adozona.hu
BH 2004.4.158
BH 2004.4.158
Az alkalmatlansági okként megjelölt kötelezettségszegéseket azok súlya, gyakorisága figyelembevételével kell értékelni, hogy együttesen megalapozzák-e az adott munkakörre való alkalmatlanságot - Néhány késedelmes adatrögzítés nem állapít meg alkalmatlanságot [Mt. 89. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes raktáros munkakörben fennálló munkaviszonyát az alperes 1999. március 1-jén kelt rendes felmondással megszüntette. Indokolásként a VT H. Rt. Ellenőrzési Osztálya vizsgálati jelentésében foglalt késedelmes és pontatlan raktári számítógépes adatrögzítésre, hiányos és nem dokumentált üzemi vételezésre hivatkozva megállapította, hogy a raktári nyilvántartás területén sorozatos hibák történtek, a munkavállaló a raktáros munkakör betöltésére alkalmatlanná vált.
A felperes keresetlevele ...
BH 2004.4.158 Az alkalmatlansági okként megjelölt kötelezettségszegéseket azok súlya, gyakorisága figyelembevételével kell értékelni, hogy együttesen megalapozzák-e az adott munkakörre való alkalmatlanságot - Néhány késedelmes adatrögzítés nem állapít meg alkalmatlanságot [Mt. 89. §].
A felperes raktáros munkakörben fennálló munkaviszonyát az alperes 1999. március 1-jén kelt rendes felmondással megszüntette. Indokolásként a VT H. Rt. Ellenőrzési Osztálya vizsgálati jelentésében foglalt késedelmes és pontatlan raktári számítógépes adatrögzítésre, hiányos és nem dokumentált üzemi vételezésre hivatkozva megállapította, hogy a raktári nyilvántartás területén sorozatos hibák történtek, a munkavállaló a raktáros munkakör betöltésére alkalmatlanná vált.A felperes keresetlevele annak megállapítására irányult, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, és az Mt. 100. §-a alapján kérte az alperest marasztalni.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Álláspontja szerint a felperes felelős a munkaköri leírásánál fogva kötelező raktározási szabályzatba ütköző munkavégzés miatt, amely önmagában megalapozza a munkakörre való alkalmatlanság megállapítását.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, és kötelezte az alperest elmaradt munkabér, egy havi végkielégítés kétszeresének megfizetésére.
A tényállás szerint a felperes 1997. március 1-jétől egy igen forgalmas raktár egyedüli kezelője volt. Az alperes kft. anyagforgalmi adatainak ellenőrzéséről 1999. február 22-én azért készült vizsgálati jelentés, mert a bizonylatolt anyagforgalmi adatok és a kapcsolódó számítógépes eredménytablók adatai eltértek, és az alperes az eltérés okát kereste, mert a nyilvántartások alapján nem lehetett megállapítani, hogy gazdaságos, vagy veszteséges a termelés. A vizsgálati jelentés szerint az önköltség alakulásának követését rendszerbeli korlátok, és több olyan bizonylatolási és adatrögzítési körülmény gátolta, amely felvetette - többek között - a raktáros személyes felelősségét.
A megyei bíróság a bizonyítékokat számba véve megállapította, hogy a felperesnek nem volt a munkakör betöltéséhez szükséges raktárosi szakképzettsége. A raktár egyedüli kezelése miatt visszatérően rendkívüli túlterheltségre panaszkodott, segítséget azonban nem kapott. Az általa kezelt számítógép nem volt hozzáférhetetlen, és a bizonylati adatokat a felperes sokszor bemondás alapján volt kénytelen könyvelni. Mindezeket a felperes munkáját nagyban nehezítő körülményeket értékelve, a megyei bíróság a felperesnek felróható alkalmatlanságot bizonyítatlannak ítélte, megállapítva, hogy az alperes nem biztosította a megfelelő színvonalú munkavégzéshez szükséges feltételeket.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben jogszabálysértésre hivatkozva a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és a kérelmének megfelelő új határozat hozatalát kérte.
