adozona.hu
BH 2004.8.333
BH 2004.8.333
A szakszervezeti kifogás jogát a munkáltatóval szemben lehet gyakorolni; a munkáltató részvénytársaság többségi tulajdonosával szemben ez a jogosultság nem áll fenn [Mt. 23. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság végzésével elutasította a kérelmező K. K. Szakszervezet kérelmét, amelyben az Mt. 23. § (1) bekezdése alapján a kérelmezett Rt. jogellenesnek tartott intézkedése ellen benyújtott szakszervezeti kifogásában foglaltak alapján az éves bérmegállapodás megsértése megállapítását kérte. A másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta.
A kérelmező szakszervezet felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az első- és másodfokú bíróság új eljárásra és új h...
BH 2004.8.333 A szakszervezeti kifogás jogát a munkáltatóval szemben lehet gyakorolni; a munkáltató részvénytársaság többségi tulajdonosával szemben ez a jogosultság nem áll fenn [Mt. 23. §].
A munkaügyi bíróság végzésével elutasította a kérelmező K. K. Szakszervezet kérelmét, amelyben az Mt. 23. § (1) bekezdése alapján a kérelmezett Rt. jogellenesnek tartott intézkedése ellen benyújtott szakszervezeti kifogásában foglaltak alapján az éves bérmegállapodás megsértése megállapítását kérte. A másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta.A kérelmező szakszervezet felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az első- és másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős végzés sérti a Gt. 22. § (6) bekezdését. A kérelmezett ugyanis e jogszabály alapján a k. vállalatok részvényei több mint háromnegyedével rendelkezve olyan intézkedést adott ki, elvonva a munkáltató vezető tisztségviselője hatáskörét, ami sértette a korábban megkötött éves bérmegállapodást. A kérelmezett Rt. ugyanis a huszonnégy társaság vezérigazgatóját arra utasította, hogy a bérmegállapodásban foglalt béremelési mérték felső határát nem léphetik túl. A kérelmezett tehát a munkáltató jogkörét jogellenesen magához vonta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben előadottak előzetes vizsgálata alapján nem talált okot a felülvizsgálatra.
A munkaügyi bíróság végzésével érdemben helytállóan utasította el a felperes szakszervezet kérelmét, mivel (bár erre a végzés indokolása nem tért ki) az Mt. 23. §-ában szabályozott kifogásolási joggal (ún. vétójoggal) a munkáltatónál képviselettel rendelkező érdekképviseleti szerv a munkáltatóval szemben élhet a munkavállalókat, illetve az érdekképviseleti szervet közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen.
Következésképpen az Rt.-hez, mint a gazdasági társaságok többségi tulajdonosához benyújtott eredménytelen kifogás tárgyában a kérelmező szakszervezet kérelmét a bíróságnak el kellett utasítania. Ezért a kérelmező felülvizsgálati kérelmében előadott érvek alapján a Gt. 22. § (4) és (6) bekezdése, valamint a 270. § (1) bekezdése értelmezése szempontjából a jogerős ítélet érdemi megalapozottsága nem vizsgálható. A másodfokú bíróság jogerős végzése tehát nem jogsértő, a végzés indokolása ellen pedig nincs helye felülvizsgálati kérelemnek [Pp. 270. § (2) bekezdés].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet annak előzetes vizsgálata alapján - az ügy érdemét érintő törvénysértés hiányában - elutasította [Pp. 273. § (1) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.084/2003. sz.).