adozona.hu
BH 2004.11.479
BH 2004.11.479
Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül annak a nyilvánosságra még nem hozott adatnak a pályáztatás során történő közlése, hogy a pályázaton induló versenytárssal szemben felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és ennek során - nem jogerősen, első fokon - a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 2. §, 3. §, 5. §, 86. § (2) bek. a), b) és c) pontja, valamint e) pontja; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A peres felek ipari jellegű ingatlanok építése terén folytatnak vállalkozói tevékenységet. Mindkét fél rendelkezik ipari csarnokok acélszerkezeteinek szállítására kapacitással, az alperesnek saját gyártó kapacitása is van. 2000. évben szerződéses kapcsolatban álltak egymással és e szerződés értelmezése, elszámolása kapcsán jogvita keletkezett közöttük. Az alperes felszámolási eljárás iránt kérelmet terjesztett elő a felperessel szemben a F. Bíróságon, amelynek eredményeként az első fokon eljá...
BH 2004.11.479 Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül annak a nyilvánosságra még nem hozott adatnak a pályáztatás során történő közlése, hogy a pályázaton induló versenytárssal szemben felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és ennek során - nem jogerősen, első fokon - a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 2. §, 3. §, 5. §, 86. § (2) bek. a), b) és c) pontja, valamint e) pontja; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.].
A peres felek ipari jellegű ingatlanok építése terén folytatnak vállalkozói tevékenységet. Mindkét fél rendelkezik ipari csarnokok acélszerkezeteinek szállítására kapacitással, az alperesnek saját gyártó kapacitása is van. 2000. évben szerződéses kapcsolatban álltak egymással és e szerződés értelmezése, elszámolása kapcsán jogvita keletkezett közöttük. Az alperes felszámolási eljárás iránt kérelmet terjesztett elő a felperessel szemben a F. Bíróságon, amelynek eredményeként az első fokon eljárt bíróság végzésével elrendelte a felperes felszámolását a fizetésképtelenségének megállapítása mellett. E végzés ellen a felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő.2001. évben a P. Kft. építőipari munka végzésére, acélszerkezetű gyárcsarnok kivitelezésére pályázatot írt ki, amelyben mindkét peres fél részt vett. A pályázatot kiíró cég arra kérte az alperest, közölje, igaz-e a hír, hogy felszámolási eljárást kezdeményezett a felperes ellen. Az alperes a megkeresőt arról tájékoztatta, hogy a F. Bíróság végzésével ügyfele kérelmére elrendelte a felperes kft. felszámolását, egyben megállapította fizetésképtelenségét.
A felperes keresetében az alperes által elküldött levél kapcsán a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv.-re hivatkozva annak megállapítását kérte, hogy tisztességtelen gazdasági tevékenységet folytatott, valós tényt hamis színben tüntetett fel, üzleti kapcsolat létrejöttének megakadályozását célzó felhívást intézett harmadik félhez, és megsértette a verseny tisztaságát. Emiatt komoly károk érték. Kérte továbbá az alperes további jogsértéstől való eltiltását, elégtételadásra kötelezését, valamint 1 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a pályáztatással összefüggésben a megrendelő vizsgálhatja az ajánlattevő alkalmasságát. Adatszolgáltatást kért tőle és ő olyan bírósági eljárásról adott tájékoztatást, amelyben maga is félként részt vett. Valóban közölte, hogy a bíróság megállapította a felperes fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását, ez a közlés valóságos adatokat tartalmazott. Az adott piaci körben ezen információhoz bárki hozzájuthatott, akár a bíróságon is.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az alperes magatartása a tilos gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatását nem valósította meg, mert az adott tájékoztatás nem rendszeres, visszatérő és ismétlődő magatartás volt. A felperes jó hírnevének sérelme sem valósult meg, mert az információ nem nagy nyilvánosság részére szólt, az alperes az adatot nem önként szolgáltatta, és tájékoztatása a valóságnak mindenben megfelelt, amikor olyan tényt közölt, amelyről a pályázat kiírója másként is tudomást szerezhetett volna. Az alperes levele bojkott-felhívást nem tartalmaz. Nem az alperesnek, hanem a pályázat kiírójának kellett mérlegelnie, hogy a felszámolás iránti kérelem milyen súllyal esik latba a pályázat elbírálásakor. A felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztése nem azonos jelentéstartalmú a tényleges fizetésképtelenség megállapításával. A pályázat kiíróját megilleti az a jog, hogy valamennyi, a pályázat elbírálása során releváns információhoz hozzájusson, és neki kell eldönteni, az egyes körülményeknek milyen jelentőséget tulajdonít. Az alperes magatartása a tilos versenyeztetés törvényi tilalmába sem ütközött, hiszen nem saját elhatározásából adott információt a pályázat kiírója részére. A pályáztatási eljárás tisztaságát nem sértette, a pályázat kiírója egy általa már korábban megszerzett információ megerősítését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (a továbbiakban: Tpvt.) 2. §-a értelmében tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. A Tpvt. tárgyi hatálya alá az üzletszerű gazdasági tevékenység tartozik, ami alatt nyereség -, illetve vagyonszerzésre irányuló termelő és szolgáltató tevékenység értendő. A sérelmezett magatartás vizsgálatakor állást kellett foglalni abban a kérdésben, hogy az piaci magatartásnak (versenycselekménynek) tekinthető-e.
