adozona.hu
BH+ 2004.8.382
BH+ 2004.8.382
Ha a munkavállaló a munkahelyi balesete előtt a saját gazdaságában a mezőgazdasági munkáknál idegen munkaerőt úgy vett igénybe, hogy ellenértékül saját munkáját nyújtotta, a balesetet követően pedig ilyen esetben pénzben, illetve terményben kell fizetnie, emiatt a munkáltatóval szemben támasztott kárigénye jogszerű [Mt. 177. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesnél fennállt munkaviszonyával összefüggésben 1996. augusztus 20-án elszenvedett munkahelyi balesete miatt érvényesített az alperessel szemben egyebek mellett a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező mezőgazdasági és nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti követelést.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 413 002 forint mezőgazdasági kártérítés és ennek kamatai, valamint 300 000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek a balesettől járó évi 20%-os kamata megfizetésér...
BH+ 2004.8.382 Ha a munkavállaló a munkahelyi balesete előtt a saját gazdaságában a mezőgazdasági munkáknál idegen munkaerőt úgy vett igénybe, hogy ellenértékül saját munkáját nyújtotta, a balesetet követően pedig ilyen esetben pénzben, illetve terményben kell fizetnie, emiatt a munkáltatóval szemben támasztott kárigénye jogszerű [Mt. 177. §].
A felperes az alperesnél fennállt munkaviszonyával összefüggésben 1996. augusztus 20-án elszenvedett munkahelyi balesete miatt érvényesített az alperessel szemben egyebek mellett a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező mezőgazdasági és nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti követelést.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 413 002 forint mezőgazdasági kártérítés és ennek kamatai, valamint 300 000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek a balesettől járó évi 20%-os kamata megfizetésére kötelezte.
A tényállás lényege szerint a balkezes felperes a balesetkor többszöri műtétet igénylő bal kéz sérülést szenvedett, az ezek folytán kialakult végállapot a bal kéz használhatóságát jelentősen csökkenti, az emiatt keletkezett munkaképesség-csökkenés 20-30%. A felperes nem képes az ujját hajlítani, finom kézmozgást végezni, a kéz hajlító képességével járó tevékenységet ellátni.
A felperes tulajdonát képezi 400 négyszögöl kert, 4 hektár kukoricaföld, 2 hektár kaszáló, 3 hektár lucernaföld, amelyeket a baleset előtt ő művelt, oly módon, hogy a mások által nyújtott segítséget munkájával viszonozta, míg ez után a munkaerejét a családja és idegen munkaerők pótolják, és a segítségért fizetnie kell.
A munkaügyi bíróság utalva az Mt. 174. § (1) bekezdésére azt állapította meg, hogy a felperes munkahelyi balesettel összefüggő káráért az alperes teljes felelősséggel tartozik.
A mezőgazdasági kártérítés összegét a megyei Kárrendezési Hivatal értesítése, az igazságügyi mezőgazdasági szakértő véleménye, a tanúk vallomása alapján határozta meg (részletesen kifejtve az összegszerű marasztalást).
A nem vagyoni kártérítésről szóló rendelkezését a munkaügyi bíróság azzal indokolta, hogy a felperes a baleset miatt vált alkalmatlanná az alperesnél betöltött munkaköre (sertésgondozó) ellátására, a földje megművelésében korlátozott, ezek pszichikai hátrányként is jelentkeznek, rokkantsági nyugdíjba került, ezért e sérelmek hozzávetőleges kiegyensúlyozására az alperes köteles.
Az ítélet ellen a felperes a nem vagyoni kártérítés összegének felemelése, az alperes - egyebek mellett - a mezőgazdasági kártérítés iránti követelés elutasítása iránt fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a mezőgazdasági kártérítés összegét 200 000 forintra és ennek kamatára leszállította, egyebekben helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményét mérlegelve, és a Pp. 206. §-ra utalva arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdasági munkában a baleset előtt is részt vettek a felperes hozzátartozói. Ezért az elért eredmény az ő munkájuk következménye is, tehát az alperes csak a felperes személyes munkavégzésének elmaradásából eredő kárt köteles megtéríteni.
A nem vagyoni kártérítés tekintetében a másodfokú bíróság mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal.
