adozona.hu
BH+ 2004.8.385
BH+ 2004.8.385
A foglalkozási megbetegedésre alapított baleseti járadékigény elbírálásánál a foglalkozási megbetegedés tényének megállapítása nem a nyugdíjbiztosítási szerv hatáskörébe tartozik [1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (1) bekezdés, 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 43. §, 45. §, 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. §, 5. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében az alperesnek a baleseti járadékigényt elutasító elsőfokú társadalombiztosítási határozatot helybenhagyó jogerős határozata bírósági felülvizsgálatát kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes támadott határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes zaj okozta halláskárosodás foglalkozási megbetegedés miatt 2001. június 20-án baleset...
BH+ 2004.8.385 A foglalkozási megbetegedésre alapított baleseti járadékigény elbírálásánál a foglalkozási megbetegedés tényének megállapítása nem a nyugdíjbiztosítási szerv hatáskörébe tartozik [1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (1) bekezdés, 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 43. §, 45. §, 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. §, 5. §].
A felperes a keresetében az alperesnek a baleseti járadékigényt elutasító elsőfokú társadalombiztosítási határozatot helybenhagyó jogerős határozata bírósági felülvizsgálatát kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes támadott határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes zaj okozta halláskárosodás foglalkozási megbetegedés miatt 2001. június 20-án baleseti járadék iránt igénybejelentéssel élt alperesnél. A felperes igényét az alperes elsőfokú határozatával elutasította azzal az indokolással, hogy a foglalkozási megbetegedés bejelentése az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közlése szerint nem történt meg, így vizsgálati lap kiállítására nem került sor. A felperes fellebbezését az alperes a másodfokú határozatával elutasította. A bíróság a perben megállapította, hogy a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2002. szeptember 16-án kelt határozatával a foglalkozási megbetegedés tényének megállapítása tárgyában elutasító határozatot hozott, amelyet 2002. november 7-én visszavont. Az előbbieket figyelembe véve a bíróság a tényállás tisztázatlansága miatt tartotta jogszabálysértőnek az alperes határozatát. Álláspontja szerint az 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 43. § (3) bekezdése alapján a foglalkozási megbetegedés tényét bizonyító vizsgálati lap hiányának okát az alperesnek tisztáznia kellett volna: annak figyelembevételével, hogy az igénylő melyik szakrendelésen, melyik orvosnál járt, a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (továbbiakban: R.) 3. §-a szerint az észlelt foglalkozási megbetegedés bejelentésére köteles orvos, illetve a bejelentés alapján a vizsgálati lap kiállítására jogosult ÁNTSZ megkeresése útján, szükség szerint az eljárás felfüggesztése mellett.
Az alperes a Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és felperes keresetének elutasítását kérte. A Vhr. 43. § és 45. §, az R. 3. § és 5. § rendelkezéseire hivatkozva jogszabálysértést panaszolt, és elvi jelentőségű jogkérdésként azt jelölte meg, hogy a tényállás tisztázása a foglalkozási megbetegedés megállapításával kapcsolatban nem tartozik hatáskörébe.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a következőket állapította meg.
Arra helyesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelem, hogy a baleseti járadék egyik jogosultsági feltételének, a foglalkozási megbetegedés tényének megállapítása nem az alperes hatáskörébe tartozik [Vhr. 43. § (3)-(4) bekezdés, 45. § (1) és (6) bekezdés].
A baleseti járadékigény elbírálásáról azonban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv dönt [Ebtv. 65. § (5) bekezdés]. Ebből következően az alperest terhelte a tájékoztatási és segítségnyújtási kötelezettség [Tny. 3. § (3) bekezdés] a jogosultság feltételeit és annak bizonyítását illetően, az erre vonatkozó eljárás rendjét is ideértve. Továbbá a határozathozatalhoz szükséges tényállást is az alperesnek kell tisztáznia [Áe. 26. § (1) bekezdés].
Az előbbi követelményeknek nem felelt meg az alperes határozata, mivel önmagában a vizsgálati lap hiánya miatt az igényt elutasította anélkül, hogy az előzetes eljárásra vonatkozó tényeket tisztázta volna.
Ha az igénylő a foglalkozási betegség tényének bizonyításához szükséges előzetes eljárást nem kezdeményezte, fel kell hívni annak pótlására, szükség esetén az eljárás felfüggesztése mellett [Tny. 64. § (10) bekezdés]. Ha pedig adat merül fel arra, hogy az R. szerint a foglalkozási megbetegedés bejelentésére köteles orvos már megvizsgálta az igénylőt, tisztázni kell, miért maradt el a bejelentés, illetve a vizsgálati lap kiállítása.
Az előbbiekre tekintettel az igényt elutasító határozat hatályon kívül helyezése nem sértett jogszabályt.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet - a Pp. 270. § (2) bekezdésében meghatározott együttes feltételek fennállása hiányában - elutasította. (Legf.Bír. Mfv.E.10.898/2003. sz.)