adozona.hu
BH 2004.4.160
BH 2004.4.160
A hivatásos tűzoltó-állomány tagjai jogainak a Hszt.-ben meghatározott korlátozása, a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási hely bejelentésének kötelezettsége nem jelent készenlétet, és külön díjazásra nem jogosít - A készenléti pótlék szempontjából csak az vizsgálható, hogy megvalósultak-e külön jogszabályban foglalt feltételek [1996. évi XLIII. tv. 16. §, 140/1996. (VIII. 31.) Korm. r. 41. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek a keresetükben délutáni, éjszakai és készenléti pótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy a felperesek éjszakai és délutáni pótlékra jogosultak, és az alperest különböző összegű pótlék és ezek késedelmi kamata megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az ítélet ellen a felperesek fellebbezést jelentettek be. A tényállás hiányos megállapítását és a készenlét fogalmának jogszabályellenes érte...
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy a felperesek éjszakai és délutáni pótlékra jogosultak, és az alperest különböző összegű pótlék és ezek késedelmi kamata megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az ítélet ellen a felperesek fellebbezést jelentettek be. A tényállás hiányos megállapítását és a készenlét fogalmának jogszabályellenes értelmezését kifogásolták, valamint azt, hogy a bíróság a magasabb készenléti fokozatban eltöltött idő tartamának megállapítása céljából indítványozott szakértői vizsgálatra vonatkozó kérelmüket elutasította.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróságnak azt az érvelését, hogy a Hszt.-nek az alapvető jogok korlátozására vonatkozó rendelkezésére figyelemmel a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási hely bejelentésének kötelezettsége készenléti díjra nem jogosít. A felperesek nem olyan beosztásban dolgoznak, amelyre a BM. TOP 27/1997. számú intézkedése készenléti pótlékot ír elő.
A másodfokú bíróság részbizonyítást folytatott le annak megállapítása érdekében, hogy a felperesek 1999., 2000. és 2001. években milyen időszakra és milyen összegű díjazást kaptak az ún. magasabb készenléti fokozat teljesítése miatt. E körben megállapította, hogy a Megyei Tűzoltóság parancsnokának a megyei ár- és belvízvédelmi helyzetre vonatkozó 1999. február 26-án kelt parancsa alapján sem jogosultak készenléti pótlékra, mert az intézkedés nem vészhelyzetre tekintettel elrendelt készenlétről szólt. A megyei bíróság mindezek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a felperesek a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 41. §-ában szabályozott készenlétet nem teljesítettek, ezért a pótlék fizetésére jogosultságot nem szereztek. Miután a perben nem a pótlék összege, hanem a jogosultság fennállása volt vitás, ezért a felpereseknek a könyvszakértői bizonyítás elrendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát is mellőzte.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a készenléti pótlékra való jogosultságuk megállapítását és az alperest marasztaló, a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérték. A 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 5. számú mellékletében foglaltakra hivatkoztak, amely szerint a tűzoltóság ügyeleti szolgálatot, készenléti szolgálatot és készültségi szolgálatot lát el. A felperesek 24/48 órás váltásos munkarendben teljesítettek szolgálatot, ezért a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltétel az esetükben teljesült. A BM. TOP 27/1997. számú intézkedés a készenléti pótlékra jogosult személyek körét a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltakkal ellentétesen szűkíti, mert meg nem engedett megkülönböztetést tesz a készenléti pótlékra jogosító beosztások megnevezésével. Minderre figyelemmel a másodfokú bíróság ítéletét jogszabályellenesnek és alkotmánysértőnek tartották.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Hszt. 99. §-ának (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási és rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékokból áll.
A perben az eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a felperesek jogosultak-e készenléti pótlékra.
Az illetménypótlék általános feltételeiről a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése rendelkezik, az egyes illetménypótlékok feltételeit a rendelet 29-63. §-ai határozzák meg. A rendelet 41. §-a szerint készenléti pótlékra (díjra) jogosult, aki szolgálati időn kívül elérhető helyen köteles tartózkodni, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető. A készenléti pótlékban (díjban) részesülő éjszakai és délutáni pótlékra nem jogosult.
A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében rámutatott arra, hogy a hivatásos állomány tagjai alapvető jogainak a Hszt.-ben szabályozott korlátozása, a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási hely bejelentésének kötelezettsége [Hszt. 16. § (1) bekezdés] nem jelent készenlétet, és külön díjazásra nem jogosít. A készenléti pótlékra való jogosultság megállapításánál kizárólag az vizsgálható, hogy megvalósultak-e a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 41. §-ában foglaltak.
Készenléti pótlékra jogosító készenléti szolgálatot az 1996. évi XXXI. törvény 28. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzati hivatásos tűzoltók esetében az önkormányzat képviselő-testülete, illetve a belügyminiszter és a megyei közgyűlés elnöke rendelhet el. A perben a felperesek sem állítottak ilyen készenléti szolgálat elrendelését. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 5. számú mellékletében foglaltakra a felperesek a jogosultságuk alátámasztására kellő alap nélkül hivatkoztak. Ez a rendelet ugyanis a szolgálatok jellegét szabályozza, a 24/48 órás váltásos munkarendbe tartozó beosztások esetén pedig a hivatásos állomány tagjai a szolgálat teljesítésének idejére a díjazásukat megkapták. A szolgálat jellegének készenlétivé minősítése nem jelenti azt, hogy a hivatásos állomány tagjai a szolgálati időn túl is olyan készenlétet látnak el, amely megfelel a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 41. §-ában meghatározott feltételeknek.
A jogszabályi feltételek hiányában a felperesek a készenléti pótlék folyósítására jogosultságot nem szereztek, ezért a másodfokú bíróság nem követett el jogszabálysértést, amikor az elsőfokú bíróságnak a felperesek erre vonatkozó igényét elutasító döntését helybenhagyta.
A felperesek a perben a BM. TOP 27/1997. számú intézkedés alkotmányellenességére nem hivatkoztak, ezért jogszabálysértésre ez alapján az eljárt bíróságok részéről a felülvizsgálati eljárásban már nem hivatkozhatnak.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás költségéről a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, az illeték viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján rendelkezett. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.259/2002. sz.)