adozona.hu
BH+ 2004.11.527
BH+ 2004.11.527
I. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző jellegbitorlás cégjegyzékbe bejegyzett cégnévvel is megvalósítható [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tptv.) 6. §]. II. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző jellegbitorlás megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a korábban használatba vett megjelölés védjegynek minősül-e és ha igen, a védjegy megszerzése jogszerű volt-e [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tptv.) 6. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. Konzervgyár 1980-óta gyártott bébiételt és italt. Az állami vállalat 1992-ben részvénytársasággá alakult, neve 1996-ban H. K. Konzervgyár Rt.-vé változott, 2000-óta ismét K. Konzervgyár Rt.-nek hívják. Az alperes 2000. augusztus 15-én került a cégjegyzékbe bejegyzésre, rövidített cégneve: K. B. Kft., egyik alapító tulajdonosa a K.-i K. Rt., mely jelen perbe az alperes oldalán beavatkozott. A beavatkozó korábban az általa gyártott termékeken többek között a bébiételeken ún. koronás emblém...
BH+ 2004.11.527 I. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző jellegbitorlás cégjegyzékbe bejegyzett cégnévvel is megvalósítható [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tptv.) 6. §].
II. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző jellegbitorlás megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a korábban használatba vett megjelölés védjegynek minősül-e és ha igen, a védjegy megszerzése jogszerű volt-e [1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tptv.) 6. §].
A K. Konzervgyár 1980-óta gyártott bébiételt és italt. Az állami vállalat 1992-ben részvénytársasággá alakult, neve 1996-ban H. K. Konzervgyár Rt.-vé változott, 2000-óta ismét K. Konzervgyár Rt.-nek hívják. Az alperes 2000. augusztus 15-én került a cégjegyzékbe bejegyzésre, rövidített cégneve: K. B. Kft., egyik alapító tulajdonosa a K.-i K. Rt., mely jelen perbe az alperes oldalán beavatkozott. A beavatkozó korábban az általa gyártott termékeken többek között a bébiételeken ún. koronás emblémát használt. Az embléma egy koronából, egy pajzsból állt, amelyen felül egy nagy "K"-betű, alatta pedig "K.-i" felirat található. Az embléma 1997-ben védjegy oltalmat kapott. A felperes 1999-ben megszerezte a fenti védjegyet, nem közvetlenül az alperesi beavatkozótól. A felperes rendelkezik az ovális "k.-i" védjeggyel is. A felperes a koronás emblémát "továbbfejlesztette", a "k.-i" szót kiemeli és más betű típussal írja, mint az a védjegyben szerepel.A felperes által gyártott bébiételeken a címke téglalap alakú, azon fotózott ábrával készült gyermekfej, valamint fotózott gyümölcsök és zöldségek láthatók, a felső szegőcsíkon van feltüntetve az a korcsoport, aki részére a termék készült. A szegőcsík alatt frontnézetben a felperes által megvásárolt koronás pajzs és a k.-i védjegyhez hasonló korona, valamint "k.-i" felirat olvasható, majd a doboz tartalma. Jobbra a koronás védjegy alatt a termék összetételére utaló tájékoztatás, a minőség megőrzési idő, engedélyszám, gyártó neve, székhelye, balra a koronás védjegy alatt a felhasználási javaslat található. A felperes termékének súlya 200 gramm, az üveg fedele ezüstszürke.
Az alperes megalakulását követően lépett piacra egy bébiétel családdal, amikor már a felperes fent vázolt terméke a magyarországi piacra bevezetésre került. Az üvegen található címke felül ívelt szegélyű, középen k.-i bébiétel felirat olvasható, piros mezőben, fehér felirattal, alatta lényegesen kisebb piros betűkkel a "Kft." rövidítés. Az alatt található a termék összetételére utaló kék színű felirat. A felirat alatt látható egy kecskét ábrázoló rajzolt embléma, ugyancsak rajzolt gyümölcsökkel, alul partedli vonal fut végig, "tanácsért forduljon a védőnőhöz" felirattal. A kecske felett balra a korcsoport megjelölés, a másik oldalon kör alakú pecsétben a "hagyományos k-i minőség", a kör közepén pedig "20 év tapasztalata" felírás található. Az üveg 163 gramm súlyú. Az üveg fedelének színe a korcsoportoknak megfelelő címke színével egyezik meg és azon is szerepel a korcsoport megjelölés.
