adozona.hu
EH 2003.860
EH 2003.860
Jellegbitorlás megállapítása részben azonos című újság kiadása esetén [1996. évi LVII. tv. 6. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította: az alperesek tisztességtelen piaci magatartást követtek el azzal, hogy az I. r. alperes által 1999. március 1-jétől havonta megjelentetett "Kecskeméti Est", a II. r. alperes által 1999. január 28-án megjelentetett "Nem csak Kecskeméti Est" és az 1999. február 11-én megjelentetett "Nem csak Esti Kecskemét" kiadványokat olyan lapcímmel és alkalmazott grafikával készítették, amelyről a versenytárs felperes kiadványát szokták felismerni. Az alperesek...
EH 2003.860 Jellegbitorlás megállapítása részben azonos című újság kiadása esetén [1996. évi LVII. tv. 6. §].
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította: az alperesek tisztességtelen piaci magatartást követtek el azzal, hogy az I. r. alperes által 1999. március 1-jétől havonta megjelentetett "Kecskeméti Est", a II. r. alperes által 1999. január 28-án megjelentetett "Nem csak Kecskeméti Est" és az 1999. február 11-én megjelentetett "Nem csak Esti Kecskemét" kiadványokat olyan lapcímmel és alkalmazott grafikával készítették, amelyről a versenytárs felperes kiadványát szokták felismerni. Az alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta. Ezt meghaladóan azonban a felperes keresetét, amelyben a II. r. alperes által 2000. február 1-jétől kezdődően kiadott "Hírös Est" című kiadvány miatt is a jogsértés megállapítását és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte, elutasította.Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes jogelődje, majd a felperes 1992 óta heti rendszerességgel jelenteti meg a "Pesti Est" című ingyenes terjesztésű műsorújságot, amely a fogyasztók körében népszerűvé vált. Hasonló rendeltetésű műsorújság a felperes hozzájárulásával számos városban, a felperes által kiadott újsággal azonosan szerkesztett tartalommal és grafikai ábrázolással, az adott város nevéhez kapcsolódóan Est címmel (pl. Debreceni - Nyíregyházi Est) jelenik meg. A felperes 1998-ban az I. r. alperessel is tárgyalt arról, hogy az I. r. alperes - csatlakozva az Est elnevezésű országos médiahálózathoz - "Kecskeméti Est" címmel műsorújságot jelentet meg. A felek között azonban a kapcsolat megszakadt, ennek ellenére az alperesek "Kecskeméti Est", "Nem csak Kecskeméti Est" és "Nem csak Esti Kecskemét" címmel jelentettek meg a felperes "Pesti Est" című újságjával grafikai kivitelezés és egyéb külső jegyekben megegyező kiadványokat úgy, hogy ahhoz a felperes nem járult hozzá. Ezt követően 2000 februárjától a II. r. alperes "Hírös Est" címmel jelentetett meg ingyenes műsorújságot.
Az elsőfokú bíróság a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (Tpt.) 6. §-a alapján állapította meg, hogy az "Est" szónak az újságok címében való feltüntetésétől függetlenül az alperesek által kiadott "Kecskeméti Est", "Nem csak Kecskeméti Est" és "Nem csak Esti Kecskemét" című kiadványok külalakja, címlapjaik grafikai ábrázolása a felperes műsorújságjával összetéveszthető. Ezért e kiadványok tekintetében a Tpt. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogsértés elkövetését megállapította és a b) pont alapján az alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta.
A fentieken túlmenően ugyanakkor a II. r. alperes által "Hírös Est" címmel kiadott újság tekintetében úgy foglalt állást, hogy a címlap grafikai ábrázolása, a betűk mérete, a feliratok elrendezése, a tördelés módja, a fejezetek tagolása, szerkesztése, és részben a tartalom is a felperes újságjától oly mértékben különbözik, hogy önmagában az Est szónak a címben való megjelenítése nem adhat alapot az összetéveszthetőség megállapítására, vagyis arra, hogy a fogyasztók ezen termék alapján is a felperes kiadványára asszociáljanak.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, kérve annak részbeni megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a II. r. alperes a "Hírös Est" című kiadványon e megjelölés használatával ugyancsak jogsértést követett el, továbbá általánosságban kérte az alperesek eltiltását az "Est" megjelölés jövőbeni használatától a reklámújságok, ezen belül az ingyenes terjesztésű hirdetőújságok és programfüzetek tekintetében. Álláspontja szerint az Est szó újságcímben való használata - különösen a hirdetések megrendelői körében - alkalmas a felperes újságjával való azonosításra. Ingyenes terjesztésű újság esetében pedig ennek a jelentősége nagyobb annál, minthogy a fogyasztók milyen külalakú újságot választanak.
