adozona.hu
BH 2004.6.252
BH 2004.6.252
I. A foglalkozási megbetegedés miatt igényelt baleseti járadék iránti követelés elbírálására és folyósítására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvények rendelkezéseit együtt kell alkalmazni [Ebtv. 65. § (5) bekezdés]. II. Az igény a foglalkozási megbetegedés tényét megállapító előzetes döntés nélkül nem bírálható el. Ezt a döntést a fél a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen indított perben vitathatja [Ebtv. 64. § (1) bekezdés; 217/1997. (XII.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes, aki a per adatai szerint öregségi nyugdíjas, keresetében az alperesnek a baleseti járadék igényt elutasító elsőfokú társadalombiztosítási határozatát helybenhagyó jogerős határozata bírósági felülvizsgálatát kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felkeres keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes elsőfokú határozatával halláskárosodás foglalkozás megbetegedés miatt II. fokozatú baleseti járadékot állapított meg a felperes részé...
BH 2004.6.252 I. A foglalkozási megbetegedés miatt igényelt baleseti járadék iránti követelés elbírálására és folyósítására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvények rendelkezéseit együtt kell alkalmazni [Ebtv. 65. § (5) bekezdés].
II. Az igény a foglalkozási megbetegedés tényét megállapító előzetes döntés nélkül nem bírálható el. Ezt a döntést a fél a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen indított perben vitathatja [Ebtv. 64. § (1) bekezdés; 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 43. § (3)-(4) bekezdés; 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet; Áe. 26. §].
A felperes, aki a per adatai szerint öregségi nyugdíjas, keresetében az alperesnek a baleseti járadék igényt elutasító elsőfokú társadalombiztosítási határozatát helybenhagyó jogerős határozata bírósági felülvizsgálatát kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a felkeres keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes elsőfokú határozatával halláskárosodás foglalkozás megbetegedés miatt II. fokozatú baleseti járadékot állapított meg a felperes részére, és ugyanezen határozatával elutasította a szilikózis megbetegedésre alapított baleseti járadékigényt. Ennek indokát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) a foglalkozási megbetegedés tényét megállapító vizsgálati lapja hiányában jelölte meg. Az alperesnek a felperes fellebbezését elutasító másodfokú határozata hivatkozott még arra, hogy a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) a szilikózis foglalkozási betegség tényének megállapításáról szóló korábbi határozatát visszavonta.
A munkaügyi bíróság a kereset tekintetében az 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 64. § (1) bekezdése, az 1993. évi CXIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 4. § (1), (2) és (4) bekezdése, és az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 43. § (3), (4) bekezdése, valamint 45. § (1) és (6) bekezdése egybevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatóság baleseti járadékot csak akkor állapíthat meg, ha eljárását megelőzően a foglalkozási megbetegedés tényének megállapítása az előírt eljárási rendben (ÁNTSZ vizsgálati lap, MEP határozat) megtörtént. A perbeli esetben ezért a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár határozatának visszavonására tekintettel az alperesnek a szilikózis foglalkozási megbetegedésre alapított baleseti járadékigényt elutasító határozatát nem találta jogszabálysértőnek.
