adozona.hu
EH 2002.692
EH 2002.692
A rendkívüli munkavégzés elrendelésére, a munkaidő beosztására vonatkozó szabályok betartása alól a munkáltató nem mentesülhet polgári jogi szerződésben vállalt kötelezettségre hivatkozással [Mt. 119. § (1) bek., 126. § (1) bek., 127. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes által a T. Áruház területén üzemeltetett ékszerboltban az alperes megyei felügyelősége 2000. március 15-én munkaügyi ellenőrzést tartott, amelynek során megállapította, hogy a felperes a munkaszüneti napon két munkavállalót jogellenesen foglalkoztatott, valamint két munkavállaló szabadságát nem a tárgyévben adta ki. A felügyelőség igazgatója a felperest a szabálytalanságok miatt 80 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta. A felperes a munkaszüneti napon való foglalkoztatás tilalmán...
EH 2002.692 A rendkívüli munkavégzés elrendelésére, a munkaidő beosztására vonatkozó szabályok betartása alól a munkáltató nem mentesülhet polgári jogi szerződésben vállalt kötelezettségre hivatkozással [Mt. 119. § (1) bek., 126. § (1) bek., 127. § (2) bek.].
A felperes által a T. Áruház területén üzemeltetett ékszerboltban az alperes megyei felügyelősége 2000. március 15-én munkaügyi ellenőrzést tartott, amelynek során megállapította, hogy a felperes a munkaszüneti napon két munkavállalót jogellenesen foglalkoztatott, valamint két munkavállaló szabadságát nem a tárgyévben adta ki. A felügyelőség igazgatója a felperest a szabálytalanságok miatt 80 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta. A felperes a munkaszüneti napon való foglalkoztatás tilalmának megsértését vitatva fellebbezést nyújtott be, amit az alperes elnöke elutasított.A felperes a munkaügyi bírság kiszabása miatt keresetet nyújtott be. Előadta, hogy a T. Áruházzal kötött bérleti szerződés szerint az üzlet nyitvatartási idejét köteles az áruház mindenkori nyitva tartásához igazítani, ellenkező esetben szerződésszegést követett volna el. Gazdasági kényszer hatása alatt állt, ezért rendelt el a rendkívüli munkaidőben munkavégzést. A szabadság ki nem adásával kapcsolatban a közigazgatási határozatot nem támadta.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új határozat hozatalára utasította. A munkaügyi bíróság osztotta a felperes álláspontját a tekintetben, hogy a bérbeadóval kötött szerződéssel - ami önmagában nem ütközött jogszabályba - olyan kényszerhelyzetbe került, aminek folytán kivételesen elrendelhette a rendkívüli munkavégzést [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Mivel az alperes egy másik jogszabálysértésre is tekintettel szabta ki a bírságot, az új eljárásban csak a felperes által nem vitatott szabályszegés miatt - a csökkentő és a növelő körülményeket figyelembe véve - kell a bírság összegét meghatározni.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság tévesen értelmezte az Mt. 126. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, amikor kivételes esetnek minősítette a felperes által megjelölt okot. A felperes kellő időben értesült arról, hogy a T. Áruház munkaszüneti napon is nyitva fog tartani. Meg sem kísérelte, hogy hozzájárulást szerezzen a zárva tartáshoz. Azt a körülményt, hogy a zárva tartással a felperest nem érte volna kár, nem a közigazgatási hatóságnak kell bizonyítania. A hatóság az ellenőrzés során nem lehet tekintettel arra, hogy a felperest esetleg kár éri a jogszabályok maradéktalan megtartásával.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A pernek nem volt tárgya, hogy a felperesnek a bérbeadóval kötött szerződése megfelel-e a jogszabályoknak vagy sem. Az alperes megyei felügyelősége a munkaügyi ellenőrzés keretében - többek között - azt vizsgálta, hogy a munkaszüneti napon történő foglalkoztatás során a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat megsértette-e a felperes.
Az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállalót kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre kötelezheti. Ezzel összhangban az Mt. 127. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az elrendelés szempontjából a túlmunkával esik egy tekintet alá a pihenő vagy munkaszüneti napon végzett munka. A két szabály egybevetése és helytálló értelmezése azt jelenti, hogy munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés csak a túlmunka elrendelésére vonatkozó feltételek, korlátozások és tilalmak megtartásával lehetséges.
A felperes a perben arra hivatkozott, hogy a T. Áruházzal kötött bérleti szerződésből eredő kötelezettsége folytán kénytelen volt a munkaszüneti napon is nyitva tartani, mivel a szerződéses kötelezettség megsértése miatt a bérbeadó a szerződést felmondhatta volna.
A bérleti szerződéses kötelezettség teljesítése önmagában nem tekinthető olyan kivételes körülménynek, amelynek alapján a rendkívüli munkavégzés elrendelése indokolt lenne. A felperes ugyanis polgári jogi szerződésben sem vállalhat olyan kötelezettséget, amelynek teljesítése a munkajogi szabályokkal ellentétes. A felperes az általa hivatkozott szerződéses kötelezettség elfogadásával ténylegesen lemondott a bérbeadó javára a munkaidő beosztásának jogáról [Mt. 119. § (1) bekezdés], noha az ezzel kapcsolatos szabályok megtartásáért az Mt. értelmében a felelősség a munkáltatót terheli. Az ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy polgári jogi kötelezettség vállalással mentesülni lehetne az Mt. munkáltatást korlátozó rendelkezései alól.
A kifejtettekre figyelemmel az eljárt bíróság téves jogi következtetéssel adott helyt a felperes keresetének, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte [Pp. 275/A. § (2) bekezdés] és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.306/2001/6. sz.)