Az alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték. Állították, hogy a "Hírös Est" című újság a felperes kiadványával már nem összetéveszthető. Egyben előadták, hogy a II. r. alperes utoljára 2001 júniusában jelentette meg a "Hírös Est" című reklámújságot és azóta az Est szó használatával semmilyen újságot nem adnak ki és annak kiadását nem is tervezik.
A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos.
A nem vitás tényállásból megállapíthatóan a felperes hosszú idő óta és lényegében az egész országra kiterjedően folytat - közvetlenül, illetve megbízottjai útján - ingyenes terjesztésű programajánló újságot kiadó tevékenységet, amely az adott város vagy régió nevéhez kapcsolódó "Est" szó használatával vált közismertté. Nem lehet kétséges ezért, hogy az ingyenes programajánló újság címében a város vagy régió megjelölésén túlmenően az Est szó használata az újság olvasóiban, de különösen az újság számára bevételt jelentő hirdetők körében azt a következtetést engedi, hogy a kérdéses lapkiadás a felpereshez vagy a felperes érdekköréhez kapcsolódik. A város vagy régió megjelölése pedig történhet közvetett módon is, pld. olyan jelző alkalmazásával, amely köztudottan földrajzi helyet jelöl. A "Hírös" kifejezés köztudottan Kecskemét városhoz kapcsolódik, ezért ugyanúgy földrajzi helyet jelöl, mint a perben érintett egyéb kiadványok. A "Hírös Est" című műsorújságban hirdetők számára ezért nem biztosít kellő elhatárolást a felperes kiadványaitól az a körülmény, ha ez az újság külalakjában esetleg eltér a felperes egyéb régiókban megjelentetett műsorújságjaitól. A hirdetők előtt ugyanis akkor, amikor a hirdetésük közzétételét megrendelik (ahogy erre a felperes is helytállóan hivatkozott) az újság általában fizikai valóságában nem jelenik meg. Azok a különbségek tehát, amelyeket az elsőfokú bíróság a kereset elutasításánál figyelembe vett, önmagukban nem adnak alapot annak megállapítására, hogy a földrajzi helyet jelölő "Hírös" szó mellett az "Est" szó használata sem a hirdetők, sem pedig a fogyasztók körében nem eredményezi a felperes kiadványaival való összetéveszthetőséget.
A kifejtettekből következően a felperes a fellebbezésében megalapozottan kifogásolta a kereset elutasítását a "Hírös Est" elnevezésű kiadvány tekintetében, mert a II. r. alperes ezzel a kiadvánnyal a Tpt. 6. §-ába ütköző módon tisztességtelen piaci magatartást tanúsított.
Megalapozatlan ugyanakkor a felperes azon igénye, amelyben az alpereseket a jövőre nézve általánosságban kérte az Est szó használatától eltiltani a reklám vagy média piacon. Az alperesek ugyanis önmagában Est elnevezéssel ingyenes programajánló újságot nem jelentetnek meg, így ebben a tekintetben a terhükre jogsértés sem állapítható meg. Jogsértés elkövetésének hiányában a Tpt. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a jövőre nézve sem tilthatók el egy meghatározott tevékenységtől. A jövőbeli lehetséges magatartás jogsértő jellege pedig nem állapítható meg.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bírósága az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatva, a "Hírös Est" című kiadvány tekintetében a II. r. alperes által elkövetett jogsértést megállapította és ezen jogsértéstől a II. r. alperest eltiltotta, míg ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. IV. 25.702/2000.)