adozona.hu
EH 2002.698
EH 2002.698
Ha a közalkalmazott a hivatásos állomány tagjai sorába való felvételét kérte, és ezt a kérelmét a munkáltató támogatta, a közalkalmazotti jogviszonyban való leszámolását és a hivatásos állományba való felvételét követően a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésére alaki hiba miatt nem hivatkozhat és arra jogot nem alapíthat [Mt. 4. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az elhelyezési szolgálat keretében közgazdasági előadói munkakörben dolgozott az alperesnél. 1997. év végén felmerült az elhelyezési szolgálat gazdasági társaság keretében történő működtetése. A felperes attól tartva, hogy az átalakulás a közalkalmazotti jogviszonyát érinti, 1998. január 12-én írásban kérte a hivatásos tiszthelyettesi állományba vételét, amelyet a parancsnoka támogatott. Az elöljáró javaslatára a felperest 1998. április 16-ával felvették hivatásos tiszthelyettesi á...
EH 2002.698 Ha a közalkalmazott a hivatásos állomány tagjai sorába való felvételét kérte, és ezt a kérelmét a munkáltató támogatta, a közalkalmazotti jogviszonyban való leszámolását és a hivatásos állományba való felvételét követően a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésére alaki hiba miatt nem hivatkozhat és arra jogot nem alapíthat [Mt. 4. §].
A felperes az elhelyezési szolgálat keretében közgazdasági előadói munkakörben dolgozott az alperesnél. 1997. év végén felmerült az elhelyezési szolgálat gazdasági társaság keretében történő működtetése. A felperes attól tartva, hogy az átalakulás a közalkalmazotti jogviszonyát érinti, 1998. január 12-én írásban kérte a hivatásos tiszthelyettesi állományba vételét, amelyet a parancsnoka támogatott. Az elöljáró javaslatára a felperest 1998. április 16-ával felvették hivatásos tiszthelyettesi állományba és főtörzsőrmesteri rendfokozattal kinevezték az alperes beszerzőjévé. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 1998. április 15-ével megszüntette, mivel hivatásos tiszthelyettes állományba nyert felvételt. Az alperes a felperes részére kiadta a közalkalmazotti igazolást, azonban azon a jogviszony megszűnésének jogcímét nem tüntette fel, majd később a felperes kérelmére a jogviszony megszűnésének módjaként a közös megegyezést rögzítette.A felperes ezt sérelmezte és az áthelyezését kérte, azonban az alperes ezt a kérelmet elutasította.
Ilyen előzmények után a felperes a munkaügyi bírósághoz fordult és a módosított keresetében a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítását, valamint hatvan nap felmentési időre járó átlagkereset és két hónapi végkielégítés megfizetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást csak írásban lehetett volna rögzíteni, és mivel ez nem történt meg az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. Az alperes előzetesen nem tájékoztatta, hogy a közalkalmazotti jogviszonya hogyan fog megszűnni, illetőleg milyen lehetőségei vannak, melyek az egyes megoldásokhoz fűződő előnyök és hátrányok.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése az alperesnek nem állt érdekében, a hivatásos szolgálatba vételét a felperes kezdeményezte. A kérelem előterjesztésekor a felperes tisztában volt azzal, hogy állományba vétele esetén a közalkalmazotti jogviszonyának meg kell szűnnie. A hivatásos szolgálati viszony létrehozása érdekében valamennyi számára előírt vizsgálaton részt vett, a kinevezését átvette és 1998. április 16-ától ténylegesen hivatásos állományúként teljesítette a feladatát. A közalkalmazotti jogviszonya alapján járó járandóságait, szabadságmegváltását felvette, és a közalkalmazotti igazolást is átvette, amelyen nem a jogviszony megszűnését, hanem csak jóval később annak a jogcímét támadta. A felperes a saját érdekei figyelembevételével olyan kezdeményező lépéseket tett, amelyek a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését is magukban foglalták, ezt a kezdeményezést az alperes elfogadta és ezzel a bíróság megítélése szerint közöttük a jogviszony megszüntetése tekintetében a közös megegyezés létrejött.
A felperes fellebbezése nyomán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A bíróság kiemelte, hogy a perbeli ügyben a felperes közalkalmazotti jogviszonyának feltétellel való megszüntetését nemcsak a felperes, hanem a munkáltató is elfogadta, tudomásul véve, hogy a közalkalmazotti jogviszony csak akkor szűnik meg, ha a felperes a hivatásos szolgálati viszony feltételeként megkívánt egészségügyi vizsgálaton megfelel és az életkorára tekintettel a külön engedélyt a jogviszony létesítéséhez megkapja. A felek minderről írásbeli megállapodást nem kötöttek, a felperes azonban az elöljárójához a hivatásos állományba vétel iránti kérelmét benyújtotta és azt az elöljáró pártoló javaslattal továbbította. Ezek a nyilatkozatok tartalmukban a jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésére irányultak. Minderre figyelemmel a felperes a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítását megalapozatlanul kérte.
Az előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítéletnek a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedő megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. A kérelmét azzal indokolta, hogy az eljárt bíróságok megsértették az Mt. 4. §-át, 6. §-ának (2) bekezdését, a 87. §-ának (2) és (3) bekezdését, valamint a Kjt. 37/A. és 34. §-át. A felsorolt rendelkezésekből ugyanis az következik, hogy az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen, és ettől nem lehet eltérni. Az eljárt bíróságok tévedtek, amikor a hivatásos állományba vételi kérelmet úgy értékelték, hogy az tartalmában a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányult. A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok alakiságára és az alakiság elmulasztásának következményeire az Mt.-ben foglaltak az irányadók.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes azáltal, hogy a hivatásos állomány tagjai sorába történő felvételét kérte, egyidejűleg kinyilvánította azt a szándékát, hogy a felvétele esetén az alperesnél nem kíván közalkalmazottként dolgozni. A kérelmét az ezredparancsnok támogatta, azt a honvédelmi miniszterhez ilyen formában továbbította. Ezzel azt is kifejezte, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével egyetért. A felperes a hivatásos állományba vételét követően a közalkalmazotti jogviszonyában leszámolt, és ténylegesen belépett a hadsereg kötelékébe. Az a tény, hogy az alperes a közalkalmazotti igazolást csak pár nappal később, és hiányosan adta ki részére, más jogkövetkezményt vonhatott volna maga után.
A Kjt. 25. §-ának a perbeli időben hatályos (2) bekezdése lehetővé tette a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését közös megegyezéssel, áthelyezéssel - többek között a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között -, de a közalkalmazott lemondásával is.
A felperes a perben annak megállapítását kérte, hogy az írásbeliség elmaradása miatt az alperes a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. Kétségtelen, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó felperesi jognyilatkozat vagy a felek közötti megállapodás írásba foglalása elmaradt.
Az eljárt bíróságok azonban okszerűen jutottak arra a megállapításra, hogy a közalkalmazotti munkáltató és a felperes egybeeső szándéka a jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésére irányult, ami ténylegesen meg is valósult. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha valamelyik fél korábbi magatartásával szembe kerül [41. EH]. Ebből következően az alperes részéről a közös nyilatkozat írásba foglalásának elmaradása a jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását nem vonhatja maga után.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletét jogszabálysértés nélkül hozta meg, ezért az a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.132/2001/3. sz.)