adozona.hu
EH 2002.689
EH 2002.689
A munkavállaló személyes körülményei (pl. iskolai végzettség) nem hatnak ki a munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt részére járó átalány-térítést megalapozó jogsértés súlyára [Mt. 100. § (4) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1999. október 20-ától fennállt munkaviszonyát az alperes a 2000. július 24-én közölt rendes felmondással megszüntette. A felperes keresetében felmondási tilalomra hivatkozva a felmondás jogellenességének megállapítását, munkaviszonya helyreállítását és elmaradt munkabére megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét, a felperes munkaviszonyát helyreállította, és az alperest elmaradt munkabér megfizetésére kötelezt...
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét, a felperes munkaviszonyát helyreállította, és az alperest elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a rendes felmondás az Mt. 90. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított felmondási tilalomba ütközött, mert a felperes 2000. február 18-ától 2000. július 20-áig keresőképtelen állományban volt.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével - a felperes megengedett keresetmódosítására tekintettel - az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta: a munkaviszony helyreállítását mellőzte és a jogellenesség miatt az alperest 300 000 forint megfizetésére kötelezte, valamint elmaradt munkabér címén a marasztalás összegét felemelte.
A másodfokú bíróság a tényállás kiegészítése alapján megállapította, hogy a rendes felmondás az Mt. 28. §-a (1) bekezdésébe ütközően is jogellenes, mert a felperes szakszervezeti alapszervezeti ügyvivő volt, és a szakszervezet a felmondáshoz kért egyetértést megtagadta.
Az Mt. 100. §-a (4) bekezdése alapján az alperes marasztalását 6 havi átlagkeresetben állapította meg, ezt az összeget találta a jogsértés súlyával arányosnak.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, a 6 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezésének mellőzését kérte. Álláspontja szerint a marasztalása indokolatlan és túlzott mértékű, mert felperesnek a jogerős ítélet meghozataláig a munkabére megfizetésével a hátrányos következményeket orvosolta, és felperes rövid munkaviszonya és egyéb személyes körülményei miatt aránytalan ez az összeg. Sérelmezte, hogy az elmaradt munkabér összegét a bíróság a munkanélküli járadék levonása nélkül állapította meg.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül [Pp. 275. § (2) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem nem támadta a marasztalás nettó összegben való meghatározását, a felmondás jogellenességének megállapítását, azon belül annak egyik jogcímét sem, így ez a felülvizsgálat tárgyát nem képezhette.
A munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása esetén, ha a munkavállaló az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását nem kéri, a bíróság az Mt. 100. §-a (4) bekezdésének alkalmazását nem mellőzheti. Ezért az erre irányuló felülvizsgálati kérelem a jogszabállyal ellentétes, tehát téves.
Az Mt. 100. §-a (4) bekezdése alapján meghatározott joghátrány mértékével kapcsolatban jogszabálysértés nem volt megállapítható, mivel a jogsértés súlyának mérlegelésnél figyelembe vett jogellenességi jogcímeket az alperes nem támadta, a munkaviszony rövid időtartamát pedig a bíróság a mérlegelése körében értékelte. A felülvizsgálati kérelemben említett további körülmények, felperes iskolázottsága, munkaköre, az átlagkereset összegét érinti, a jogsértés súlyát csökkentő, alperes javára eső tényezőként nem minősíthető.
A Pp. 164. §-a (1) bekezdése alapján a felperes máshonnan megtérült jövedelmének bizonyítása az alperest terhelte. Erre vonatkozó bizonyítási indítványt - felperes nyilatkozatával szemben - sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem tett. Ily módon az elmaradt munkabér összegszerűségét támadó felülvizsgálati érvelése is megalapozatlan.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott - az alperest 6 havi átlagkereset és elmaradt munkabér címén marasztaló - rendelkezéseit hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.520/2001/3. sz.)