adozona.hu
BH 2004.11.484
BH 2004.11.484
Bizalomvesztéssel indokolt rendes felmondás megfelel a törvénynek, ha a munkáltató a munkahelyi vezetőként foglalkoztatottnak a nála lévő egyedi eszközzel kapcsolatos közömbösségére hivatkozik [Mt. 89. § (2)-(3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek minősítette az MK 95. számú állásfoglalásba, az Alkotmány 57. § (1) és (2) bekezdésébe, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. Cikk 2. pontjába, az Mt. 4. §-ába ütközés miatt. Ezért a jogerős ítélet felülvizsgálatával a keresetének helytadó határozat hozatalát kérte.
Érvelésének lényege szerint feltételezett magatartás (amelyet egy szerszámmal kapcsolatban jelöltek meg a terhére) nem lehet a rendes felmondás jogszer...
BH 2004.11.484 Bizalomvesztéssel indokolt rendes felmondás megfelel a törvénynek, ha a munkáltató a munkahelyi vezetőként foglalkoztatottnak a nála lévő egyedi eszközzel kapcsolatos közömbösségére hivatkozik [Mt. 89. § (2)-(3) bekezdés].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek minősítette az MK 95. számú állásfoglalásba, az Alkotmány 57. § (1) és (2) bekezdésébe, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. Cikk 2. pontjába, az Mt. 4. §-ába ütközés miatt. Ezért a jogerős ítélet felülvizsgálatával a keresetének helytadó határozat hozatalát kérte.Érvelésének lényege szerint feltételezett magatartás (amelyet egy szerszámmal kapcsolatban jelöltek meg a terhére) nem lehet a rendes felmondás jogszerű indoka.
Gyanú, illetve feltételezés a magatartás bizonyítottsága előtt nem lehet elégséges indok, a vádemelést ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértően, az ártatlanság vélelmébe ütközően tekintette a rendes felmondás helytálló indokának. A bizonyítékok a felperes kötelezettségszegését nem támasztották alá, így nem bizonyított, hogy a felperesnek felróható a szerszám illetéktelenek birtokába jutása, továbbá a V. Kft. előzetes értesítése az alperes ellenőrzéséről. A munkaügyi perben nem történt bizonyítás a jogerős ítéletben lévő tényállás tekintetében, a vádirat tényállásának elfogadása a munkaügyi perben eljáró bíróság hatáskörének túllépését jelenti. A felperes álláspontja szerint a munkáltató intézkedéseinek időbeli sorrendje és tartalma a rendes felmondás joga rendeltetésellenes gyakorlását bizonyítja; ezen kívül az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a világos indokolás hiányát is.
Az előzetes megvizsgálás eredménye alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás elrendelésére nem talált alapot.
A másodfokú bíróság helytállóan, a bírói gyakorlatnak - miszerint több indok esetében egy jogszerű ok is megalapozhatja a munkáltató rendes felmondásának jogszerűségét - megfelelően jutott - tartalmilag - arra a következtetésre, hogy az alperes jognyilatkozata részben a felperes vezetőkénti továbbfoglalkoztatásával összefüggő érdekmúlásán (bizalomvesztésén) alapult. A jogerős ítélet e körben utalt az ehhez vezető, az alperes által megjelölt tényekre. Ezek között nemcsak a büntetőeljárás megindítása, az alapos gyanú, és a vádemelés, hanem az is szerepel, hogy mi volt a felperes konkrét magatartása ("...használva azt a szerszámot, amely eredetileg az Ön birtokában volt..."). Ez az eszköz a szabályos gázvételezés ellenőrzése biztosítását szolgálta, ezért a megfelelő őrzéséhez, alkalmazásához az alperesnek fontos gazdasági érdeke fűződött. A felperes maga adta elő, hogy a szerszámot elképzelhetően "elhagyta"; nem mindig tartotta szabályszerűen magánál, illetve lehetségesnek találta a szerszám elvesztését. 1999 decemberétől a sorszámozott kengyeles zárak bevezetése miatt csak felperes és egy személy rendelkezett a kérdéses szerszámmal. Az alperes - a fentieket is figyelembe véve - a fogónak a felperes birtokából való bizonyított kikerülését értékelhette olyan súlyú okként, amely a felperes feledékenységét, közömbösségét, az elveszés ténye észlelésének hiányát is figyelembe véve okszerűen alátámasztotta azt a rendes felmondási okot, hogy a felperes vezetővel a munkaviszony fenntartása nem áll érdekében. Mindezek alapján a másodfokú bíróság döntése, mely szerint a törvénynek megfelelt a műszaki vezető munkakörű felperes munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetése abból az okból, hogy a szabályos gázvételezés biztosítására szolgáló, őrizetére bízott eszközt egy kft. ügyféllel kapcsolatosan harmadik személynél foglalták le, nem jogszabálysértő [Mt. 89. § (2), (3) bekezdése, MK 95. számú állásfoglalás II. pont].
A másodfokú bíróság tehát konkrét, bizonyított, világos, a felperes által is előadott okot is értékelt. Ebből következően - mivel ez az ok való, okszerű és a törvénynek megfelelő volt -, a jogerős ítéletben szereplő további indokolás nem alkalmas a döntés érdemi jogszabálysértő voltának megállapítására [Pp. 270. § (2) bekezdés, BH 2003/211.]. Ezért a Legfelsőbb Bíráság a felülvizsgálati kérelemnek az ártatlanság vélelmével, az Alkotmánnyal, az Emberi Jogok Európai Egyezményével összefüggő érvelése vizsgálatát mellőzte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy az alperes rendes felmondása nem felelt meg a törvénynek, a jognyilatkozat ez okból jogellenes. E döntésből következően nem határozott a rendeltetésellenes joggyakorlásról. Az alperes fellebbezése, a felperes fellebbezési ellenkérelme nem tartalmazott kérelmet az Mt. 4. §-ára vonatkozóan, ez a jogkérdés - minthogy nem volt tárgya a másodfokú eljárásnak - a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható [Pp. 270. § (1) bekezdés; EBH 2002/653.).
A felperesnek a büntetőeljárás befejezéséről tett bejelentése a felülvizsgálati eljárásban nem értékelhető, mert ezt a tényt a másodfokú bíróság sem vizsgálta.
Ezért a kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.686/2003. sz.).