adozona.hu
BH 2005.4.158
BH 2005.4.158
A fellebbezésben - a keresetben megjelölt jogcím alátámasztására - sem lehet új jogcímként a rendeltetésellenességre hivatkozni [Pp. 247. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős másodfokú ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Érvelése szerint a másodfokú bíróság döntése ellentétes a Legfelsőbb Bíróság egyik megnevezett döntésével, továbbá jogszabálysértő, mert nem valós tényálláson alapul. A másodfokú bíróság kritika nélkül elfogadta a téves tényállást, ezért a támadott határozat nem felel meg az Mt. 89. §-ának és a Pp. 206. §-án...
BH 2005.4.158 A fellebbezésben - a keresetben megjelölt jogcím alátámasztására - sem lehet új jogcímként a rendeltetésellenességre hivatkozni [Pp. 247. § (1) bekezdés].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős másodfokú ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Érvelése szerint a másodfokú bíróság döntése ellentétes a Legfelsőbb Bíróság egyik megnevezett döntésével, továbbá jogszabálysértő, mert nem valós tényálláson alapul. A másodfokú bíróság kritika nélkül elfogadta a téves tényállást, ezért a támadott határozat nem felel meg az Mt. 89. §-ának és a Pp. 206. §-ának. A felperes azt is előadta, hogy a rendeltetésellenességre történt hivatkozás elutasítása a Pp. 247. §-ába ütközéssel történt, mivel már az elsőfokú eljárásban tett ilyen előadást, továbbá a rendeltetésellenesség előadása a fellebbezésben azért volt "szükségszerű", mert az alperes ténylegesen visszaélt a jogával. A felperes fenntartotta az átszervezésre vonatkozó - ezt tagadó - érvelését is.A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján megállapította, hogy a felülvizsgálat elrendelésének feltétele nem áll fenn.
A felperes által megjelölt eseti döntésében a Legfelsőbb Bíróság rendkívüli felmondással összefüggő jogkérdésekben döntött, ezért ebben a határozatban kifejtettek a munkakör megszűnéssel és átszervezéssel indokolt rendes felmondás tekintetében nem lehetnek iránymutatóak.
A felperes a keresetében nem adta elő azt, hogy a munkáltató a rendes felmondáshoz fűződő jogát rendeltetésellenesen gyakorolta. Keresetét - összefoglalóan - az irányadó szervezeti felépítéssel, a szervezeti változtatás hiányával, tehát a rendes felmondás valóságnak meg nem felelő indokával támasztotta alá. Emiatt az elsőfokú bíróság nem határozott a rendeltetésellenesség tárgyában.
A felperes a fellebbezésében hivatkozott az alperes rendeltetésellenes joggyakorlására, ezért az új jogcím elbírálását a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte a fellebbezési eljárásban irányadó keresetváltoztatás szabálya folytán [Pp. 247. § (1) bekezdés]. A fellebbezési eljárásban megvalósult - tiltott - keresetváltozást továbbá a felperes maga is előadta a felülvizsgálati kérelmében ("...az elsőfokú ítélet kézhezvételét követően annak tartalmából kiindulva szükségszerű volt hivatkozni ..., hiszen az ügy alperese ténylegesen ...visszaélt a jogával"). A fellebbezésben a felperes új jogcímre hivatkozott, ez a keresetben előterjesztett jogcím alátámasztása céljából sem megengedett, ezért a felülvizsgálati kérelem erről kifejtett álláspontja nem helytálló (Pp. 247. §).
Az elsőfokú bíróság az ügy elbírálásához szükséges tényállást megállapította, az indokolt bizonyítást lefolytatta. Ennek lényege szerint ténylegesen az erre hatáskörrel rendelkező területi igazgató olyan szervezeti változtatást hajtott végre, amely miatt a felperes osztályvezető-helyettesi munkaköre megszűnt, az ehhez tartozó feladatokat más munkavállalók között szétosztották. Az irányadó, egységes bírói gyakorlat szerint az átszervezéssel, munkakör megszűnéssel indokolt munkáltatói rendes felmondásnál az indok valóságának, nem pedig a szervezeti és működési szabályzat megváltoztatásának van jelentősége, az ezzel ellentétes álláspont tehát téves. A felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben továbbá az elsőfokú bíróság vizsgálta T. L. munkakörét. A bizonyítás eredményét mérlegelte, döntését indokolta [Pp. 206. § (1) bekezdés, 221. § (1) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelmében ezért a felperes megalapozatlanul hivatkozott hiányos tényállásra, és jogszabálysértésre a Pp. 206. §-ával, illetve az Mt. 89. § (2) bekezdésével összefüggésben.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.165/2004. sz.)