adozona.hu
BH+ 2004.11.517
BH+ 2004.11.517
A tisztességtelen versenyeztetés megvalósulhat a versenyfeltételek kiírása és a pályázat kiértékelése során is. A versenyeztetés tisztaságát sértő magatartásnak minősül az is, ha a pályázat kiírása, illetve elbírálása során nincs biztosítva a pályázati kiírás feltételeinek érvényesülése, a pályázat résztvevőinek esélyegyenlősége és az egyenlő elbánás elve [1996. évi LVII. tv. 7. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint az alperes 2000. január 28-i keltezéssel zártkörű meghívásos pályázatot hirdetett a Sz.-i Szüreti Fesztivál Konferencia és Vásár 2000-2004. évekre szóló megrendezési jogának elnyerésére azzal, hogy a felhívás alapján a pályázatokat 2000. február 14-éig kell benyújtani, azt a közgyűlés által felkért bizottság 2000. február 20-ig véleményezi, majd a rendezési jog elnyeréséről 2000. február 29-ig a közgyűlés dönt. A felhívás alapján a felperes és D. I. sz.-i egyéni ...
BH+ 2004.11.517 A tisztességtelen versenyeztetés megvalósulhat a versenyfeltételek kiírása és a pályázat kiértékelése során is. A versenyeztetés tisztaságát sértő magatartásnak minősül az is, ha a pályázat kiírása, illetve elbírálása során nincs biztosítva a pályázati kiírás feltételeinek érvényesülése, a pályázat résztvevőinek esélyegyenlősége és az egyenlő elbánás elve [1996. évi LVII. tv. 7. §].
Az irányadó tényállás szerint az alperes 2000. január 28-i keltezéssel zártkörű meghívásos pályázatot hirdetett a Sz.-i Szüreti Fesztivál Konferencia és Vásár 2000-2004. évekre szóló megrendezési jogának elnyerésére azzal, hogy a felhívás alapján a pályázatokat 2000. február 14-éig kell benyújtani, azt a közgyűlés által felkért bizottság 2000. február 20-ig véleményezi, majd a rendezési jog elnyeréséről 2000. február 29-ig a közgyűlés dönt. A felhívás alapján a felperes és D. I. sz.-i egyéni vállalkozó Fesztivál és Városszervező Irodája (a továbbiakban: iroda) nyújtott be pályázatot. A bírálóbizottság 2000. február 15-én 5:1 arányban úgy döntött, hogy mindkét pályázat elfogadható, a rangsorban azonban első helyen az iroda, második helyen a felperes áll. Az alperes közgyűlése úgy döntött, hogy az irodával, mint a pályázat nyertesével köt szerződést és a pályázat eredményéről a felperest 2000. március 13-án értesítette. Az alperes és az iroda 2000. május 17-én a vállalkozási szerződést megkötötte, majd 2000. október 4-én azt a szerződő felek módosították.A felperes 2001. január 3-i keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 7. §-ában írtakat, kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértő magatartás abbahagyására, valamint az alperes és az iroda között fennálló jogviszony megszüntetésére. Kérte a Szüreti Fesztivál megrendezésére vonatkozó szerződés létrehozását a peres felek között és kérte az alperes kártérítésben marasztalását is.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolásában rögzítettek szerint a felperes azt sérelmezte keresetében, hogy bár a felperes pályázata tartalmasabb és az alperes számára előnyösebb volt, az alperes nem a felperest, hanem az irodát nyilvánította nyertesnek, és vele kötötte meg a 4 évre szóló szerződést. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes nem bizonyította a per során, hogy az alperes jogsértést követett volna el, vagy megsértette volna a versenyeztetés tisztaságát. A felperes a per során mind írásban, mind szóban olyan tényekre és körülményekre hivatkozott, melyek értékelése a döntésre jogosult testület hatáskörébe, mérlegelési körébe tartozott. A közgyűlés volt jogosult arról dönteni, hogy a két pályázat közül melyiket tekinti nyertesnek, ezt a döntést pedig a bíróság nem vizsgálhatja felül. Ezért mellőzte az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásából a felperes tényállításainak részletes ismertetését is. Mindezekre tekintettel részben jogalap hiányában, részben bizonyítottság hiánya miatt döntött a kereset elutasításáról.
