adozona.hu
EH 2002.682
EH 2002.682
Ha a szakszervezet a kifogásban csak általánosságban hivatkozott az ellenőrzési jogának megsértésére, de pontosan nem jelölte meg a munkáltatói utasításnak az e jogát sértő rendelkezését, a kérelemhez kötöttség elvéből következően, a bíróság a kifogásolt utasítást, illetve annak egyes rendelkezéseit nem helyezhette hatályon kívül [Mt. 23. § (4) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező kifogást nyújtott be a szakszervezetek ellenőrzési jogáról szóló utasítás miatt, mert kérelmezett megsértette a véleményezési jogát, valamint az utasítás beavatkozik a szakszervezetek működési rendjébe, ezért sérti az Mt. 4. §-ában foglaltakat.
Az eredménytelen egyeztetést követően a kérelmező a munkaügyi bíróságtól az Mt. 21. §-ának (1) bekezdésében, 22. §-ának (2) bekezdésében és a kollektív szerződés 7-8. és 12. §-ában foglaltak megsértése miatt az utasítás hatályon kívül hely...
Az eredménytelen egyeztetést követően a kérelmező a munkaügyi bíróságtól az Mt. 21. §-ának (1) bekezdésében, 22. §-ának (2) bekezdésében és a kollektív szerződés 7-8. és 12. §-ában foglaltak megsértése miatt az utasítás hatályon kívül helyezését, valamint a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapítását kérte.
A munkaügyi bíróság végzésével a kérelemnek részben helyt adott, megállapítva, hogy a kérelmező jogszerűen élt a kifogás jogával a véleményegyeztetés elmaradása miatt, ezt meghaladóan azonban a kérelmet elutasította, mert ez nem alapozza meg a rendeltetésellenes joggyakorlást, és az Mt. nem ad módot a kifogásolt utasítás hatályon kívül helyezésére.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a kifogásolt utasítás belső, operatív utasítás, amelynek részletes szabályaiból nem lehet következtetni a szakszervezet Mt. 22. §-ában meghatározott jogának megsértésére. Önmagában a munkáltató zavartalan működéséhez szükséges feltételek utasításban történő meghatározása a kérelmező munkakörülmények ellenőrzésére vonatkozó jogát nem sérti. A kérelmező alaptalanul hivatkozott az Mt. 4. §-ának megsértésére, mert azt bizonyítékokkal nem támasztotta alá. A jogszerű kifogás alapján egyébként sem ad lehetőséget az Mt. a vitatott utasítás hatálytalanítására.
A kérelmező a jogerős végzés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mert ha a kifogás jogszerűsége ellenére a bíróság az intézkedést nem helyezi hatályon kívül, a jogsértő intézkedést a kérelmezett alkalmazza, ami a szakszervezet ellenőrzési jogát ellehetetleníti. Az utasítás kiadásával a kérelmezett nem csak a szakszervezet véleményezési jogát sértette meg, hanem az Mt. 22. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat is.
A kérelmezett ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következőkre tekintettel nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság nem osztja az eljárt bíróságok álláspontját a tekintetben, hogy az Mt. kifejezett rendelkezése hiányában a munkáltató kifogással támadott és jogszabálysértő intézkedését nem lehet hatályon kívül helyezni, csak a kifogás megalapozottságát megállapítani. Ebből az álláspontból ugyanis az következne, hogy a jogszabálysértés megállapítása ellenére a munkáltató a sérelmezett intézkedését változatlanul alkalmazhatná. A kifogásnak azonban éppen az a célja, hogy megakadályozza a munkáltató jogsértő intézkedésének alkalmazását. Ez természetesen nem zárja ki, hogy bizonyos esetekben a jogsértés jellegéből adódóan csak a jogsértés tényét (a kifogásolás alaposságát) lehessen megállapítani, mint például a véleményegyeztetés elmulasztásánál.
A másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy önmagában nem jogellenes, ha a kérelmezett a zavartalan működéséhez szükséges feltételeket utasításban határozza meg, vagyis a kérelmezett az egyes szervezeti egységeinek a szakszervezeti ellenőrzéssel kapcsolatos eljárását megszabhatta. A kifogással támadott utasítást teljes egészében akkor lehetett volna hatálytalanítani, ha valamennyi rendelkezése jogszabálysértő, de egyes rendelkezései hatálytalanításának sem lett volna akadálya, ha a kérelmező már a kifogásában megjelöli a tényleges jogszabálysértéseket.
Az Mt. 23. §-a (4) bekezdésének harmadik mondatából következően a nemperes eljárás tárgya az eredménytelen kifogás, vagyis más jogcímre nem lehet áttérni. A kérelmező a kifogását - a véleményezési jog megsértésén túlmenően - arra alapította, hogy az utasítás beavatkozik a szakszervezetek működési rendjébe, sérti azok autonómiáját, ezért rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül.
Jogszabálysértés esetén az Mt. 4. §-ában meghatározott tilalom megsértése szóba sem jöhet, mert a hivatkozott rendelkezés éppen a látszólag jogszerű eljárást tilalmazza. A kifogás e tekintetben nyilvánvalóan alaptalan.
A kérelmezett az utasításában közvetve sem állapíthatott meg olyan kötelezettségeket az ellenőrzést végző szakszervezetekre, amelyeket az Mt. nem határozott meg, illetőleg egyes rendelkezéseiből nem következik. A kérelmező azonban csak általánosságban hivatkozott az ellenőrzési jogának korlátozására, de sem a kifogásában, sem a kérelmében pontosan nem jelölte meg az utasításnak az előbbiekkel ellentétes rendelkezéseit. A kérelemhez kötöttség elvéből következően emiatt a bíróság eleve nem helyezhette hatályon kívül a kifogásolt utasítást vagy annak egyes rendelkezéseit.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján az érdemét tekintve nem jogszabálysértő végzést - részben eltérő indokolással - hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.507/2001/4. sz.)