adozona.hu
BH 2004.4.157
BH 2004.4.157
A közalkalmazotti tanács ügyrendje értelmében a tag felmentéséhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha azt a jelen lévő tagok kétharmada megszavazta - Háromtagú tanácsnál a jelen lévő két tag hozzájárulása alapján közölt felmentés jogszerű - A közalkalmazotti tanács eljárásának szabályszerűsége csak a tanács perbenállásával, erre irányuló kereset alapján vizsgálható [Mt. 67. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetlevele annak megállapítására irányult, hogy az alperes az Mt. 28. §-a (1) bekezdésébe ütközően jogellenesen szüntette meg felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyát.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította az alperes határozatának jogellenességét, és a jogellenességre tekintettel 4 havi átlagkereset megfizetésére kötelezte az alperest.
A tényállás szerint a felperes az alperesnél szakszervezeti tisztségviselő és a közalkalmazotti tanács tagja volt. Az alperes a M...
BH 2004.4.157 A közalkalmazotti tanács ügyrendje értelmében a tag felmentéséhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha azt a jelen lévő tagok kétharmada megszavazta - Háromtagú tanácsnál a jelen lévő két tag hozzájárulása alapján közölt felmentés jogszerű - A közalkalmazotti tanács eljárásának szabályszerűsége csak a tanács perbenállásával, erre irányuló kereset alapján vizsgálható [Mt. 67. §].
A felperes keresetlevele annak megállapítására irányult, hogy az alperes az Mt. 28. §-a (1) bekezdésébe ütközően jogellenesen szüntette meg felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyát.A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította az alperes határozatának jogellenességét, és a jogellenességre tekintettel 4 havi átlagkereset megfizetésére kötelezte az alperest.
A tényállás szerint a felperes az alperesnél szakszervezeti tisztségviselő és a közalkalmazotti tanács tagja volt. Az alperes a Megyei Jogú Város közgyűlésének határozatára hivatkozva 2000. július 12-én kelt felmentéssel 2001. március 15-ével szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát. Az intézkedés közlését megelőzően az alperes megkereste a P. Szakszervezet Városi Szervezetét és a közalkalmazotti tanács elnökét a jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséhez szükséges előzetes egyetértés megadása végett. A közalkalmazotti tanács elnöke és egyik tagja 2000. július 3-án kelt nyilatkozatában a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez egyetértésüket adták. A P. Szakszervezete a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével nem értett egyet. A felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését a felmentő intézkedés közlését követően a munkáltató által előterjesztett kereset folytán a munkaügyi bíróság 2001. május 9-én jogerős ítéletével pótolta.
A munkaügyi bíróság elfogadta a felsőbb szakszervezeti szerv jognyilatkozatának utólagos pótlását, ugyanakkor megállapította, hogy az alperesi megkeresést követően a közalkalmazotti tanácsot nem hívták össze, és jogi álláspontja szerint ennek elmaradása a felmentés jogellenességét vonta maga után.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét nem érintve a fellebbezéssel nem támadott (utóbb ítélettel pótolt szakszervezeti hozzájárulással kapcsolatos) indokait.
A megyei bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy abban az esetekben, amikor a jogszabály a joghatás kiváltásához testületi döntést kíván, annak testületi állásfoglalást kell tükröznie. A perbeli esetben a közalkalmazotti tanács döntését nem testületi ülésen hozta meg, válaszadása tehát nem testületi döntést tükröz. Ezt az alperesnek azért kellett volna észlelnie, mert a nyilatkozatból egyértelműen megállapítható, hogy azt Cs. P. I. és G. A. É. a saját személyére vonatkoztatva tette meg.
A jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozva az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítéletek megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását kérte. Sérelmezte, hogy az ügyben a testületi döntés hiánya - annak ellenére, hogy a munkáltatónak nem joga, sem kötelessége a közalkalmazotti tanács működésének ellenőrzése - a munkáltatói jogkörgyakorló mulasztásaként jelent meg. Álláspontja szerint az elnök és a tag által aláírt okiratot a tanács által szabályosan meghozott döntésnek kell tekinteni. Ellenkező esetben viszont az Mt. 28. § (2) bekezdés alkalmazásával azt kell megállapítani, hogy a nyilatkozni jogosult érdekvédelmi szerv 8 napon belül az álláspontját nem közölte írásban, ezért úgy kell tekinteni, hogy a tervezet intézkedéssel egyetért.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a felülvizsgálati kérelem elutasítására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A bíróságok a tényállást kellően felderítették, azonban a helytállóan megállapított tényállás alapján téves következtetésre jutottak.
A jogerős ítélet azért találta jogellenesnek az alperes felmentő intézkedését, mert a közalkalmazotti tanács nevében eljáró elnök és egyik tagja az ehhez való előzetes egyetértését nem testületi ülésen hozta meg. A másodfokú bíróság a döntése kialakításakor okszerűtlenül értékelte az adott esetben jelentőséggel bíró azt a lényeges körülményt, hogy a közalkalmazotti tanácsnak a felperessel együtt összesen három tagja volt. A felperes - mint érintett személy - meghallgatásának elmaradására való hivatkozás erre irányuló törvényi kötelezettség hiányában alaptalan. A közalkalmazotti tanács ügyrendje értelmében a tag felmentéséhez való hozzájárulást megadottnak akkor lehet tekinteni, ha azt a jelen lévő tagok 2/3-a megszavazta. Ebből következően az alperes háromtagú közalkalmazotti tanács elnökének és egyik tagjának egyidejű, a tisztségét is feltüntető és a munkáltatói intézkedéssel egyetértő előzetes állásfoglalása alapján közölt felmentés nem minősül ez okból jogellenesnek, ezért a jogerős ítélet ettől eltérő következtetése téves.
A fentieken túlmenően a közalkalmazotti tanács eljárásának szabályszerűsége csak kifejezetten erre irányulóan előterjesztett kereset alapján vizsgálható, amely esetben szükséges a közalkalmazotti tanács perbenállása is. Ennek hiányában jogszabályszerűen nem lehet a közalkalmazotti tanács eljárásából a munkáltató intézkedésének jogellenességére következtetést levonni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes által közölt felmentés nem jogellenes, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A Pp. 78. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a felperest kötelezte az alperes első- és másodfokú, valamint felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.
A bírósági eljárási és a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.194/2002. sz.)