A felperes módosított fellebbezésében azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet változtassa meg, állapítsa meg, hogy az alperes a Tpv. 7. §-ába ütköző magatartást tanúsított, a kártérítésre irányuló keresetet elutasító rendelkezést pedig helyezze hatályon kívül és e körben az elsőfokú bíróságot utasítsa újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára. Keresetét csak a jogsértés megállapítása és az alperes 4 000 000 Ft összegű kártérítésben marasztalása tekintetében tartotta fenn, egyéb kereseti kérelmeitől elállt. A fellebbezésben kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság pontatlan tényállás alapján, helytelen következtetésekre jutott. Hangsúlyozta, hogy az alperes döntése sem a pályázati kiírásban jelzett bírálati szempontoknak, sem a bíráló bizottság által megjelölt bírálati szempontoknak nem felelt meg, a győztessé nyilvánított pályázat sem megnyerőbb, sem tartalmi-jogi-pénzügyi szempontból nem volt jobb a felperes pályázatánál. Hivatkozása szerint az elsőfokú eljárásban részletesen kifejtette azt, hogy az alperes ellentmondó, zavaros magatartást tanúsított a pályáztatás során, mind a bizottság, mind a közgyűlés egyes körülményeket felnagyított, jelentőségüket eltúlozta, más körülményeket pedig vagy figyelembe sem vett, vagy jelentőségüket kisebbítette. Állítása szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Kódexe is tiltja a versenyeztetési felhívás oly időpontban és oly feltételekkel való közlését, mely lehetetlenné teszi az érdemleges versenyt és előírja, hogy a pályázat elbírálásának rendjét, szempontjait, módszereit a kiírásban tudatosítani kell. Az alperes nem ennek megfelelően járt el. A pályázati kiírás a bírálati szempontokat nem jelölte meg, a pályamunkákat véleményező bizottság önkényesen, következetlenül és elfogultan válogatta meg a minősítési szempontokat, a nyertes pályázó előnyöket élvezett azzal, hogy 2000. előtt is ő volt jogosult a Sz.-i Szüreti Fesztivál megrendezésére, a felperesnek pedig ehhez képest rövid idő állt rendelkezésére a pályázathoz. A bíráló bizottság azzal, hogy a pályázók között sorrendet állított fel, túllépte hatáskörét és döntésével befolyásolta a képviselőket. A közgyűlés zárt ülésének jegyzőkönyve alapján - melyet a felperes nem tekinthetett meg - lehet állást foglalni abban, hogy a közgyűlés érdemi döntést hozott-e, vagy csak belenyugodott a bizottság döntésébe, és hogy a közgyűlésen ugyanazon kérdésekben hallgatta-e meg a testület D. I.-t, mint az előtte meghallgatott felperesi képviselőt. Álláspontja szerint a pályázati eljárás hibáktól, ellenmondásoktól hemzsegett, praekoncepcionálatlan volt. Az elsőfokú bíróságnak a kereset alapján nem a pályázatokat kellett volna értékelnie, hanem az alperes tisztességtelen magatartását, melyet az elsőfokú eljárásban a felperes részletesen kifejtett. Azt kellett volna vizsgálnia, hogy a pályázat lebonyolítása során az alperes tisztességesen járt-e el. Az elsőfokú bíróság azonban indoklás nélkül, lényegében hatáskörének hiányára alapítottan utasította el a keresetet.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
A Tpvt. tiltja a versenyeztetés tisztaságának bármilyen módon való megsértését. A tisztességtelen versenyeztetés megvalósulhat a versenyfeltételek kiírása során és a kiértékelés során is, a versenyeztetés, illetve a pályáztatás tisztaságát sértő magatartásnak minősül például az is, ha a pályázatot kiíró, illetve lebonyolító személy nem biztosítja a pályázati kiírás feltételeinek érvényesülését, a pályázat résztvevőinek esélyegyenlőségét és az egyenlő elbánás elvét. Az elsőfokú ítélet indokolásában írtakkal ellentétben a felperes keresetében arra is hivatkozott, hogy a bíráló bizottság tagjai önkényesen válogatták az elbírálás szempontjait, alul, illetve félretájékoztatták a közgyűlés tagjait a pályázatok tartalmával kapcsolatban, így a közgyűlésnek lényeges körülményekről nem volt tudomása és a közgyűlés nem ügyelt indokolást nem tartalmazó döntésének meghozatalakor a verseny tisztaságára. A felperes az elsőfokú eljárás során részletes előadást tett arról, hogy az alperes eljárását mely okokból tartja a Tpvt. 7. §-ába ütközőnek. Utalt pl. arra, hogy a felperes képviselője a bizottság előtt olyan további garanciákat vállalt, melyekről a közgyűlés nem szerezhetett tudomást, ugyanakkor a felperes vonatkozásában lényegesnek minősített körülményeket az irodával való szerződéskötéskor már nem tartotta szükségesnek érvényesíteni az alperes. Részletes előadást tett a bizottság és az alperes következetlen, tisztességtelen eljárásáról, melyet nemcsak a pályáztatás során, hanem azzal szoros összefüggésben az irodával való szerződéskötés során is tanúsított, figyelemmel a megkötött, majd később módosított szerződések tartalmára és a szerződések időpontjára is.
Előadása szerint az alperes magatartása miatt a felperes sérelmet szenvedett, az iroda pedig előnyöket élvezett.
Az elsőfokú bíróság tévesen értékelte a felperes keresetét és tévesen utasította el a keresetet lényegében arra hivatkozással, hogy a bíróság nem vizsgálhatja felül a közgyűlés döntését. Nem hagyhatta volna figyelmen kívül azon tényállításokat, melyeket a felperes keresetben, illetve előkészítő iratában részletesen előadott. E tényállítások vonatkozásában a peres feleket részletesen meg kellett volna hallgatnia, a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása után a pontos tényállást meg kellett volna állapítania és csak ezt követően dönthetett volna a kereset tárgyában.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság megalapozatlan ítéletét a Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróságnak a fentebb írtak alapján meg kell állapítania az ügy eldöntéséhez szükséges pontos tényállást, állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a felperes ehhez képest határidőben terjesztette-e elő keresetét az alperes eljárása nem esett-e a közbeszerzési törvény hatálya alá és a fentebb írtak figyelembevételével kell döntenie a módosított kereset tárgyában. (Legf.Bír.Pf.IV.25.304/2001.)