A versenyjog a vállalkozó versenycselekményét minősíti. Versenycselekmény a vállalkozó minden magatartása, amelyet piacra lépése, piaci szereplésekor gazdasági céljai elérése érdekében fejt ki. Az alperes ismertetett közlése ebbe a körbe tartozik.
A törvény a tevékenység folytatását tiltja, azonban értelmezéséből adódóan egyszeri magatartás is alkalmas lehet a piac működésének a megzavarására, ha ez olyan súlyú, hogy sérti vagy veszélyezteti a versenytárs törvényes érdekeit, avagy az üzleti tisztesség követelményébe ütközik.
A peres felek pályázat elnyeréséért versenyeztek, és a döntés előtt a pályázatot kiíró azzal kereste meg az alperest, hogy erősítse meg vagy cáfolja azon információját, miszerint a felperes ellen felszámolási eljárás indult. Erre az alperes nyomban válaszolt akként, hogy a felperes fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. Tény, hogy az irat elküldésekor nem tudhatott arról, hogy a felperes a végzés ellen fellebbezéssel él, de az információt nem adhatta volna ki, mert az alkalmas volt a felperes hitelképességének, megbízhatóságának harmadik személy részéről történő kétségbe vonhatóságára és arra, hogy a választ adó magát a versenyben előnyösebb pozícióhoz juttassa.
A tényállás megvalósulásához elégséges a versenytárs érdekeinek veszélyeztetése, annak megvalósulásához eredménynek nem kell bekövetkeznie. Az alperes az említett magatartásával nemcsak veszélyeztette a felperes érdekeit, a pályázatot az alperes nyerte meg.
A csődeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bekezdése alapján a bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A 28. § (1) bekezdése szerint, ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli e végzésnek Cégközlönyben való közzétételét. A felszámolási eljárás az elrendelő végzés jogerőre emelkedésével veszi kezdetét.
Nem helytálló tehát az alperes azon védekezése, hogy az általa szolgáltatott információról bárki tudomást szerezhetett, mert a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezése és az elsőfokú nem jogerős végzés még nem közzétett adat. Azzal, hogy az alperes a pályázat elbírálását ilyen, még nem nyilvános adatnak a pályázat kiírója felé közlésével befolyásolta, olyan jogsértés, ami a versenytörvény generálklauzulájába ütközik. A magatartás megítélése szempontjából közömbös, hogy a versenytárs nem önként, hanem a pályázat kiírójának megkeresésére közölte az adatot. Helyesen hivatkozott a felperes fellebbezésében arra, a versenytörvény ilyen kimentési okot nem ismer, és az alperes a még nem nyilvános információ adását elháríthatta volna, többek között azzal, hogy forduljon a pályáztató a felpereshez a számára fontosnak tartott információ megszerzése érdekében.
A Tpvt. 2. §-ának alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha a jogvita egyéb speciális szabályok alkalmazásával nem dönthető el.
A Tpvt. 3. §-a szerint tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. Az alperes válaszlevelében valós tényt közölt, azt, hogy a bíróság milyen tartalmú határozatot hozott. Nem volt kötelessége tudni, hogy a felperes fellebbezéssel élt e végzés ellen és bár versenytársi viszonyban állottak, a valós tény közlésével a jóhírnév sértés nem valósult meg.
A Tpvt. 5. §-a rendelkezik arról, hogy tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. Mivel ez a tényállás szándékos és célzatos magatartással valósítható meg és a felperes nem bizonyította, hogy az alperes kifejezetten azért szolgáltatott információt, hogy ezzel a pályázatot megnyerje, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperesi közlés bojkott-felhívást nem tartalmaz.
Az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az alperes magatartásával a Tpvt. 2. §-ában foglalt generál klauzulát sértette meg, hiszen a felperes hitelképességét, gazdasági megbízhatóságát tette kétségessé egy lehetséges megrendelő előtt, ezért a Tpvt. 86. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően a jogsértést megállapította, a 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján a további jogsértő magatartástól eltiltotta és a Tpvt. 86. § (2) bekezdés c) pontja szerint a felperest feljogosította arra, hogy az ítélet rendelkező részét bemutathassa a pályázatot kiíró gazdasági társaságnak.
A versenyjogsértésre alapított jogellenes magatartással okozati összefüggésben a versenytárs vagyoni és nem vagyoni kárt szenvedhet, amelynek megtérítését a jogsértőtől követelheti [86. § (2) bekezdés e) pont]. A kártérítés során a károsultat ért hátrányt egészében és egységesen kell értékelni, valamennyi tényezőt együttesen kell elbírálni. Azáltal, hogy az alperes a felperes terhére gazdasági megítélése hitelképességének rontására nyilvánosságra még nem hozott adatot közölt és ezzel a verseny kiírója előtt hátrányos helyzetbe került a gazdasági adottságainál fogva egyébként is lényegesen erősebb alperessel szemben, a cég személyiségi jogai is sérültek. A felperes által megjelölt kárigény összege - 1 millió forint - eltúlzottnak nem tekinthető és a pályázat tárgyára is tekintettel megalapozott.
Az ítélőtábla a kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján. (Szegedi Ítélőtábla Gf. II. 30.271/2003. sz.).