A jogerős ítélet ellen a felperes a mezőgazdasági kártérítés felemelése, az elsőfokú ítélet helybenhagyása, míg a nem vagyoni kártérítés 800 000 forintra történő felemelése iránt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
A mezőgazdasági kártérítésre vonatkozóan a Pp. 206. §-ra hivatkozva jogszabálysértőnek találta a másodfokú bíróság mérlegelését, mivel az igazságügyi szakértő véleménye csakis a felperes által el nem végezhető munkák ellenértékének összegét határozta meg. Ezért a másodfokú bíróság alap nélkül tért át az általános kártérítés jogcímére, illetve mérsékelte a kártérítés összegét.
A nem vagyoni kártérítés tekintetében jogszabálysértőnek találta az összeg meghatározását, mivel álláspontja szerint figyelmen kívül maradtak a felperes családfői szerepét, az otthoni gazdálkodás irányítását érintő jelentős változások, a felperes társadalmi megbecsülésének módosulása.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó, a felek által nem vitatott tényállás szerint a mezőgazdasági munkáknál a felperes korábban sem tudott minden munkát egyedül végezni, hanem idegen munkaerőt is felhasznált (mezőgazdasági gépek igénybevétele útján), ezért ellenértékül saját munkáját nyújtotta. A baleset miatt ilyen esetekben pénzben, illetve terményben kell fizetnie. Nincs bizonyíték arra, hogy ezt a korábbi felperesi munkavégzést a családtagjai pótolnák, továbbá erre a bírói gyakorlat értelmében az alperes javára, ellenérték nélkül nem kötelesek. Az így jelentkező kárt nem érinti, hogy a felperes egyes munkákat ma is elvégez azzal a nyilvánvaló korlátozással és nehézséggel, amely a (balkezes felperes) bal keze munkavégző képessége jelentős csökkenéséből fakad, és minden két kézzel végzendő mezőgazdasági munkánál megmutatkozik.
Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a családi gazdaságban a felperes mellett a családtagjai is dolgoztak, és ez a helyzet a baleset után nem változott.
Cs. J. tanú vallomása szerint a felperes korábban egyedül dolgozott a földjén, most mindig a fiaival jár ki a földre, a kertben pedig egyáltalán nem dolgozik. Sz. J. tanú előadta, hogy részére a felperes milyen ellenértéket nyújt a munkájáért. B. A. tanú részletesen nyilatkozott a saját, illetve a családja felperessel való együttműködéséről a mezőgazdasági munkáknál, illetve arról, hogy a baleset óta miképpen változott a felperes munkavégzése.
E bizonyítékok, továbbá a mezőgazdasági szakértő véleménye alapján a másodfokú bíróság helytelen mérlegeléssel szállította le a mezőgazdasági kártérítés összegét. A követelés ténybeli alapja a felperes (férfi) munkaerejének kiesése volt, ez a saját gazdaságában és a mások részére nyújtható ellenérték tekintetében is hitelt érdemlően bizonyítást nyert. Ezért a szakvéleményt is alapul véve az elsőfokú bíróság helytálló mérlegeléssel állapította meg a mezőgazdasági kártérítés aggálytalanul kimunkált összegét. Ezt a másodfokú bíróság okszerűtlen mérlegeléssel szállította le általános kártérítés jogcímén.
Az egységes bírói gyakorlat szerint a nem vagyoni kártérítés összegét vagy az ítélethozatalkori értékviszonyok alapján kamat nélkül, vagy a balesetkori értékviszonyok alapulvételével kamattal kell meghatározni. A másodfokú bíróság által helyesnek talált elsőfokú döntés az utóbbi szerint járt el, és a körülményeket - ideértve a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölteket - mindenre kiterjedően értékelte [Pp. 206. § (1) bekezdés]. A döntésben felülvizsgálatot megalapozó kirívó okszerűtlenséget, iratellenességet, a logika szabályainak figyelmen kívül hagyását a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt, ezért a felülmérlegelés tilalmát is alapul véve a nem vagyoni kártérítés összegének felemelésére vonatkozó felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amellyel a munkaügyi bíróság ítéletének a 413 002 forint mezőgazdasági kártérítésről, ennek kamatairól szóló részét megváltoztatta, és az elsőfokú eljárási illetéket leszállította, hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság említett rendelkezéseit helybenhagyta [Pp. 275/A. § (2) bekezdés].
A jogerős ítéletnek a nem vagyoni kártérítésről és kamatáról szóló rendelkezését hatályában fenntartotta, további részét nem érintette [Pp. 275/A. § (1) bekezdés, 275. § (2) bekezdés]. (Legf.Bír. Mfv.I.10.291/2002. sz.)