A felperes keresetében az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §-ának megsértésére hivatkozással kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes jogsértő magatartását, kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, tiltsa el a további jogsértő magatartás folytatásától, kötelezze a jogsértő magatartás miatt nyilvános elégtétel nyújtására, kötelezze a jogsértést megelőző állapot helyreállítására, a jogsértéssel előállított és kereskedelmi forgalomba került áruk visszavételére és megsemmisítésére. Felperes álláspontja szerint az alperes tisztességtelen piaci magatartást tanúsít azzal, hogy ugyanazzal a megnevezéssel hozza forgalomba termékeit. A két termék megjelenítési formája az összetéveszthetőségig hasonló. Annak ellenére, hogy a felperes rendelkezik a k.-i márkanévvel, az alperes azt a hamis látszatot kelti, hogy 20 éves tapasztalattal rendelkezik és a hagyományos k.-i minőséget képviseli. Az alperes terméke nem jogfolytonos, eltér a beavatkozó által korábban gyártott termékektől.
Az alperes és az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte. Álláspontjuk szerint a két termék nem téveszthető össze, az alperes saját cégneve alatt hozza forgalomba áruját. A felperes, aki a terméket nem is K.-n gyártja, nem sajátíthatja ki a k.-i szót, mely földrajzi megjelölés. A felperes az általa megszerzett védjegytől is eltérően szerepelteti a k-i szót a termékeken.
Az alperes viszontkeresetében a Tpvt. 2. §, 3. §, 6. § és 8. §-ában írtak megsértésének megállapítását kérte. Ugyancsak kérte a Tpvt. 5. §-a megsértésének megállapítását is, figyelemmel a felperes által 2000. október 20-án az alperes ügyfeleihez intézett levelekre. Állította, hogy a felperes levelet juttatott el a TESCO Globál áruházakhoz is, melynek folytán az alperesnek nyilatkoznia kellett, hogy az általa szállított termékek előállítása, forgalmazása nem jogszabálysértő. Kérte, a bíróság állapítsa meg a felperes versenyjog sértő magatartását, kötelezze a jogsértés abbahagyására, a továbbfolytatástól tiltsa el, kötelezze nyilvános elégtétel adására, a jogsértés előtti állapot helyreállítására, azoknak az áruknak a visszavételére, megsemmisítésére, amelyen a koronás védjegy mellett a címke főhelyén a k-i felirat és korona található.
A megyei bíróság 2002. december 5-én kelt ítéletében a felperes keresetének helyt adott, az alperes viszontkeresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről.
Az Ítélőtábla 2003. augusztus 13-án kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét - részben újraszövegezéssel, egyes bekezdések, szövegek elhagyásával - helybenhagyta. Az ítélet a másodfokú bíróság ítéletének korrekciójával az alábbi: A bíróság megállapítja, hogy az alperes versenyjog sértő magatartást követett el, amikor k-i bébiétel név feltüntetésével a felperes árujához hasonló jellegzetes külsővel hozza forgalomba bébiételeit és termékein feltünteti azt, hogy a hagyományos k.-i minőséget képviseli. A bíróság az alperest eltiltja a továbbiakban a felperes árujával, külső megjelenésében összetéveszthető bébiétel termékek forgalmazásától. Kötelezi az alperest, hogy a továbbiakban az általa gyártott bébiétel családot olyan formában, illetve márkanéven hozza forgalomba, amely eltér a felperes által gyártott terméktől és külső megjelenésében, nevében ne használja a k-i bébiétel elnevezést és termékein ne utaljon a hagyományos k-i minőségre. Kötelezi az alperest, hogy a Népszabadság és a Magyar Nemzet napilapban hirdetés útján, saját költségén adjon elégtételt a felperesnek a jogsértő magatartásáért, tegye közzé, hogy a k-i bébiétel elnevezéssel forgalomba hozott termékcsaláddal megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmára vonatkozó jogszabályokat, mert az áruján olyan termékmegjelölést használt, olyan jellegzetes külsővel hozta forgalomba a bébiételeket, amelyről a felperes termékeit lehet felismerni. A bíróság kötelezi az alperest a jogsértést megelőző állapot helyreállítására, a jogsértéssel előállított és kereskedelmi forgalomba került áruk visszavételére. A bíróság az alperes viszontkeresetét elutasítja. A másodfokú bíróság érdemben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó ítéletében az alperes által fizetendő perköltség összegét leszállította és rendelkezett az másodfokú eljárási költségek viseléséről.
