felperesnek keletkezett-e és milyen összegű kára. (Legf.Bír. Gfv.30.151/2004. sz.)