adozona.hu
EH 2003.893
EH 2003.893
Rendes felmondás jogszerű indokának minősül a raktári készletet kezelő raktárosnak az a nyilatkozata, hogy a munkakör betöltése feltételeként megjelölt leltárfelelősségi megállapodást nem kívánja megkötni [Mt. 89. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetését sérelmezte, és kérte a jogellenesség jogkövetkezményei alkalmazását a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a 2000. szeptember 4-én kelt rendes felmondás jogellenességét, és kötelezte az alperest elmaradt munkabér, valamint a jogellenesség szankciójaként háromhavi átlagkereset és ezek kamatai megfizetésére.
Az ítéleti tényállás szerint a raktáros munkakörben f...
EH 2003.893 Rendes felmondás jogszerű indokának minősül a raktári készletet kezelő raktárosnak az a nyilatkozata, hogy a munkakör betöltése feltételeként megjelölt leltárfelelősségi megállapodást nem kívánja megkötni [Mt. 89. § (3) bekezdés].
A felperes keresetében a munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetését sérelmezte, és kérte a jogellenesség jogkövetkezményei alkalmazását a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a 2000. szeptember 4-én kelt rendes felmondás jogellenességét, és kötelezte az alperest elmaradt munkabér, valamint a jogellenesség szankciójaként háromhavi átlagkereset és ezek kamatai megfizetésére.
Az ítéleti tényállás szerint a raktáros munkakörben foglalkoztatott felperes és az alperes 1999. szeptember 17-én leltárfelelősségi megállapodást írtak alá. Az alperes a 2000. szeptember 1-jétől szeptember 3-áig végzett leltározást követően a felperessel a korábbi megállapodással azonos tartalmú ún. "felelősségvállaló nyilatkozatot" akart aláíratni, amit a felperes megtagadott. Az alperes a 2000. szeptember 4-én kelt rendes felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát azzal az indokolással, hogy a felperes a "felelősségvállaló nyilatkozatot" nem írta alá, ezért a munkakörében a továbbiakban nem foglalkoztatható.
A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint az alperes által megjelöltek a rendes felmondás indokaként nem szolgálhattak, mivel a felperes korábban már írt alá egy azonos tartalmú leltárfelelősségi megállapodást. A közölt indok továbbá nem függ össze a munkavállaló képességével, magatartásával és a munkáltató működésével.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság megállapítása szerint az 1999. szeptember 17-én aláírt leltárfelelősségi megállapodás a 2000. szeptemberi leltárt megelőző leltáridőszakra vonatkozott, ezért az alperes a raktáros munkakörben dolgozó felperes tekintetében alappal igényelhette a leltárfelelősség vállalását a következő leltáridőszakra. A felperes ezt megtagadó magatartása a munkáltató működésével összefüggött, és a rendes felmondás valós, okszerű indokául szolgálhatott. A felperesnek a kifogásolható raktározási körülményekre hivatkozását arra tekintettel nem találta elfogadhatónak a leltárfelelősség megtagadása tekintetében, mert ez a körülmény a konkrét hiányért való felelősség fennállása vizsgálatakor értékelhető.
A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben az Mt. 3. § (1) bekezdése, 4. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 89. § (2) bekezdése megsértését panaszolta. A kérelme indokolása szerint az alperes a munkaviszonyát az írásbeli felmondást megelőzően 2000. szeptember 2-án már szóban felmondta, a megszüntetés ezért emiatt is jogellenes. Az írásban közölt rendes felmondást illetően arra hivatkozott, hogy a perben bizonyította a raktározás feltételei hiányát, amely miatt a leltárfelelősségi nyilatkozat aláírását jogszerűen megtagadhatta. A munkaviszonya megszüntetésének azonban nem a nyilatkozat aláírása megtagadása, hanem valójában az volt az oka, hogy az alperes ellen több munkavállalóval együtt munkaügyi pert indított egy korábbi leltárhiány megtérítésre kötelező határozat hatályon kívül helyezése iránt. Ennek bizonyítására csatolta az időközben befejezett perben hozott ítéleteket. Mindezek alapján a felperes kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között a kérelemben felhozott indokok tekintetében vizsgálhatta [Pp. 275. § (2) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság ítéletében nem látta megállapíthatónak a munkáltató eljárása tekintetében az Mt. 3. § (1) bekezdése és a 4. §-a megsértését, a rendes felmondást más jogi alapon ítélte jogellenesnek. A felek ezzel kapcsolatos fellebbezése hiányában a rendeltetésellenes joggyakorlás és a munkaviszony szóbeli megszüntetése a másodfokú eljárásnak már nem képezte tárgyát, ennélfogva a felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az Mt. 3. § (1) bekezdése és 4. § (1) és (2) bekezdésébe ütközésére nem hivatkozhat [Pp. 270. § (1) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelemhez csatolt ítéletek a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján sem vehetők figyelembe.
A felülvizsgálati kérelem nem vitatta azt a jogerős ítéleti megállapítást, hogy az alperes minden leltáridőszak kezdetén új leltárfelelősségi megállapodást (csoportos leltárfelelősségi megállapodást) kötött a raktárban dolgozó valamennyi munkavállaló anyagi felelőssége biztosítására. A felperes nem tett észrevételt alperesnek az ezzel kapcsolatos tényelőadásaira, és maga adta elő, hogy a munkaviszonya fennállása alatt a perbeli leltárfelelősségi megállapodás, amit nem írt alá, már a "negyedik lett volna".
A rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránti kereset elbírálásánál abban kellett állást foglalni, hogy a raktáros munkakörű felperesnek a rendes felmondásban megjelölt magatartása, amely miatt munkakörében tovább nem foglalkoztatható, valós és okszerű indokul szolgálhatott-e a munkaviszonya megszüntetésére.
A felperes a perben a jognyilatkozat aláírása megtagadása indokául a szerinte nem megfelelő raktározási körülményekre hivatkozott, és ennek figyelmen kívül hagyását sérelmezte a felülvizsgálati kérelmében. A másodfokú bíróság ezzel összefüggésben helyesen mutatott rá, hogy az őrzés feltételei hiányára a munkavállaló valamely konkrét leltárhiányért való felelőssége alóli mentesülése céljából hivatkozhat. Ezért a pernek a raktározási körülmények vizsgálata nem volt tárgya, ennek bizonyítottságára a felperes a felülvizsgálati kérelmében iratellenesen hivatkozott.
Amennyiben a raktári készletet kezelő raktáros a leltárfelelősségi megállapodást valamely körülményre hivatkozással nem kívánja megkötni, a munkáltató jogszerűen megszüntetheti a munkaviszonyt az ezzel indokolt rendes felmondással, mivel a raktáros munkakörben a készletek kezeléséért vállalt felelősséget a munkáltató a munkakör betöltése feltételeként kikötheti.
A rendes felmondás indoka valós és okszerű volt, abból kitűnt, hogy a felperes munkaviszonya a konkrét esetben a rendeltetését nem töltötte be, fenntartása ezért a felperes magatartásával és az alperes működésével összefüggő okból a továbbiakban nem volt lehetséges. A felülvizsgálatí kérelem ezért az Mt. 89. § (2) bekezdése megsértésére alaptalanul hivatkozott.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgált jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 11.284/2001/3. sz.)