adozona.hu
BH+ 2005.3.139
BH+ 2005.3.139
Ha a köztisztviselő az 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) hatályba lépése előtt vezetői munkakörben állt munkaviszonyban a közigazgatási szervnél, mivel ez a munkaviszonya a Ktv. hatályba lépésével változatlan tartalommal alakult át köztisztviselői jogviszonnyá, korábbi vezetői munkakörénél fogva - kifejezett vezetői megbízás hiányában is - a Ktv. 31. § (1) bekezdése szerinti vezetőnek kell tekinteni, akinek a vezetői megbízása indokolás nélkül visszavonható. Ez nem minősül kinevezés-módosításnak [Ktv. 31. § (
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes vezetői megbízás visszavonása tárgyú intézkedését sérelmezte, annak hatályon kívül helyezését, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését kérte. Arra hivatkozott, hogy vezetői megbízással nem rendelkezett, az alperes a kinevezését egyoldalúan módosította.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperesnek a felperes vezetői megbízását visszavonó intézkedése jogellenes, ezért azt hatályon k...
BH+ 2005.3.139 Ha a köztisztviselő az 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) hatályba lépése előtt vezetői munkakörben állt munkaviszonyban a közigazgatási szervnél, mivel ez a munkaviszonya a Ktv. hatályba lépésével változatlan tartalommal alakult át köztisztviselői jogviszonnyá, korábbi vezetői munkakörénél fogva - kifejezett vezetői megbízás hiányában is - a Ktv. 31. § (1) bekezdése szerinti vezetőnek kell tekinteni, akinek a vezetői megbízása indokolás nélkül visszavonható. Ez nem minősül kinevezés-módosításnak [Ktv. 31. § (1) és (2) bekezdés].
A felperes keresetében az alperes vezetői megbízás visszavonása tárgyú intézkedését sérelmezte, annak hatályon kívül helyezését, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését kérte. Arra hivatkozott, hogy vezetői megbízással nem rendelkezett, az alperes a kinevezését egyoldalúan módosította.A munkaügyi bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperesnek a felperes vezetői megbízását visszavonó intézkedése jogellenes, ezért azt hatályon kívül helyezte. A tényállás szerint a felperes pénzügyi irodavezető-helyettes munkakörben dolgozott az alperesnél, az 1998. január 5-én kelt munkaköri leírásban foglaltak szerint. Az alperes az 1998. november 13-án kelt intézkedésében arról értesítette a felperest, hogy a Pénzügyi és Beruházási Irodán lévő irodavezető-helyettesi határozatlan idejű megbízását 1998. november 15-ei hatállyal visszavonja. Ezzel egyidőben a munkakörét a Pénzügyi Iroda Könyvelési Csoportjának beosztott könyvelőjeként határozta meg. Az elsőfokú bíróság utalt a Ktv. 31. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra. Megállapította, hogy a perbeli időszakban az alperes nem rendelkezett a belső szervezeti tagozódást magában foglaló működési szabályzattal és nem volt olyan rendelkezés, amely szerint az irodavezető-helyettesi munkakör a Ktv. szerint vezetői megbízásnak minősülne. A perben az alperes vezetői megbízást tartalmazó intézkedést nem tudott felmutatni. Ebből a bíróság arra következtetett, hogy a felperes a munkaköri leírása szerinti pénzügyi irodavezető-helyettes munkakörét nem a Ktv. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti vezetői megbízás alapján látta el, ezért azt egyoldalúan, indokolás nélkül a Ktv. 31. §-ának (2) bekezdése alapján nem lehetett visszavonni. Miután a felperes a munkakörének módosításához nem járult hozzá, az alperes egyoldalú intézkedése jogellenes volt.
