adozona.hu
BH 2004.12.521
BH 2004.12.521
A rendes felmondás közlésekor a terhességre tekintettel fennálló felmondási tilalom objektív jellegű [Mt. 90. § (1) bekezdés d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pontjára hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és "a jogszabályokkal összhangban álló új határozat hozatalát", illetve a bíróságok új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Mt. 3. § (1), (2), (3) és (5) bekezdéseit, az Mt. 4. § (1) és (2) bekezdéseit, valamint Mt. 90. § (1) bekezdés d) pontját. Előadta, hogy a felperes jogsértő - a terhességét "tudatosan eltagadó" - maga...
BH 2004.12.521 A rendes felmondás közlésekor a terhességre tekintettel fennálló felmondási tilalom objektív jellegű [Mt. 90. § (1) bekezdés d) pont].
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pontjára hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és "a jogszabályokkal összhangban álló új határozat hozatalát", illetve a bíróságok új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Mt. 3. § (1), (2), (3) és (5) bekezdéseit, az Mt. 4. § (1) és (2) bekezdéseit, valamint Mt. 90. § (1) bekezdés d) pontját. Előadta, hogy a felperes jogsértő - a terhességét "tudatosan eltagadó" - magatartása miatt az eljárt bíróságok alaptalanul állapították meg a felmondási tilalom alapján a rendes felmondás jogellenességét. A felperes eljárása nem felelt meg a jóhiszeműség, és tisztesség követelményének, az együttműködési kötelezettségét megszegte, jogát rendeltetésellenesen gyakorolta. Az alperes szerint mindezek olyan elvi kérdést vetnek fel, amelyekben nincs egységes bírói gyakorlat, ezért a felülvizsgálat elrendelése indokolt.A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben előadottak alapján nem talált alapot a felülvizsgálat elrendelésére.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonyban a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően köteles együttműködni a munkáltatójával, a felmondási tilalom szempontjából jelentős tény szándékos eltagadása mindezen követelményeknek nem felel meg. Az adott esetben azonban az első- és a másodfokú bíróság a per adataiból helytállóan következtetett a rendes felmondás jogellenességére a felperes terhessége alapján fennálló felmondási tilalom miatt.
Tény, hogy a felperes korai (hat hetes) terhességét az orvos 2002. június 19-én állapította meg, ezért a 2002. június 14-én kelt rendes felmondás önmagában az Mt. 90. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt körülmény fennállása miatt felmondási tilalomba ütközött. Mindezt nem érinti, hogy a felperes a rendes felmondás átvételét megtagadta, és azt postán kézbesítette a részére az alperes, mivel a terhesség mind az átvétel megtagadásakor, mind a postai úton való közléskor fennállt, és a perben nem merült fel adat arra, hogy a felperes az orvosi vizsgálat előtt bizonyossággal tudott a korai terhességéről. Az alperes felülvizsgálati érvelését a felperes jogsértő magatartásáról a per adatai nem támasztották alá, ebben a körben a bizonyítás az alperest terhelte [Pp. 164. § (1) bekezdés].
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította, mivel az előadott jogszabálysértés nem volt megállapítható. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.587/2003. sz.)