adozona.hu
EH 2002.793
EH 2002.793
Vizsgálóbiztosnak nem lehet kijelölni a fenntartó másik intézményének alkalmazottját, mivel ő nem tagja vagy alkalmazottja a fenntartónak, illetve a felügyeleti szervnek. Ennek be nem tartása alapvető eljárási hiba, amely a fegyelmi határozat hatálytalanítását vonja maga után [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 53. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1998. augusztus 16-ától létesített közalkalmazotti jogviszonyt az I. rendű alperesnél tanári munkakörben, mellyel egyidejűleg megbízást kapott öt éves határozott időtartamra az igazgatói feladatok ellátására. A képviselő-testület 1998. december 14-én fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, amelynek alapján a fegyelmi tanács a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A felperes keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és az igazgatói munkakörb...
EH 2002.793 Vizsgálóbiztosnak nem lehet kijelölni a fenntartó másik intézményének alkalmazottját, mivel ő nem tagja vagy alkalmazottja a fenntartónak, illetve a felügyeleti szervnek. Ennek be nem tartása alapvető eljárási hiba, amely a fegyelmi határozat hatálytalanítását vonja maga után [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 53. § (1) bek.].
A felperes 1998. augusztus 16-ától létesített közalkalmazotti jogviszonyt az I. rendű alperesnél tanári munkakörben, mellyel egyidejűleg megbízást kapott öt éves határozott időtartamra az igazgatói feladatok ellátására. A képviselő-testület 1998. december 14-én fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, amelynek alapján a fegyelmi tanács a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.A felperes keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és az igazgatói munkakörben további foglalkoztatását, valamint a visszatartott illetményének a megfizetését kérte. Elsődlegesen eljárási kifogásokra hivatkozott. Kifogásolta a vizsgálóbiztos személyét, mert az óvodavezetőt bízták meg a vizsgálóbiztosi teendők ellátásával, holott a munkáltató alkalmazottai között volt magasabb besorolású személy, és a polgármesteri hivatal alkalmazottai közül is lehetett volna megfelelő vizsgálóbiztost kijelölni. Arra is hivatkozott, hogy a fegyelmi eljárásban felkért szakértő ténybeli megállapításai is tévesek, egyáltalán nem bizonyította a munkáltató, hogy kötelezettségszegést követett volna el.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a felperes, mint magasabb vezető esetében a Kjt. 47. §-ának (1) bekezdésében és a 49. §-ának (2)-(3) bekezdésében előírt személyi feltételek nem voltak biztosíthatók. A perbeli esetben a vizsgálóbiztos csak közalkalmazott lehetett. Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai, és a polgármesteri hivatalban köztisztviselői jogviszonyban álló személyek nem feleltek meg a vizsgálóbiztossal szemben támasztott követelményeknek. Ezért a bíróság szerint az alperes az önkormányzat által működtetett másik költségvetési szerv magasabb, vagy azonos beosztású közalkalmazottai közül jelölhette ki a vizsgálóbiztost. Ezért helyesen járt el, amikor az azonos beosztású és besorolású óvodavezető közalkalmazottat bízta meg a vizsgálóbiztosi teendők ellátásával.
A szakértői vélemény alapján a munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes elkövette a terhére rótt kötelezettségszegést.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot hatályon kívül helyezte; megállapította a felperes közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetését és a jogviszonynak a közbenső ítélet meghozatalának napjával való megszűnését.
A megyei bíróság szerint a helyesen megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság helytelen jogértelmezéssel hibás jogi következtetésre jutott. A Kjt. 47. §-ának (1) bekezdése és a 49. §-ának (3) bekezdése, valamint az 53. §-ának (1) bekezdése figyelembevételével kifejtette, hogy ha a vizsgálóbiztos személye a munkáltató szervezeti keretein belül a személyi feltételek hiánya miatt nem jelölhető ki, olyan külső személyek kijelölésére is sor kerülhet, akik nem közalkalmazottak. Adott esetben a fenntartó önkormányzat képviselő-testületi tagjai, vagy a polgármesteri hivatal megfelelő köztisztviselője is kijelölhető vizsgálóbiztosnak. Az ügyben kijelölt külső vizsgálóbiztos, az óvodavezető nem volt tagja a képviselő-testületnek, de nem volt a polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő sem, ezért a kijelölése törvénysértően történt.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az ügy érdemi vizsgálatát mellőzve az elsőfokú ítéletet a jogalap tekintetében megváltoztatta.
Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását, valamint a felperes perköltségben való marasztalását kérték. A felülvizsgálati álláspont szerint a Kjt. 53. § (1) bekezdésében előírt választható személyi kör felsorolása nem tartalmaz sorrendiséget, ezért a vezető óvónő vizsgálóbiztosi kijelölése megfelelt a jogszabályi követelményeknek, mert a fenntartó egy másik közintézményének vezető beosztású közalkalmazottja. Mivel a Kjt. 53/A. § (1) bekezdése értelmében elrendelt fegyelmi eljárásban maga a képviselő-testület jár el, ezért vizsgálóbiztosként csak a képviselő-testületen kívül álló személy kijelölése jöhetett szóba az általános szabályozás alapján.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás alapján a másodfokú bíróság helytálló jogi következtetéssel állapította meg, hogy alapvető eljárási hiba miatt a felperessel szemben hozott fegyelmi határozat jogszabálysértő.
A Kjt. 53. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételek mellett a fenntartó, illetve a felügyeleti szerv a vizsgálóbiztost a saját tagjai vagy alkalmazottai közül jelölheti ki. Helyes jogértelmezéssel állapította tehát meg a másodfokú bíróság, hogy nem lehet olyan személyt kijelölni vizsgálóbiztosnak, aki nem tagja vagy nem alkalmazottja a fenntartónak, illetve a felügyeleti szervnek. A perbeli esetben az óvodavezető nem tagja a felperes munkáltatóját, az I. rendű alperest fenntartó önkormányzat képviselő-testületének és nem is alkalmazottja a fenntartónak, mivel a munkáltatója az óvoda, a fenntartó másik önálló intézménye. A vizsgálóbiztos személyének törvénysértő kijelölése [Kjt. 53. § (1) bekezdés] a fegyelmi eljárás szabályainak olyan súlyos megsértését jelenti, amely miatt a meghozott fegyelmi határozat is jogellenes. Ezért annak hatályon kívül helyezése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása jogszabálysértés nélkül történt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 11.134/2001/4. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2004.12.581 A vizsgálóbiztos személyének törvénysértő kijelölése a fegyelmi eljárás szabályainak olyan súlyos megsértését jelenti, amely miatt a meghozott fegyelmi határozat is jogellenes [Kjt. 53. § (1) bekezdés].
