adozona.hu
BH+ 2004.4.183
BH+ 2004.4.183
A szóban létrejött munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, és a szerződés aláírásának általa történt megtagadása sem teszi semmissé a munkaszerződést [Mt. 76. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság a közbenső ítéletével - a felperes keresete szerint - megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, és a munkaviszony a közbenső ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.
A megállapított tényállás szerint a felek szóban létesítettek munkaviszonyt, konyhai kézilány munkakörre, 180 Ft/óra munkabérrel, a munkavégzés helyeként az alperes által üzemeltetett M Csárdát megjelölve. A felperes 1999. augusztus 24-éig végzett munkájáért az alper...
BH+ 2004.4.183 A szóban létrejött munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, és a szerződés aláírásának általa történt megtagadása sem teszi semmissé a munkaszerződést [Mt. 76. §].
A munkaügyi bíróság a közbenső ítéletével - a felperes keresete szerint - megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, és a munkaviszony a közbenső ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.A megállapított tényállás szerint a felek szóban létesítettek munkaviszonyt, konyhai kézilány munkakörre, 180 Ft/óra munkabérrel, a munkavégzés helyeként az alperes által üzemeltetett M Csárdát megjelölve. A felperes 1999. augusztus 24-éig végzett munkájáért az alperes munkabért fizetett. A felperes ezt követően keresőképtelenné vált. Az alperes 1999. november 1-jei keltezéssel a munkaviszony megszűnésére vonatkozó munkáltatói igazolást állított ki, amely szerint a felperes munkaviszonya 1999. augusztus 15-től 1999. szeptember 30-ig állt fent, valamint kiadta a felperesnek a munkáltatótól származó jövedelmet igazoló adatlapot. Az alperes 1999. november 1-jén kelt levelében tájékoztatta a betegállományban lévő felperest arról, hogy mivel a munkaszerződés aláírását többszöri kérése ellenére megtagadta, azt semmisnek tekinti, a munkaviszony létre nem jötte miatt az Egészségbiztosítási Pénztárnál kijelentette.
Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a felek között munkaviszony jött létre. A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása miatti érvénytelenségre az Mt. 76. §-ának (4) bekezdése alapján csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába állást követő harminc napon belül. E határidő elteltével a szóban megkötött munkaszerződés is érvényessé válik. A felperes ténylegesen munkába lépett, és az alperes számára az alperes által meghatározott munkahelyen és munkakörben a kölcsönösen elfogadott munkabérért munkát végzett. Az a körülmény, hogy a felek a munkaviszony lényeges tartalmi elemeiben való megállapodáson túlmenően a munkaviszony egyéb feltételeiben nem tudtak megállapodni, a munkaviszony létrejöttét nem zárta ki.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes 1999. november 1-jén kelt intézkedésével - amelynek mellékletét képezte a munkáltatói igazolás és az adatlap - a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, a munkaviszony a munkaszerződés semmiségére történő hivatkozással jogszerűen nem volt megszüntethető.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság közbenső ítéletét helytálló indokainál fogva helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra tekintettel kiemelte, hogy a peres felek egyező előadása alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a szerződő felek nettó 180 Ft órabérben állapodtak meg. Ez a megállapodás megfelelt a személyi alapbérre vonatkozó megállapodás feltételének. Ezért a felek között a munkaszerződés létrejöttének Mt. 76. §-ának (3) bekezdése szerinti elengedhetetlen feltételeiben megállapodás volt. A felek a munkavégzés időtartamában nem tudtak megállapodni, amely nem minősül a munkaszerződés nélkülözhetetlen tartalmi elemének.
Az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság közbenső ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte.
A felülvizsgálati érvelés szerint a felek között a perbeli időszakban nem jött létre munkaviszony, a munkavégzés időtartamában nem tudtak megállapodni. Mivel a felperes már munkát végzett, az érvénytelen munkaszerződést az Mt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint kellett felszámolni.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet a tényállás, mind az abból levont jogi következtetés tekintetében helytálló és jogszerű.
Az írásba foglalás nélküli munkaszerződés, amelynek alapján a felperes tényleges foglalkoztatása a keresőképtelenségének kezdetéig az alperesnél megvalósult, érvényes volt. A bíróságok helytálló érveléssel mutattak rá, hogy a felek között munkaviszony jött létre.
Az a körülmény, hogy az alperes heti 20 órás munkaidővel jelentette be a felperest, nem bizonyítja, hogy az eredeti szóbeli megállapodás (a felek közötti munkaszerződés) tartalmazott ilyen alperesi kikötést, és az alperes által is elismert tényleges foglalkoztatás ezen napi 4 óra időtartamban valósult meg. A munkaszerződés a felek ráutaló magatartása folytán a felperes munkavégzésének megfelelő munkaidővel jött létre (mivel az 1999 augusztus havi munkaidő és a munkavégzés elszámolása a felek között nem volt vitatott).
Az alperes nettó összegű díjazásra vonatkozó megállapodást ismert el. Ennek ellentmond az alperes által írásba foglalt munkaszerződés-tervezet, melyből a részmunkaidőre vonatkozó kikötés nem tűnik ki, és a megjelölt bruttó minimálbér fele összege sem felel meg az órabérre vonatkozó a felek közötti - a perben vitássá nem tett - megállapodásnak. Következésképpen helytálló az a felperesi előadás, amely szerint az alperes az eredeti megállapodást utóbb a felperes betegállománya ideje alatt módosítani kívánta, amelyet a felperes nem fogadott el. Ebből viszont nem következik a munkaszerződés érvénytelensége, mert közömbös, hogy a munkaszerződés a felperes magatartása miatt nem jött létre írásban [Mt. 76. § (4) bekezdés].
Az alperes a munkaviszony fennálltát a munkaviszonyról szóló igazolás kitöltésével, a felperes alkalmazására és bérezésére vonatkozó nyilatkozatával elismerte. Ezzel szemben a perben nem tudta bizonyítani, hogy a felperes munkába lépésének napján (a munkaviszony kezdetén) a felperes munkavégzésére vonatkozó megállapodás érvénytelenséget eredményezően hiányos volt [Pp. 164. § (1) bekezdés].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv.I.10.459/2002.)