adozona.hu
BH+ 2005.3.137
BH+ 2005.3.137
A jóléti célra rendelt és ténylegesen ilyen célra szolgáló ingatlan hasznosítása tekintetében az üzemi tanácsot a törvényben biztosított együttdöntési jog attól függetlenül megilleti, hogy a kollektív szerződés az adott ingatlanról nem rendelkezik [Mt. 65. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező üzemi tanács a munkaügyi bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett munkáltató a H. P. ingatlan értékesítésével megsértette az Mt. 4. § (1) bekezdésében és az Mt. 65. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve az ingatlan adás-vételi szerződés érvénytelen.
A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a kérelmezett a H. P. értékesítésével a kérelmező együttdöntési jogosultságát megsértette, az ingatlan értékesítésére tett intézkedése érvénytelen; ezt meghaladóan...
BH+ 2005.3.137 A jóléti célra rendelt és ténylegesen ilyen célra szolgáló ingatlan hasznosítása tekintetében az üzemi tanácsot a törvényben biztosított együttdöntési jog attól függetlenül megilleti, hogy a kollektív szerződés az adott ingatlanról nem rendelkezik [Mt. 65. § (1) bekezdés].
A kérelmező üzemi tanács a munkaügyi bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett munkáltató a H. P. ingatlan értékesítésével megsértette az Mt. 4. § (1) bekezdésében és az Mt. 65. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve az ingatlan adás-vételi szerződés érvénytelen.A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a kérelmezett a H. P. értékesítésével a kérelmező együttdöntési jogosultságát megsértette, az ingatlan értékesítésére tett intézkedése érvénytelen; ezt meghaladóan az eljárást megszüntette és a kérelmezettet perköltség megfizetésére kötelezte.
A végzés indokolásában megállapított tényállás szerint a kérelmezett 1994. július 1-jétől hatályos kollektív szerződésében jóléti jellegű létesítményként szerepeltek - egyebek mellett - a munkásszállók. A H. P. részben munkásszállóként (140 hely), részben - a kérelmezettel szerződéses kapcsolatban álló kft. üzemeltetésében - kereskedelmi szálláshelyként működött. A felek a H. P. hasznosítására vonatkozó javaslatok kidolgozása érdekében munkabizottságot hoztak létre, amelyben a kérelmező azt az álláspontot képviselte, hogy az ingatlan jóléti jellege erősödjön, a munkásszállón elhelyezett munkavállalók számát a kérelmezett növelje, másrészt az ifjú házasok lakás problémájának megoldására hasznosítsa. E tárgyban a felek között egyetértés nem jött létre. Ezt követően a H. P. hasznosításával kapcsolatban újabb javaslatot a kérelmezőnek nem tettek. A kérelmezett 2003. február 17-én a kollektív szerződést felmondta, majd ezután szóban tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy a H. P.-t értékesíteni kívánja. A kérelmező közölte, hogy a jóléti jellegű intézmények hasznosításával kapcsolatban együttdöntési jogát gyakorolni kívánja, az egyoldalú értékesítés törvénysértő. A kérelmezett a kollektív szerződés hatályának megszűnte után a kérelmező együttdöntési jogát nem ismerte el, és a H. P.-t 2003. augusztus 27-én értékesítette.
A munkaügyi bíróság a kollektív szerződés felmondását követően haladéktalanul a jóléti célú intézmények elidegenítése érdekében tett intézkedésből arra következtetett, hogy a kérelmezett a felmondási jogát nem rendeltetésszerűen gyakorolta, mert az üzemi tanács együttdöntési joga gyakorlásának akadályozására irányult. Ezért a bíróság megállapította, hogy a H. P. értékesítésével kapcsolatban a munkáltató megsértette a kérelmező üzemi tanács együttdöntési jogát, emiatt a munkáltató intézkedése az Mt. 67. §-a szerint érvénytelen.
