adozona.hu
BH+ 2004.5.236
BH+ 2004.5.236
Balesetveszélyes gép üzemeltetése esetén a munkavédelmi bírságot jogszerűen alkalmazták. A mulasztás személyi és tárgyi körülményeit a bírság kiszabásánál, összegének megállapításánál kell mérlegelni [1993. évi XCIII. törvény 82. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes által hozott jogerős határozat hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes tulajdonában álló ingafűrészgépet 1978-ban gyártották, azt a felperes jogelődje állította üzembe. Az 1981. szeptember 11-én kelt munkavédelmi minősítő bizonyítvány szerint a fűrészgép az egészséges és biztonságos munkavégzés követelmén...
BH+ 2004.5.236 Balesetveszélyes gép üzemeltetése esetén a munkavédelmi bírságot jogszerűen alkalmazták. A mulasztás személyi és tárgyi körülményeit a bírság kiszabásánál, összegének megállapításánál kell mérlegelni [1993. évi XCIII. törvény 82. §].
A felperes keresetében az alperes által hozott jogerős határozat hatályon kívül helyezését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes tulajdonában álló ingafűrészgépet 1978-ban gyártották, azt a felperes jogelődje állította üzembe. Az 1981. szeptember 11-én kelt munkavédelmi minősítő bizonyítvány szerint a fűrészgép az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek "átalakítva megfelelt". A felperes jogelődje a körfűrészél vágósíkját igen csekély részben takaró íves fedél helyett egy kb. 50 cm széles fémrácsot helyezett el annak megakadályozására, hogy a munkavégzés során a munkavállaló keze a vágóél elé kerülhessen. 1982-től időszakonként munkavédelmi felülvizsgálatot végeztek a gépen, legutóbb 2000. január 11-én, amikor megállapították, hogy az ingafűrészgép az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit kielégíti, 2005. év a legközelebbi biztonsági felülvizsgálat időpontja. 2000. május 8-án a gépen dolgozó munkavállaló munkabalesetet szenvedett, melynek során jobb kezének egyik ujját részben levágta a fűrészlap. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei felügyelőségének felügyelője a munkabaleset kivizsgálása során megállapította, hogy a megmunkáló szerszámasztal feletti pályát önálló védőburkolattal nem látták el, emiatt a gépek további használatát megtiltotta. A megyei felügyelőség vezetője határozatával 400 000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta a felperes munkáltatót, mert a védőburkolat nem elégítette ki sem az üzembe helyezéskor hatályos óvórendszabály, sem a baleset idején hatályos szabvány előírásait, amelynek betartása esetén megakadályozható lett volna, hogy a munkadarab és a szorítólap közé a munkavállaló benyúlhasson. Az elsőfokú határozatot az alperes helybenhagyta.
A bíróság szakértőket vont be, akiknek véleménye szerint a perbeli gép már az üzembe helyezéskor sem felelt meg maradéktalanul a faipari gépek és berendezések balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályának. A kialakított védőráccsal a korabeli tanúsítvány szerint az ERTI szakvéleménye a gépet biztonságos munkavégzésre alkalmasnak minősítette, és a későbbi munkavédelmi vizsgálatok sem jelezték, hogy az így kialakított távolsági védelem nem lenne elégséges. A szakértők véleményéből a bíróság azt is megállapította, hogy a nem elégséges mértékű távolsági védelem mint hiányosság fennállását csak kifejezetten erre irányuló célzott vizsgálattal lehetett volna felderíteni.
A bíróság abból, hogy a felperes és jogelődje az üzemeltetéshez szükséges tanúsítványokat beszerezte, munkabiztonsági felelőst alkalmazott, és a gép hiányossága csak kifejezetten erre irányuló célzott vizsgálattal tárható fel, arra következetett, hogy a felperestől nem volt elvárható a hiányosság felismerése. Ezért az 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 82. § (1) bekezdésébe ütközőnek találta az alperes határozatát, mivel a felróhatóság hiányát figyelmen kívül hagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és lényegében a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte. A szakértői véleményből levont jogi következtetést tévesnek tartotta. Vitatta azt az ítéleti ténymegállapítást, hogy a felperes az időszaki biztonsági vizsgálatokat elvégeztette, a munkavédelmi felügyelő 1992-ben munkavédelmi ellenőrzést, nem munkavédelmi vizsgálatot tartott. A 2000. évi biztonsági vizsgálat elvégzése a 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet alapján történt, amely azonban csak 1999. január 1-je után üzembe helyezett munkaeszközökre alkalmazható; az ítélet e vizsgálatot tévesen jelölte időszakos vizsgálatként. Az óvórendszabály egyértelmű követelményt tartalmaz a perbeli gépre, és mivel a felperes e követelményt nem teljesítette [Mvt. 40. § (1) bekezdés], súlyosan veszélyeztette a géppel dolgozó munkavállalót.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos a következők szerint.
Az Mvt. 82. §-a (1) bekezdése munkavédelmi bírság alkalmazását írja elő abban az esetben, ha a munkáltató a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztja és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét súlyosan veszélyezteti.
A munkaügyi bíróság e szabályt tévesen értelmezte úgy, hogy a bírság alkalmazásának a felróhatóság (vétkesség) is feltétele. A mulasztás személyi és tárgyi körülményeit ugyanis a bírság kiszabásánál, összegének megállapításánál kell mérlegelni az Mvt. 82. § (4) bekezdése [a perbeli időben hatályos (3) bekezdése] alapján.
Ezért helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a jogerős ítélet a szakértői véleményből levont téves jogi következtetésen alapul.
A perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény egyértelműen rögzíti, hogy a gép a baleset időpontjában alkalmazott védőburkolattal nem felelt meg a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot követelményeinek, közvetlenül balesetveszélyesnek minősült, a baleset elsődleges oka kizárólag a gép védőburkolata nem megfelelő kialakítása volt.
Az előbbi szakvéleményt a bíróság elfogadta ítélkezése alapjául, de téves jogi álláspontjából adódóan a hivatkozott megállapításoknak - amelyek a munkavédelmi bírság alkalmazását a törvényi feltételek szerint [Mvt. 82. § (1) bekezdés] megalapozták - nem tulajdonított ügydöntő jelentőséget.
A jogerős ítéletben részletezett, a gép megelőző munkavédelmi vizsgálatára, illetve ellenőrzésére vonatkozó adatok a bírság mértékével összefüggésben értékelhető körülmények körébe tartoznak. Tekintettel arra, hogy a felperes a perben nem a bírság összegszerűségét, hanem annak jogalapját vitatta, az előbbi körülményekkel kapcsolatos ítéleti megállapítások alapján - a kereseti kérelemhez kötöttség folytán - az alperes határozatának jogszabálysértő volta nem állapítható meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.11.300/2001.sz.)