Álláspontja szerint a rendes felmondás indokolásában tételesen felsorolt, a felperes terhére rótt hibák, elmaradások, a felperes hibás munkavégzéséből, fegyelmezetlenségéből adódtak, függetlenek a felperes iskolai végzettségétől - amire a felperes soha nem is hivatkozott - és a nyilvántartási rendszer problémáihoz sem köthetők.
A felülvizsgálati kérelem sérelmezte, hogy a jogerős ítélet a rendszerhibáknak - iratellenesen - elsődleges szerepet tulajdonított, és jelentős részben hibás feltételezéseken, illetve nem bizonyított ok okozati összefüggéseken alapul.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
I.
A jogerős ítélet indokolásának lényege szerint az alperes nem biztosította a megfelelő színvonalú munkavégzéshez szükséges feltételeket [Mt. 102. § (3) bekezdés]. E megállapítással a Legfelsőbb Bíróság csak részben ért egyet, és a másodfokú bíróság érdemben egyébként helytálló döntésének indokolását részben módosítja.
Az alperes a felmondó iratban konkrét, felperesi alkalmatlanság megállapításához vezető okokat nevesített, amelyekre a felperes jórészt nem tudott konkrét magyarázatot adni. A felperes általánosságban hivatkozott a munkáját nehezítő körülményekre, amiket a tanúvallomások általánosságban támasztottak alá. A felülvizsgálati kérelem alappal hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet nem bizonyított feltételezéseken alapul, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet indokolásának vonatkozó részeit mellőzi.
A jogerős ítélet részben iratellenesen állapította meg, hogy a vizsgálati jelentés "másodlagos hibaként jelzi" azokat a bizonylatolási és adatrögzítési hibákat, amelyekre az alperes utóbb a felmondást alapította. A jelentés megállapítása szerint a tervezett és a tényleges közvetlen önköltség kimutatását szolgáló E-20-as számítógépes tabló gyakorlati feldolgozását több - emberi mulasztásból, figyelmetlenségből eredő - körülmény is gátolta. Ezek a körülmények a megállapított rendszerbeli hibával okozati összefüggésben nem álltak.
II.
A vizsgálati jelentés 1998. szeptember, október, november, december hónapok tekintetében rögzít mulasztásokat, amelyek egy részét a felmondó irat az indokolása körébe emelt. Ebben az időszakban vette ki a felperes a tárgyévi teljes szabadságát, ekkor az egyszemélyes raktár a helyettesítésével működött. A nem dokumentált üzemi vételezés erre az időszakra esik.
A bizonylat tényleges tartalmával nem egyező számítógépes rögzítés tekintetében a vizsgálati jelentés azt állapította meg, hogy "ez a hiba azért fordulhatott elő, mert nincs megoldva a bizonylatokon rögzített és a számítógépen rögzített adatok egyezőségének folyamatába épített ellenőrzése".
A felperes terhére eshet - a másodfokú bíróság által értékelt körülményekkel nem magyarázható - egy-egy bizonylat egy, illetve három hónappal későbbi időpontban történő számítógépes rögzítése, megszűnt költséghelyre való felvezetése. Az alperes ezeket a hibákat a jelentés felvetése ellenére nem vizsgálta ki, erre vonatkozóan perbeli adat nincs.
III.
Az alkalmatlanság miatt a rendes felmondás akkor jogszerű, ha az annak indokául megjelölt és bizonyított konkrét tényekből okszerűen következik, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására tartósan nem alkalmas (MJD. I. 137.).
Alkalmatlansági okként megjelölt kötelezettségszegéseket azok súlya, gyakorisága figyelembevételével kell értékelni, hogy együttesen megalapozzák-e az adott munkakörre való alkalmatlanságot [Mt. 89. § (2) bekezdés].
A nagyszámú bizonylat között felmerülő néhány késedelmes adatrögzítés önmagában a munkakör betöltésére vonatkozó alkalmatlanságot okszerűen nem alapozza meg [Pp. 206. § (1) bekezdés]. Ezért az alperes rendes felmondás jogellenességét megállapító jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem - az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiányában - alaptalanul támadta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. § (1) bekezdés], és az alperest kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére [Pp. 78. § (1) bekezdés].
Az alperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdés értelmében köteles a felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni. (Legf. Bír. Mfv. 1. 10.121/2002. sz.)