A felek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzésének a fellebbezéssel érintett - a jogsértést és a munkáltatói intézkedés érvénytelenségét megállapító - rendelkezését megváltoztatta és a kérelmet elutasította, a kérelmezettet mentesítette a perköltség megfizetése alól.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint kizárólag a kollektív szerződésben meghatározott jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében illeti meg az üzemi tanácsot együttdöntési jog. A kérelmezett a kollektív szerződést illetően a törvényben biztosított felmondási jogával élt, az nem jelentett rendeltetésellenes joggyakorlást. A kérelmet így azért utasította el a másodfokú bíróság, mert a kérelmező olyan jogosítványt akart gyakorolni, amely kollektív szerződés hiányában nem illette meg.
A kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős végzés megváltoztatását, lényegében a kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte az Mt. 65. § (1) bekezdésébe ütköző törvénysértésre hivatkozással. Téves jogszabály értelmezést panaszolt, mert álláspontja szerint a törvény a kollektív szerződéstől függetlenül biztosítja az együttdöntési jogot a jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Vitatta azt az indokolásbeli megállapítást, hogy késedelmesen indította az eljárást és sérelmezte az Mt. 4. § (1) bekezdés megsértése megállapításának mellőzését.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult. A másodfokú bíróság helyes jogértelmezését hangsúlyozta, és arra is hivatkozott hogy az értékesített ingatlan a perbeli időben már csekély számú munkavállaló elhelyezését szolgálta.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Mt. 165. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató szociális juttatást biztosíthat. Az ilyen juttatás, támogatás önkéntes, de ilyet kollektív szerződés kötelezően is előírhat.
A munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét kollektív szerződés szabályozhatja [Mt. 30. § a) pont]. Ebből következőleg a kollektív szerződés szabályozhatja a jóléti juttatások fajtáit, jogcímét, kereteit és főbb szabályait az üzemi tanács együttdöntési jogkörének kiüresítése nélkül.
Az Mt. 65. § (1) bekezdése alapján az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.
E rendelkezés nem azonosan határozza meg az együttdöntési jogkört a pénzeszközök és az intézmények, illetve ingatlanok tekintetében.
A munkáltatói pénzeszközök köre tág, ezért teszi egyértelművé a törvény a munkáltatóra szükségképpen kötelező együttdöntési jogkört akként, hogy az a pénzeszközök azon körére terjed ki, amelyeket ilyen jóléti rendeltetéssel a kollektív szerződés meghatároz.
Az intézmények és ingatlanok jóléti rendeltetése azonban kollektív szerződéses meghatározás nélkül is adott lehet (gyermekintézmény, kulturális intézmény, stb.). Ezért - bár az intézmények, ingatlanok esetében is lehetséges a kollektív szerződéses meghatározás, egyértelművé tétel - a tartósan ilyen célra rendelt, illetve ténylegesen szolgáló ingatlanok, intézmények esetében e nélkül is megállapítható a jóléti rendeltetés, mely esetben a hasznosítás felől az üzemi tanács törvényen alapuló együttdöntési joga fennáll.
Az eljárt bíróságok ettől eltérő jogszabály értelmezése téves.
Az adott ügyben a kérelmezett munkáltató a vitatott ingatlan részben munkásszálláskénti hasznosítását nem vitatta, felülvizsgálati ellenkérelmében is csupán az elhelyezett létszámra hivatkozott. Így a jóléti jellegű ingatlan hasznosítása tekintetében a kérelmező üzemi tanács együttdöntési jogköre kollektív szerződéses rendelkezés hiányában is fennállt.
Az előbbiekre tekintettel a kollektív szerződés felmondására vonatkozó jog gyakorlásával kapcsolatos felülvizsgálati előadás vizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság mellőzte.
Minthogy a másodfokú bíróság a kérelem elutasítását nem a késedelmes előterjesztésre alapította, az ügy érdemét nem érintő, a végzés indokolására vonatkozó felülvizsgálati érvelés sem igényelt elbírálást.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az Mt. 65. § (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság végzésének érdemben helyes, az együttdöntési jog megsértését és a munkáltatói intézkedés érvénytelenségét megállapító rendelkezését - az indokolás fentiek szerinti módosításával - helybenhagyta, egyebekben a végzés rendelkezéseit nem érintette. (Legf.Bír. Mfv.II.10.292/2004. sz.)