adozona.hu
BH 2005.3.122
BH 2005.3.122
A munkáltató a köztisztviselővel szemben felmerült kártérítés iránti követelését a kártérítési eljárás szabályai szerint érvényesítheti akkor is, ha a közszolgálati jogviszony már nem áll fenn [Ktv. 71. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, 59. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a Ktv. 58. §-ába, 59. § (3) bekezdés d) pontjába, 55/A. § (1) bekezdés a) pontjába és 71. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogszabálysértés miatt nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Érvelésének lényege szerint a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a jogi következtetésre, hogy a közszolgálati jogviszony megszűnése után a volt köztisztviselővel szemben a munkáltató csak keresettel érvényesítheti a kártérítésre vonatkozó igényét. Az alperes álláspontja értelmében közszolgálati jo...
BH 2005.3.122 A munkáltató a köztisztviselővel szemben felmerült kártérítés iránti követelését a kártérítési eljárás szabályai szerint érvényesítheti akkor is, ha a közszolgálati jogviszony már nem áll fenn [Ktv. 71. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, 59. §].
Az alperes a Ktv. 58. §-ába, 59. § (3) bekezdés d) pontjába, 55/A. § (1) bekezdés a) pontjába és 71. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogszabálysértés miatt nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Érvelésének lényege szerint a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a jogi következtetésre, hogy a közszolgálati jogviszony megszűnése után a volt köztisztviselővel szemben a munkáltató csak keresettel érvényesítheti a kártérítésre vonatkozó igényét. Az alperes álláspontja értelmében közszolgálati jogviszonynál nincs helye a munkáltató részéről keresetindításnak akkor sem, ha a közszolgálati jogviszony már nem áll fenn, de az igény a korábban fennállt jogviszonyból származik.A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő. A felperes közszolgálati jogviszonya az alperesnél lemondása folytán 1999. július 12-én szűnt meg. Az alperes 2002. február 7-én kártérítési eljárást rendelt el a felperessel szemben a közszolgálati jogviszonyából származó kötelezettsége vétkes megszegésével okozott kár miatt. Az eljárás 2002. április 24-én a felperest 141 405 forint kár (24 havi részletben történő) megfizetésére kötelező határozattal zárult. Az alperes megállapította, hogy a felperes a revizori munkaköréhez tartozó kötelezettségét két nyugdíjüggyel összefüggésben megszegte és ezáltal kárt okozott.
A felperes a keresetében a kártérítési határozat hatálytalanítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a kártérítési határozatot hatálytalanította. Az elsőfokú bíróság a Ktv. 57. § (1) bekezdéséből, 58. §-ából és 55/A. § (1) bekezdés a) pontjából arra következtetett, hogy kártérítési eljárás a köztisztviselővel szemben csak a közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt lehetséges, a jogviszony megszűnését követően ilyen eljárást az alperes jogszabálysértően folytatott a felperessel szemben. Az alperes az igényét elsősorban fizetési meghagyással érvényesíthette volna.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak az ügy érdemét érintő jogi következtetésével arról, hogy a felperessel szemben az alperes nem indíthatott kártérítési eljárást. A Pp. 349. § (4) bekezdés alapján azonban az igényérvényesítés módjaként kizárólag a keresetet határozta meg.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ktv. 71. § (1) bekezdése, továbbá a (2) bekezdés a) pontja értelmében a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a közszolgálati jogviszonyban nincs helye az Mt. 173. § alkalmazásának, ebből következően a másodfokú bíróság e jogszabályokba ütközően mondta ki, hogy az alperes az igényét kizárólag a bíróságnál benyújtott keresettel érvényesítheti. A Ktv. 59. §-ából megállapítható, hogy a köztisztviselő munkáltatója a közszolgálati jogviszonyból származó igény érvényesítése érdekében nem fordulhat közvetlenül bírósághoz, ez a jogosultság a törvényben előírt módon és esetekben csak a köztisztviselőt illeti meg.
A fentiekből következően a köztisztviselő által okozott kár megtérítése iránti munkáltatói igény érvényesítésének a kártérítési eljárás szabályai szerint van helye, amelynél a Ktv. 58. § alapján a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni. E jogszabálynak az a rendelkezése, miszerint a fegyelmi és a kártérítési eljárás között csupán az elévülésre vonatkozóan van eltérés, a Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontjáról kifejtettek miatt, továbbá a Ktv. kifejezett rendelkezésének hiányában nem értelmezhető akként, hogy a közszolgálati jogviszonynak a kártérítési eljárás alatt történő megszűnése miatt a kártérítési eljárás megszüntetésének van helye. A jogszabályokból tehát nem vonható le olyan következtetés, hogy a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítése csak a közszolgálati jogviszony fennállása alatt lehetséges. Mivel a törvény a munkáltató számára a közvetlen keresetindítást nem engedi meg, a kártérítési igény érvényesítésére a kártérítési eljárás szabályai szerint van lehetőség, amelyet a felperes az adott esetben nem vitatott, és az eljárásban részt is vett.
A kifejtettek miatt a jogerős ítélet a Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontjába ütközik, illetve tévesen alkalmazta a Ktv. 58. §-át, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.606/2003. sz.)