adozona.hu
BH+ 2004.6.285
BH+ 2004.6.285
A munkáltató versenytársának minősülő gazdasági társaságnál végzett tevékenység - a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásként - a rendkívüli felmondás jogszerű indoka. Ennek megítélésénél nincs jelentősége annak, hogy a gazdasági társaság árbevétele és egyéb gazdasági jellemzője a munkáltatóéhoz miként viszonyult [Mt. 96. § (1) bekezdés b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes karbantartó villanyszerelőként állt alkalmazásban az alperesnél, aki a 2000. március 21-én kelt jognyilatkozatával a felperes munkaviszonyát - kötelezettségszegések miatt - rendkívüli felmondással megszüntette.
A felperes keresete a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezésére, és a munkaviszony helyreállításának mellőzésével a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A tényállás...
BH+ 2004.6.285 A munkáltató versenytársának minősülő gazdasági társaságnál végzett tevékenység - a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásként - a rendkívüli felmondás jogszerű indoka. Ennek megítélésénél nincs jelentősége annak, hogy a gazdasági társaság árbevétele és egyéb gazdasági jellemzője a munkáltatóéhoz miként viszonyult [Mt. 96. § (1) bekezdés b) pont].
A felperes karbantartó villanyszerelőként állt alkalmazásban az alperesnél, aki a 2000. március 21-én kelt jognyilatkozatával a felperes munkaviszonyát - kötelezettségszegések miatt - rendkívüli felmondással megszüntette.A felperes keresete a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezésére, és a munkaviszony helyreállításának mellőzésével a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A tényállás lényege szerint az 1999. december 15-én megalakult V. Kft.-ben a felperes résztulajdont szerzett, és 2000. február 11-étől elvállalta az ügyvezetői feladatokat is. Az említett kft. tevékenységi köre részben megegyezik az alperesével. A felperes 2000. január 31-én jelentette be a kft. létrejöttét az alperesnek, aki írásban 2000. február 24-én arra hívta fel a felperest, hogy a számára a felperes tevékenységével összefüggő sérelmes állapotot 2000. március 10-éig szüntesse meg. A felperes a felhívásnak nem tett eleget.
Az elsőfokú bíróság e tényállás alapján az Mt. 3. § (3) bekezdéséből kiindulva - figyelembe véve a versenyhelyzettel kapcsolatos bírói gyakorlatot is - azt állapította meg, hogy a felperes magatartása folytán az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontja szerint jogszerű az alperes rendkívüli felmondása. A munkaügyi bíróság azt is megállapította, hogy az alperes az Mt. 96. § (4) bekezdésében előírt szubjektív határidőt nem lépte túl, mert a felperes folyamatosan fenntartotta a jogsértő helyzetet.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be.
A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megyei bíróság álláspontja szerint az alperes rendkívüli felmondása az Mt. 96. § (1) bekezdés a) pontja alapulvételével jogszerű.
A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet "megváltoztatása" és a keresetének helytadó döntés iránt a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Érvelése szerint az alperes elmulasztotta az Mt. 96. § (4) bekezdésében lévő 15 napos határidőt, mert arról a felmondási indokról, miszerint a munkáltatóval versenytevékenységet folytatott, 2000. január 31-én tudomást szerzett. Hibás továbbá az a következtetés is, miszerint az említett társaság tevékenységet folytatott, mert erre a cégbírósági határozat jogerőre emelkedése előtt nem került sor. Mindezeken túlmenően a felperes vitatta a kár keletkezését, és azt, hogy bármilyen lényeges információhoz juthatott a munkaköre alapján.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A rendkívüli felmondás indokaiként - egyebek mellett - az alperes a felperesnek azt a magatartását jelölte meg, miszerint a nála betöltött munkaviszonya alapján a V. Kft.-ben az alperesre károsan tudja hasznosítani az ismereteit. Ezzel rontja az alperes versenyhelyzetét, és ezt a jogsértő állapotot a felperes felhívás ellenére nem szüntette meg.
E rendkívüli felmondási okokat helytállóan értékelte a másodfokú bíróság a felperes villanyszereléssel összefüggő munkaköre, a V. Kft. és az alperes tevékenységi köre alapján az Mt. 3. § (3) bekezdésből kiindulva, és a felperes által előidézett, az alperest érintő veszélyhelyzet folyamatos fennállása szerint (BH 1996.666.). Nem annak van tehát jelentősége, hogy azt a gazdasági társaságot mikor jegyezte be a cégbíróság, amelynek alapításában a felperes is részt vett, hanem annak, hogy e társaság - a felperes által sem vitatottan - versenytársa lehetett az alperesnek. Ennek megítélésénél nincs jelentősége annak, hogy a kft. árbevétele, vagy más gazdasági jellemzője miként viszonyult az alperes hasonló adataihoz. A gazdasági társaság alapításának megkezdése a felperes tevékenységével is járt. Ezt a magatartást a felperes maga is "tevékenységnek" minősítette, továbbá a felperes az alpereshez intézett írásbeli bejelentésében 2000. január 31-én vállalkozás létrehozását adta elő, amely cégbírósági bejegyzés alatt áll. E tényekből helyesen vonta le a másodfokú bíróság azt a következtetést, hogy az alperes sérelmére a versenyhelyzet a cégbírósági bejegyzéstől függetlenül is fennállt. Ezt - tartalmilag - a felperes sem vitatta a személyes meghallgatásán.
A peres eljárás anyaga hiteltérdemlően bizonyítja a fentieken túlmenően azt a rendkívüli felmondási okot, miszerint az alperes 2000. februárjában a kollektív szerződés II/4. pontja alapulvételével felszólította a felperest a jogsértő állapot megszüntetésére, amely felszólítás eredménytelen maradt. Mindezekből következően a felperest folyamatos kötelezettségszegés terhelte, ezért a rendkívüli felmondásra nyitva álló határidő nem 2000. január 31-én kezdődött; az alperes a jogsértő helyzet folyamatos fennállása folytán a törvénynek megfelelően élhetett a jogával 2000. március 21-én. A kifejtettek miatt a felperesnek a tevékenység folytatása hiányával és a határidő túllépésével kapcsolatos érvelése téves. A bírói gyakorlat értelmében több felmondási - rendkívüli felmondási - ok megjelölése esetén egy indok bizonyítottságának hiánya, amennyiben a további ok /okok/ a törvény szerint a jognyilatkozat jogszerűségét megalapozzák, nem eredményezheti a jogellenességet. Ezért a másodfokú bíróság helytállóan hagyta helyben a tényleges kár bizonyítottsága mellőzésével meghozott elsőfokú ítéletet.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.298/2002.sz.)