adozona.hu
EH 2003.998
EH 2003.998
Nem minősül jóhiszeműnek a jogszerzés, ha a közigazgatási szerv a reá vonatkozó jogszabály ismeretének hiányában részesült támogatásban [1991. évi IV. tv. 58. §, 1992. évi XXIII. tv. 2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a körjegyzőség munkáltató közhasznú foglalkoztatás támogatása iránti kérelmének helyt adó módosított határozatát - ügyészi óvás folytán - hatályon kívül helyezte, közhasznú foglalkoztatás támogatása iránti kérelmét elutasította, és 367 920 Ft támogatás és kamata visszafizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával a kamatfizetésre vonatkozó kötelezettség mellőzésével helybenhagyta az első fokú közigazgatási határoz...
EH 2003.998 Nem minősül jóhiszeműnek a jogszerzés, ha a közigazgatási szerv a reá vonatkozó jogszabály ismeretének hiányában részesült támogatásban [1991. évi IV. tv. 58. §, 1992. évi XXIII. tv. 2. §].
Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a körjegyzőség munkáltató közhasznú foglalkoztatás támogatása iránti kérelmének helyt adó módosított határozatát - ügyészi óvás folytán - hatályon kívül helyezte, közhasznú foglalkoztatás támogatása iránti kérelmét elutasította, és 367 920 Ft támogatás és kamata visszafizetésére kötelezte.A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával a kamatfizetésre vonatkozó kötelezettség mellőzésével helybenhagyta az első fokú közigazgatási határozatot. Az 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 16/A. §-ának (1) bekezdése, 58. § (5) bekezdésének f) pontja, az 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése, 38. §-a és az 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-a alapján megállapította, hogy a munkavállaló polgármesteri hivatalnál gyámügyi és szociális ügyintézői munkakörben való foglalkoztatása közhasznú munkavégzésként nem lehetséges, ezért a munkaadó támogatásra nem volt jogosult.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
A bíróság ítéletével a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a felperes sem kérelmének beadásakor, sem a megállapodás teljesítése és K. Gy.-né foglalkoztatása során nem tévesztette meg a munkaügyi központot, ezért a határozat - egy éven túl benyújtott ügyészi óvás folytán - hatályon kívül helyezése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait sérti.
A perben fellépő megyei főügyészség felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Részletesen kifejtett álláspontja szerint az ítélet törvénysértő, mert az Flt. 16/A. §-a és a Ktv. 2. §-ának d) pontja értelmében a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott gyámügyi ügyintéző köztisztviselő, amelyet a jegyzőnek tudnia kell, az ilyen munkakör ellátása nem közfeladat, az erre kért és kapott foglakoztatási támogatás nem tekinthető jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jognak. A felperestől mint a munkaügyi szervezettel a szervezet jellegénél fogva szorosabb munkakapcsolatban álló közigazgatási szervtől éppen a munkanélküli foglalkoztatásának elősegítése érdekében elvárható az Flt. 58. § (5) bekezdésében meghatározott "munkanélküli" fogalom ismerete. Ugyancsak a jóhiszeműség ellen szól az a tény is, hogy a felperes a jogszabályi rendelkezéssel ellentétben nem egy évig, hanem folyamatosan egy év négy hónapig igényelt és kapott támogatást ugyanarra a személyre. Mivel a jogszerzés jóhiszeműsége nem áll fenn a felperes esetében, egy éven túl sem volt törvényi akadálya az óvás benyújtásának.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, azonban az abból levont jogi következtetésével nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság.
Az 1972. évi V. törvény 14. §-ának (3) bekezdése akként rendelkezik, ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követően egy éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratokból az alperessel egyezően megállapította, hogy a felperes a munkavállaló polgármesteri hivatalban történő gyámügyi és szociális ügyintézői munkakörben való foglalkoztatásához kért támogatást. A felperesnek mint közigazgatási szervnek ismernie és alkalmaznia kell a reá vonatkozó jogszabályokat. A Ktv., az Ötv. és az Flt. előzőekben már megjelölt előírásai egyértelmű rendelkezéseket tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a képviselő-testület hivatalánál gyámügyi és szociális ügyintézői munkakör csak közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott köztisztviselővel tölthető be. A felperes azonban a jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyásával, alkalmazásuk mellőzésével kért és kapott foglalkoztatási támogatást, amely jogszerzése - figyelemmel az Áe. 27. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra is - nem minősül jóhiszeműnek. A felperes kérelme alapján az elsőfokú közigazgatási szerv is olyan határozatot hozott, amelyben nem alkalmazta a vonatkozó jogszabályokat, és a jogszabálysértés csak ügyészi óvással volt orvosolható.
A kifejtettekből következően a perben fellépő megyei főügyészség óvása folytán a támogatás iránti kérelemnek helyt adó határozatot hatályon kívül helyező és a felperest a támogatás visszafizetésére kötelező alperesi döntés törvényes volt, nem sértett jóhiszeműen szerzett és gyakorolt felperesi jogokat.
Nem osztotta tehát a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság álláspontját a felperes jóhiszemű jogszerzéséről, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. III. 37.991/2001. sz.)