A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, a jellegbitorlás megvalósulásának feltétele, hogy a felek versenytársak legyenek, a versenytárs áruja a magyar piacon már ismert legyen, illetve, hogy az eredeti termék az utánzott termékkel összetéveszthető legyen. Csak az áru külső megjelenésének van jelentősége, az áru belső tartalmi, minőségi ismérvének nincs. Ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint jelen perben nem kellett vizsgálni, hogy a felperes által gyártott bébiétel megfelel-e annak a recepturának, amelyet korábban a beavatkozó gyártott, illetve, hogy e recepturát jogszerűen szerezte-e meg a felperes. Úgyszintén szükségtelen lett volna vizsgálni, hogy a felperes a védjegyet jogszerűen szerezte-e meg. Mindkét peres fél konzervipari termékeket gyárt, köztük bébiételt. A felperes a terméket korábban hozta forgalomba, az a fogyasztók előtt ismertté vált. Az alperes termékének olyan megjelenítése, hogy azon a "k.-i bébiétel" szerepel és a "Kft." szó alig észrevehetően, megtévesztő. A "k.-i bébiétel" nem cégnév, hanem márkanév, mely a felperest a védjegy oltalom folytán, de attól függetlenül a korábbi használatra tekintettel illeti meg. Az alperes termékén a megnevezés nem tekinthető földrajzi eredetjelzőnek. A két termék közötti eltéréseknek (üvegek súlya, eltérő ábra stb.) az Ítélőtábla nem tulajdonított jelentőséget, az összetéveszthetőség szempontjából, ugyanis az áru megnevezésének van perdöntő jelentősége, - szerepel a jogerős ítéletben - továbbá annak, hogy az alperes úgy hirdeti termékét, mintha azt már 20 éve gyártaná. Az alperes az 1997. évi XI. törvény (Vt.) 15. § (1) bekezdése szerint a "k.-i" kifejezés, mint földrajzi név használatára akkor lenne jogosult, ha áruja nem lenne összetéveszthető a felperes által gyártott bébiétellel. A felperes nem intézett máshoz olyan felhívást, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat fennállása megszüntetését, vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozná. A felperes a tisztességtelen verseny tilalmával ellentétes tevékenységet nem folytatott, így nem sértette meg a Tpvt. 2., 3. §-ában írtakat. Nem sértette meg továbbá a Tpvt. 8. §-ának (1) bekezdését sem. A védjegy használatától való eltiltásra irányuló viszontkeresete is alaptalan, hiszen a felperes a védjegyet jogszerűen használja, annak kisebb mértékű megváltoztatása nem érinti a márkajelzés lényegét. A másodfokú bíróság hangsúlyozta a per nem védjegyper, így a védjegyekre vonatkozó törlési eljárásoknak az adott jogvita eldöntése szempontjából nincs jelentősége és nincs jelentősége, hogy a felperes a védjegyet érvényes, vagy érvénytelen szerződéssel szerezte-e meg.
Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a másodfokú bíróság új tárgyalásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte, hivatkozva a Pp. 270. § (2) bekezdés b), ba) és bb) pontjában írtakra. Előadta, a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, sérti a Vt. 15. §-ának (1) bekezdésében írtakat, különösen arra tekintettel, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal a jogerős ítélet kézbesítését követően még nem jogerős határozatában védjegykénti lajstromozását rendelte el annak a megjelölésnek, melynek használatától az eljárt bíróságok már jogerősen eltiltották az alperest, illetve a hivatkozott törvény 30. § c) pontjában írtakkal ellentétes a jogerős ítélet. Az alperes álláspontja szerint a felperes érvénytelen szerződés alapján jutott az általa használt védjegy birtokába. Az Ítélőtábla anélkül hozott ítéletet, hogy az alperes semmisségre történő hivatkozását érdemben vizsgálta volna. Ez ellentétes a Ptk. 200. § (2) bekezdésében, illetve a Ptk. 234. § (1) bekezdésében írtakkal, az az alapján kialakult bírói gyakorlattal. Jogszabálysértően járt el, amikor a már folyamatban levő államigazgatási eljárás jogerős befejezéséig a perben döntött. Az alperes álláspontja szerint a "k.-i" megjelölés a felperes által jogszerűen nem sajátítható ki, továbbá a felperes és az alperes által használt megjelölés egymással nem összetéveszthető, a különbség azáltal csökkent, hogy a felperes eltér a védjegy biztosította formától. Hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet ellentétes a Legfelsőbb Bíróság 265. számú elvi határozatában, valamint a 41. számú PK állásfoglalásban írtakkal. Jelentős elvi jelentőségű kérdést vetnek fel a Ptk. 200. § (2) bekezdését, a Ptk. 234. §-át, illetve a Pp. 152. §-át illetően.
A Legfelsőbb Bíróság 2004. január 20-án kelt végzésével a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte, a felülvizsgálati eljárás jogerős befejezéséig a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Hangsúlyozta, a per tárgya tisztességtelen piaci magatartás megállapítása, nem védjegyper, a védjegy törlésére irányuló kérelem a felperes keresetének elbírálhatóságát nem befolyásolja. Hangsúlyozta, az alperes védjegyének lajstromozása ellen a felperes keresetet nyújtott be, a bíróság még az ügyben határozatot nem hozott. A tényleges összetéveszthetőséghez hozzájárul, hogy a "k.-i" megjelölés évtizedek óta ismert a piacon, egy nagy hagyományokra visszatekintő megjelölésnél mindig nagyobb az összetévesztés veszélye, az átlagfogyasztó hajlamos arra, hogy a berögződött, ismert megjelölést keresse.