A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben a munkaügyi bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Érvelésének lényege szerint a baleseti járadékot az annak elbírálására jogosult alperesnél igényelte. Az alperes azonban ahelyett, hogy a jogosultság feltételei fennállása tekintetében OOSZI szakvéleményt szerzett volna be, különböző iratok - ÁNTSZ vizsgálati lap, MEP határozat - felperes általi becsatolását követelte meg. Ezeket az alperesnek kellett volna beszereznie, illetve az igénybejelentéskor a felperes által megjelölt szakorvosokat kellett volna megkeresnie annak tisztázására, hogy a szilikózis megbetegedést a 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet alapján bejelentették-e az ÁNTSZ-nek. A felperes arra is hivatkozott, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatóság hatáskörébe tartozó baleseti járadék tekintetében az egészségbiztosítás igazgatási szerveinek nincs hatásköre, az Ebtv. nem alkalmazható, a MEP ténymegállapító határozatának hiánya ezért nem lehet döntő körülmény. Mindezek miatt az alperes jogerős határozata ellen benyújtott keresetét elutasító jogerős ítélet jogszabálysértő. A munkaügyi bíróság tévesen foglalt állást abban a - tartalma alapján elvi - kérdésben, mely szerint az alperes az eljárásában az igény elbírálásához szükséges adatokat, iratokat hivatalból köteles beszerezni, a szükséges vizsgálatot elrendelni.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pontja alapján elrendelte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, mert a foglalkozási megbetegedés tényét megállapító ÁNTSZ vizsgálati lap és az ezen alapuló MEP határozat hiánya miatt a felperes igényét jogszerűen utasította el.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A munkaügyi bíróság helytállóan indult ki abból, hogy a baleseti járadék iránti igény elbírálására és folyósítására az Ebtv. 65. § (5) bekezdése értelmében az 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) rendelkezéseit, valamint az Ebtv.-nek és a végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletnek (R.) az adott igény tekintetében irányadó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
A Legfelsőbb Bíróság az ítéleti tényállást kiegészíti azzal, hogy a per adataiból megállapíthatóan a felperesnél az alperes a baleseti rokkantsági nyugdíj iránti korábbi igénye vizsgálatakor 1998-ban orvosszakértői vizsgálatot végeztetett, és az OOSZI akkori véleménye szerint - bár kisebb mértékben -, a szilikózis megbetegedés megállapítható volt a krónikus bronchitis mellett. A baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt elutasító társadalombiztosítási határozat bíróság általi felülvizsgálata során a korábbi perben a Városi Bíróság igazságügyi orvosszakértői véleményt szerzett be, amely az akkor 60 éves felperesnél "a foglalkozási ártalmak miatt (tüdőszilikózis, kétoldalú halláskárosodás) 26%-os általános munkaképesség-csökkenést" véleményezett, az alapvélemény szerint "tüdőszilikózisból fakadóan 15%-os általános munkaképesség-csökkenés állapítható meg". Az alap szakvélemény kifejezetten kitért arra, hogy a felperes állapota végleges, abban javulás nem, inkább újabb vizsgálatot szükségessé tevő állapotromlás várható.
A baleseti ellátás iránti igényt elbíráló alperes döntéséhez a jogszabály előírja az üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés tényét - az ÁNTSZ vizsgálati lap alapján - megállapító MEP határozat meglétét [Ebtv. 64. § (1) bekezdés, 65. § (1) bekezdés, R. 43. § (3) és (4) bekezdés, 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet].
A felülvizsgálati kérelem - tartalmát tekintve - helytállóan hivatkozott arra, hogy a szilikózis foglalkozási megbetegedést megállapító korábbi szakorvosi, igazságügyi orvosszakértői véleményekre figyelemmel az alperes törvénysértően, az Ebtv. 5. §-ában foglalt kötelezettségét megsértve alapozta az igényt elutasító határozatát egymagában a MEP-nek a foglalkozási megbetegedés tényét megállapító határozatát visszavonó határozatára. A nyugdíjbiztosítási igázgatási szerv tájékoztatási és segítségnyújtási kötelezettsége teljesítésének különösen jelentősége van, ha - mint az adott esetben - az igénylő már nem áll munkaviszonyban, esetleg a munkáltatója is megszűnt.
Így a foglalkozási megbetegedés tényének bizonyítása nehézségeinek egyoldalúan az igénylőre hárítása ellentétes az Áe. 3. § (6) bekezdése alapján alkalmazandó Áe. 2. § (1), (2) és (4) bekezdésében megfogalmazott alapelvekkel. Az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha az ellentmondó adatok, orvosi vélemények alapján megkeresi a MEP-et és az ÁNTSZ-t a határozata hozatalához szükséges tényállás tisztázása, és előzetes döntés beszerzése végett (Áe. 26. §).
Az adott igény érvényesítése tekintetében az ellátás megállapításához előírt előzetes döntés - az ÁNTSZ vizsgálati lapon alapuló, a foglalkozási megbetegedés tényéről döntő MEP határozat - jogszerűsége az érdemi határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetben támadható. A perben vizsgálható az igény feltételeinek fennállása - szükség szerinti bizonyítás lefolytatásával a megbetegedés ténye, a megbetegedés foglalkozási jellege és a foglalkozási megbetegedés miatt keletkezett munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása végett.
A munkaügyi bíróság nem vizsgálta, hogy az alperes eljárása mennyiben felelt meg a ki fejteteknek. Eljárási jogszabálysértés esetén - figyelemmel a KK. 31. számú állásfoglalásában foglaltakra - akkor van helye a határozat hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, a döntés érdemére is kihat, és a bírósági eljárásban nem orvosolható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.802/2003. sz.)