adozona.hu
EH 2002.796
EH 2002.796
A hivatásos állomány tagját, ha a munkaszüneti napon szolgálatra beosztották és erre a napra szabadságot vett igénybe, a távolléti díj kétszeresen megilleti [1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 86. §, 97. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek keresetükben 1997. november 1-jétől kezdődően az alperesnek készenléti pótlék, valamint a munkaszüneti és pihenőnapokra igénybevett szabadság után kétszeres távolléti díj megfizetésére kötelezését, a jövőre nézve pedig további egyszeri egyéb parancsnoki távollét engedélyezésére való jogosultság megállapítását kérték.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a felpereseket önmagában a Hszt. 16-17. §-ában rögzített tartózkodási helyük bejelentése folytán a szol...
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a felpereseket önmagában a Hszt. 16-17. §-ában rögzített tartózkodási helyük bejelentése folytán a szolgálatteljesítési időt meghaladó időre készenléti pótlék nem illeti meg; a pihenőnapon és azon munkaszüneti napon igénybevett szabadságra, amely a munkarendből adódóan szolgálatteljesítési időnek minősül, kétszeres távolléti díjra vagy további egyszeri egyéb parancsnoki távollét biztosítására nem jogosultak.
A közbenső ítélet ellen a felperesek nyújtottak be fellebbezést.
A megyei bíróság közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság közbenső ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperesek munkaszüneti napon igénybe vett szabadság esetén kétszeres távolléti díjra jogosultak, míg egyebekben a munkaügyi bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta.
A szolgálati időt meghaladó időre járó készenléti díj megfizetésére irányuló kereseti kérelem tekintetében a megyei bíróság osztotta a munkaügyi bíróság álláspontját, míg a munkaszüneti napokra járó díjazást illetően azzal nem értett egyet. Kifejtette, hogy a munkaszüneti napokon a hivatásos állomány tagja akkor is részesül a távolléti díjban, ha nincs szolgálat teljesítésére beosztva. Ha szolgálatteljesítésre beosztották, és a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesülése céljából vesz ki szabadságot, az őt megillető szabadság mértéke csökken, melyből az a következtetés vonható le, hogy a munkaszüneti napokhoz rendelt távolléti díjon felül a szabadságra eső távolléti díj is megilleti.
A jogerős közbenső ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a Hszt. 86. §-a (4) bekezdésének, valamint a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 7/A. §-ának egybevetéséből az következik, hogy munkaszüneti napokra csak szolgálat teljesítése esetén jár kétszeres kifizetés, vagyis az illetmény és a távolléti díj együttes összege.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalból való elutasítására, másodlagosan a jogerős ítélet hatályban tartására irányul.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése a jogerős közbenső ítélet felülvizsgálatát nem zárja ki, ezért a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának nincs helye.
A Hszt. 86. §-ának (6) bekezdése alapján a munkaszüneti napra távolléti díj jár. Az alperes részéről a felülvizsgálati kérelemben megjelölt 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 7/A. §-a szerint munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját az aznapi munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti. E rendelkezés - az alperes álláspontjával szemben - nem lerontja, hanem éppen megerősíti a másodfokú bíróság álláspontját. A munkaszüneti napon szolgálatra kötelezett hivatásos állomány tagja a szabadság kivétele miatt mentesül a szolgálati kötelezettsége alól. A Hszt. 97. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadság címén engedélyezett távollét idejére távolléti díj jár. Ebből következően a hivatásos állománynak a munkaszüneti napon szolgálatra beosztott, de szabadságát igénybe vevő tagját a távolléti díj a Hszt. 86. §-ának (6) bekezdése és a 97. §-ának (5) bekezdése alapján egyaránt, vagyis kétszeresen megilleti.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletet a jogszabályok helyes értelmezésével hozta meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 11.345/2001/4. sz.)