adozona.hu
EH 2002.697
EH 2002.697
A honvédségi szervvel fennállt közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel megszüntethető hivatásos állományba vétel esetén, amikor az állammal jön létre a különleges közszolgálati jogviszony [Kjt. 25. § (2) bek. 4. pontja, Hszt. 3. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes egy honvédségi szervnél közalkalmazottként dolgozott, a munkaköre azonban átszervezés folytán megszűnt. Az alperes az áthelyezéssel érintett közalkalmazottakkal és az új munkáltatóval áthelyezésre vonatkozó háromoldalú megállapodást írt alá, amelynek alapján a felperes közalkalmazotti jogviszonya a kiadott igazolás szerint 1997. december 31-én áthelyezéssel megszűnt. A felperes ezt megelőzően már kérte a hivatásos állományba vételét, és 1998. január 1-jével a Magyar Honvédség hivat...
EH 2002.697 A honvédségi szervvel fennállt közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel megszüntethető hivatásos állományba vétel esetén, amikor az állammal jön létre a különleges közszolgálati jogviszony [Kjt. 25. § (2) bek. 4. pontja, Hszt. 3. § (1) bek.].
A felperes egy honvédségi szervnél közalkalmazottként dolgozott, a munkaköre azonban átszervezés folytán megszűnt. Az alperes az áthelyezéssel érintett közalkalmazottakkal és az új munkáltatóval áthelyezésre vonatkozó háromoldalú megállapodást írt alá, amelynek alapján a felperes közalkalmazotti jogviszonya a kiadott igazolás szerint 1997. december 31-én áthelyezéssel megszűnt. A felperes ezt megelőzően már kérte a hivatásos állományba vételét, és 1998. január 1-jével a Magyar Honvédség hivatásos tiszthelyettesi állományába felvették.A felperes a keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésének a munkáltató hibájából eredő érvénytelenségét, és a felmentés jogkövetkezményeit alkalmazza. Álláspontja szerint a Kjt. és a Hszt. szerinti áthelyezés, illetve közös megegyezés csak az azonos törvény hatálya alá tartozó munkáltató illetve munkavállaló között jöhet létre, így a hivatásos állományba történő áthelyezése nem jöhetett volna létre. A felek között létrejött erre vonatkozó megállapodás jogszabályba ütközik, ezért semmis és az Mt. 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti, a munkáltató hibájából eredő érvénytelenség jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni. Ezt az álláspontot támasztja alá a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetének helyt adott és az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta. Az indokolás szerint a felek között létrejött megállapodás a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdésébe ütközik, ezért az Mt. 9. §-a alapján érvénytelen, és az Mt. 10. § (2) bekezdésére hivatkozva a felperes megalapozottan kérte a rendes felmondással (felmentéssel) járó jogkövetkezmények alkalmazását.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. A kérelem lényege szerint a per tárgya a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és nem a közalkalmazotti időnek a szolgálati időbe történő beszámítása volt. A Kjt. az áthelyezés alkalmazását lehetővé tette, az alperes élt ezzel a lehetőséggel és ezt a jogát a társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolta.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult a perben kifejtett jogi álláspontja alapján.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felek között a közalkalmazotti jogviszony 1998. március 1-jén áthelyezéssel megszűnt. A felperes az áthelyezéssel kapcsolatban tett saját jognyilatkozatát az Mt. 7. §-a alapján nem támadta, a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatban határidőben jogorvoslattal nem élt. Az áthelyezési megállapodás megkötésekor a Kjt. 25. §-ának (2) bekezdés 4. pontja az áthelyezést a Kjt. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között is lehetővé tette.
A közalkalmazotti jogviszony az adott honvédségi szervvel áll fenn, ezzel szemben a hivatásos állományba vétellel a Hszt. 3. §-ának (1) bekezdése szerint az állammal jön létre a különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A felek 1998 márciusában a hatályos jogszabályoknak megfelelően kötötték meg az áthelyezési megállapodást, amelynek következtében a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszűnt és felvételt nyert a hivatásos állományba. A Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóra vonatkozik.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság tévesen helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy az alperes és a felperes között létrejött áthelyezési megállapodás a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdésébe ütközik és ezért érvénytelen. A két fél közötti megállapodás érvényességét ugyanis a korábbi közalkalmazotti jogviszony beszámításának alakulása nem érinti. Mindebből következően az eljárt bíróságok tévesen alkalmazták a munkáltató hibájából eredő érvénytelenség jogkövetkezményeit, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.775/2001/6. sz.)