Az alperes részéről a közbenső ítélet ellen előterjesztett fellebbezést a másodfokú bíróság megalapozatlannak találta és közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. A másodfokú eljárásban meghallgatott tanúk vallomása és a becsatolt irat alapján a tényállást azzal egészítette ki, hogy a felperest 1992. január 14-én osztályvezető-helyettesi státuszra javasolták és e kinevezését 1992. január 16-án elfogadták. Ezt a kinevezést azonban a Ktv. hatálybalépését követően nem lehetett megerősíteni, mert a felperes középfokú végzettséggel rendelkezett, ezért mindvégig személyi illetményben részesült. Az így kiegészített tényállás mellett is helytállónak találta a másodfokú bíróság azt az ítéleti következtetést, hogy felperes kinevezését csak közös megegyezéssel lehetett volna módosítani.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes kereseti kérelmét elutasító határozat hozatalát kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperes rendelkezett vezetői megbízással, hiszen 1992. január 14-én a pénzügyi osztály vezetője az osztályvezető-helyettesi kinevezését javasolta és ehhez az akkori polgármester hozzájárult. A Ktv. hatálybalépésekor a felperes korábbi munkaviszonya ennek megfelelően alakult át közszolgálati jogviszonnyá. Az alperesnél - szervezeti-működési szabályzat hiányában is - elkülönült szervezeti egységet vezetett, és az önkormányzat képviselő-testületének 50/1995. (XI. 30.) számú rendelete 9. §-a (4) bekezdésének 4. francia bekezdése értelmében a Ktv. szerinti vezetői beosztásnak megfelelő illetményben részesült. Mindezekre figyelemmel az eljárt bíróságok jogszabálysértő közbenső ítéletet hoztak, amikor a vezetői megbízás visszavonását a kinevezés egyoldalú módosításának tekintették.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A jogvita elbírálása szempontjából irányadó Ktv. 31. §-ának (1) bekezdése szerint a köztisztviselő - külön törvényben írtakon túlmenően - osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat a közigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönül szervezeti egység vezetésére. A Ktv. hatálybalépése előtti időben az akkori pénzügyi osztályvezető - az osztályvezető-helyettes nyugdíjba vonulására tekintettel - a felperes osztályvezető-helyettessé történő kinevezését javasolta, és a javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlója elfogadta (3/A/1. alatt csatolt irat). A felperes a személyes meghallgatása során ezzel kapcsolatban előadta, hogy 1991-ben alakult meg az 50 fős osztály, amelynek az új osztályvezető mellett 1991-től osztályvezető-helyettese volt, és mindvégig ezt a munkakört töltötte be. 1991-ben a korábbi osztály Pénzügyi Irodává alakult, és az adó, a pénzügyi és a számviteli csoport továbbra is a felperes irányítása alá tartozott, 45 fős létszámmal. Az alperesnél elfogadott szervezeti és működési szabályzat nem volt, az azonban a perben nem volt vitás, hogy a Pénzügyi Iroda elkülönült szervezeti egység volt. Az alperes polgármesteri hivatal köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló képviselő-testületi rendelet 9. §-a (4) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a Ktv. szerinti osztályvezetői besorolásban részesülnek a 20 főnél nagyobb irodák vezető-helyettesei. Ezzel a rendelkezéssel az önkormányzat meghatározta, hogy a felperes által betöltött vezetői szint a Ktv. 31. § (1) bekezdése szerinti osztályvezető szintnek felel meg.
Az alperes korábbi munkaviszonya a Ktv. hatálybalépésével változatlan tartalommal alakult át közszolgálati jogviszonnyá, amelynek következtében - az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően - a felperest korábbi vezetői munkakörénél fogva - vezetői megbízás nélkül is - a Ktv. 31. § (1) bekezdése szerinti vezetőnek kell tekinteni.
A kifejtettekre figyelemmel az eljárt bíróságok téves jogi következtetéssel állapították meg, hogy a felperes nem minősült a Ktv. 31. §-a szerinti vezetőnek. Az alperes 1998. november 13-ai intézkedésében a felperes osztályvezetői szintnek megfelelő irodavezető-helyettesi megbízását vonta vissza a Ktv. 31. §-ának (2) bekezdése alapján indokolás nélkül, amely intézkedés nem minősült a kinevezés módosításának.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság közbenső ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság közbenső ítéletét megváltoztatva a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.986/2001. sz.)