A felülvizsgálati tárgyaláson a felek egyezően előadták, hogy alperes termékén a "K.-i Bébiétel Kft." név korábban gyártott termékek esetén felülbélyegzéssel, jelenleg pedig ténylegesen eltüntetésre került, helyette "Univer" név olvasható a címkén, a címke hátulján szerepel a gyártó, vagyis az alperes megnevezése. Úgy szintén a jelenleg forgalmazott termékekről hiányzik a hagyományos k-i minőség, illetve 20 év tapasztalata felirat.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmet az alábbiak szerint nem találta alaposnak.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta, bírálhatta felül. Az alperes viszontkeresetét elutasító rendelkezést a felülvizsgálati kérelem érdemben, a Pp. előírásainak megfelelően nem támadta, így e rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálta.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet helyesen foglalt állást abban a tekintetben, hogy jelen per nem védjegyper, így nincs jelentősége annak, hogy a felperes az ún. koronás védjegyhez jogszerűen, avagy semmis szerződés alapján jutott-e. Úgy szintén nem vette figyelembe azt az alperes által először a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott új tényt, mely szerint a "K.-i Bébiétel Kft." emblémája, mint védjegy nem jogerősen lajstromozást nyert. A Pp. 275. §-a (1) bekezdésében írtak kizárják, hogy a Legfelsőbb Bíróság az felülvizsgálati eljárásban olyan új tényt vegyen figyelembe, amely az első- és másodfokú eljárásban nem merült fel. Így az alperesnek az eljárás felfüggesztésével, a felperes védjegy szerzésének jogszerűségével kapcsolatos érvelését nem vizsgálta.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a másodfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy jelen eljárásban a jellegbitorlás megállapíthatósága volt vizsgálandó. A Tpvt. 6. §-a szerint tilos olyan megjelölést, vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját (szolgáltatását) szokták felismerni. Nem vitásan a felperes bébiétel terméke előbb került Magyarországon piacra, előbb vált ismertté, mint az alperes bébiétel családja. (Az alperes megalakulására is később került sor). A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben kifejtettekkel, egyetértve rámutat arra, hogy bár a felperes és az alperes terméke számos vonatkozásban eltérő külsejű (a címke alakja, azon az ábra, az üveg mérete, a feliratok jó része stb.) ugyanakkor az összetéveszthetőség szempontjából kiemelkedő jelentősége van a termék nevének, mely nemcsak vizuálisan jelenik, jelenhet meg, amikor a fogyasztó megvásárolja az árut, hanem kizárólag szóban is megjelenhet, pl. rádióreklám esetén, avagy, ha a vásárló mást bíz meg a kérdéses termék megvásárlásával. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a felperes által használt "k-i", illetve az alperes által használt "K.-i Bébiétel Kft." összetéveszthető, különösen az alperes termékén található formában, ahol a hangsúly a "K.-i Bébiétel" kifejezéseken van a kft. szó háttérbe szorul. Hangsúlyozni kell, nemcsak a vizuális megjelenítés miatt szorul a kft. rövidítés háttérbe, hanem azért is, mert egy cég neve, melyben a cégforma is szerepel, igazából nem alkalmas egy termék megnevezésére. A vásárló ugyanis az alperes termékét valószínűleg nem K.-i Bébiétel Kft.-ként keresné, hanem k.-i bébiételként, hiszen nem a céget, hanem termékét akarja megvenni. A Legfelsőbb Bíróság Pf.IV.25.804/1999/6. számú ítéletében már rámutatott arra, hogy akár egy cégjegyzékbe bejegyzett cégnévvel is megvalósítható jellegbitorlás, mely álláspontot a Legfelsőbb Bíróság fenntartja. Önmagában ugyanis az, hogy egy cégnév a cégjegyzékbe bejegyzést nyert, nem jelenti feltétlenül azt, hogy egy termék elnevezéseként ne sérthetné más termékének elnevezését, ne ütközhetne a Tpvt. 6. §-ába. A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a jogerős ítéletben szereplő azt az érvelést, hogy az alperes termékén a "k.-i" kifejezés földrajzi eredetjelzőnek nem tekinthető, mivel nincs szoros összefüggés a termék és K. városa között. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint is megtévesztő a "20 év tapasztalata" és a "hagyományos k.-i minőség" kifejezések használata a címkén, figyelemmel arra, hogy az alperes megalapítására csak 2000-ben került sor.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság elfogadta a jogerős ítéletben kifejtett álláspontot, azt, hogy a jogerős ítélet megállapította az alperes jellegbitorló magatartását és emiatt a jogerős ítéletben szereplő szankciókat alkalmazta.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben nem támadott körben nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.II.30.026/2004.sz.)