adozona.hu
BH 2004.7.298
BH 2004.7.298
Az elkülönítve tárgyalt ügyben is alkalmazni kell az elsőfokú eljárás szabályait; az elkülönített részek tekintetében a bíróság csak részítélettel dönthet [Pp. 149. § (1) bekezdés, 213. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 163. § (3) bekezdésébe, 166. § (1) bekezdésébe, 206. § (1) és (2) bekezdésébe ütköző törvénysértést állított. Érvelése szerint jogszabálysértéssel állapította meg a másodfokú bíróság, hogy nem tudta bizonyítani a férje betegségével okozati összefüggésben keletkezett kárait. A nem vagyoni kártérítés iránti követelését megalapozó tények, azok bizonyítékai rendelkezésre állnak, ezért a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével a kerese...
BH 2004.7.298 Az elkülönítve tárgyalt ügyben is alkalmazni kell az elsőfokú eljárás szabályait; az elkülönített részek tekintetében a bíróság csak részítélettel dönthet [Pp. 149. § (1) bekezdés, 213. § (2) bekezdés].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 163. § (3) bekezdésébe, 166. § (1) bekezdésébe, 206. § (1) és (2) bekezdésébe ütköző törvénysértést állított. Érvelése szerint jogszabálysértéssel állapította meg a másodfokú bíróság, hogy nem tudta bizonyítani a férje betegségével okozati összefüggésben keletkezett kárait. A nem vagyoni kártérítés iránti követelését megalapozó tények, azok bizonyítékai rendelkezésre állnak, ezért a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte.A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárást rendelt el abban a jogkérdésben, hogy a Pp. 149. § (1) bekezdés alapján végrehajtott elkülönítéssel tárgyalt ügyben miként kell értékelni a bizonyítékokat.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte - összefoglalóan arra hivatkozással, hogy a felperes bizonyítása nem volt elégséges, illetve eredményes.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
L. T. felperes azbesztózis foglalkozási megbetegedés miatt 1999. december 3-án indított keresetet az alperes ellen. A perben - a 2001. május 23-án benyújtott keresete folytán - L. T.-né II. rendű felperesként vett részt. A munkaügyi bíróság a II. rendű felperes nem vagyoni kártérítés iránti követelése tárgyában a Pp. 149. § (1) bekezdése alapján elkülönítve tárgyalt.
A L. T. perében jogerőre emelkedett ítéletével a munkaügyi bíróság az alperest költség, mezőgazdasági kár, általános kártérítés, továbbá 1 500 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte. Utóbbi döntését azzal indokolta, hogy a felperes életét a betegsége megváltoztatta, aktív életvitelével felhagyott.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó L. T.-né felperes perében a munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A tényállásban a felperesnek a férje ügyében a mezőgazdasági termelésről, a házastársak élete megváltozásáról tett tanúvallomásait értékelte. Arra következtetett, hogy a felperes nem vagyoni kártérítés iránti követelése elbírálásánál nem lehet figyelembe venni a férje perében már értékelt körülményeket (szabadidő eltöltése, társasági élet megszűnése, szexuális élet megromlása). Utalt arra is, hogy az utóbbi a felperes életkora folytán nem lehet döntő tényező. A bíróság azt is értékelte, hogy a felperes a tárgyaláson személyesen nem jelent meg, igazolást nyújtott be arról, hogy a tárgyaláson való részvétele orvosi szempontból ellenjavallt, a férje ügyének hosszabb ideig történt tárgyalására hivatkozott. A bíróság álláspontja szerint a felperes a hozzátartozói kártérítés járulékos jellegére, a káronszerzés tilalmára is tekintettel a károsodás bekövetkezését nem bizonyította.
Az alperes ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megyei bíróság jogi álláspontja szerint az Mt. 181. § (1) bekezdés alapján a felperes önálló kártérítési igényt érvényesíthetett a munkáltatói járulékos felelősség alapján. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy az azbesztózis miatt nemcsak a férje, hanem ő is kárt szenvedett. Nem volt megállapítható - csupán a felperes által említett élettapasztalat alapján -, hogy a férjét ért károk nála is negatív változásokat eredményeztek. A felperesnek az említettekre vonatkozóan nem volt bizonyítási indítványa (tanúk, szakértő).
A Pp. 149. § (1) bekezdés értelmében a bíróság elrendelheti egyes követelések elkülönített tárgyalását. Az elkülönítés következtében a munkaügyi bíróság a fél (II. rendű felperes) nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló követelését ugyanazon per - tehát az adott esetben a házastársa által indított kártérítési per - keretein belül tárgyalja. Az elkülönítés folytán nem sérülhetnek az elsőfokú eljárás szabályai, ezért az elkülönített részek tekintetében az egységes bírói gyakorlat szerint a bíróság csak részítélettel dönthet [Pp. 213. § (2) bekezdés].
A (megismételt eljárásban tárgyalt) nem vagyoni kártérítés iránti kérelmet benyújtó felperes egészségi állapotára, és orvosi javaslatra hivatkozással jelentette be, hogy a tárgyaláson személyesen nem jelenik meg. Bizonyítási indítványában a férje ügyében tett előadása és a férje nyilatkozatainak figyelembevételét kérte az említett per iratainak teljes körű figyelembevétele mellett. Írásbeli észrevétele szerint a már lefolytatott bizonyítás eredménye alapján a kereseti kérelméről érdemi döntést lehet hozni.
A felperes a tárgyalási jkv.-ből megállapíthatóan (tanúként) részletesen nyilatkozott nemcsak a férje, hanem a saját életkörülményei megváltozásáról; a L. T.-ról készült igazságügyi orvos-szakértői vélemény tartalmaz a felperes kereseti kérelmére vonatkozó megállapításokat.
Figyelemmel az elkülönítve tárgyalt perről kifejtettekre, a bíróságnak a felperes keresete elbírálásánál a (teljes) per anyaga alapulvételével kell megállapítania az irányadó tényállást, és az ezekből levonható jogi következtetéseket. Utóbbi tekintetében a helytállóan hangsúlyozott káronszerzés általános tilalma mellett figyelembe kell venni a bírói gyakorlatot is [34/1992. (VI. 1.) AB határozat 2. pont utolsó bekezdése, 4.1. pont].
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság az elkülönítéssel összefüggésben a bizonyítékok teljes körű értékelése hiánya miatt megvalósult lényeges eljárásjogi szabálysértés [Pp. 206. § (1) bekezdés] következményeképpen a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.755/2003. sz.)