adozona.hu
EH 2001.580
EH 2001.580
A vezetői megbízás visszavonása esetén a köztisztviselő új illetményét az általános szabályok szerint kell megállapítani [Ktv. 31. §-nak az ügyben irányadó (2) bekezdése, 45. §-ának az ügyben irányadó (8) bekezdése; 43. §-ának az ügyben irányadó (6) bekezdése].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes visszavonta a köztisztviselő felperes vezetői megbízását, majd 2000. január 31-én az illetményét 108 096 forintban állapította meg azzal, hogy ebből az alapilletmény 90 080 forint, és illetménykiegészítés 18 016 forint.
A felperes keresetében - egyebek mellett - az alperes 2000. január 31-én kelt intézkedése jogellenességének megállapítását kérte. Álláspontja szerint az illetménye továbbra is az 1999. június 15-ei besorolásban megállapított 144 144 forint. Ehhez képest kérte illet...
EH 2001.580 A vezetői megbízás visszavonása esetén a köztisztviselő új illetményét az általános szabályok szerint kell megállapítani [Ktv. 31. §-nak az ügyben irányadó (2) bekezdése, 45. §-ának az ügyben irányadó (8) bekezdése; 43. §-ának az ügyben irányadó (6) bekezdése].
Az alperes visszavonta a köztisztviselő felperes vezetői megbízását, majd 2000. január 31-én az illetményét 108 096 forintban állapította meg azzal, hogy ebből az alapilletmény 90 080 forint, és illetménykiegészítés 18 016 forint.A felperes keresetében - egyebek mellett - az alperes 2000. január 31-én kelt intézkedése jogellenességének megállapítását kérte. Álláspontja szerint az illetménye továbbra is az 1999. június 15-ei besorolásban megállapított 144 144 forint. Ehhez képest kérte illetménykülönbözet megállapítását, valamint ruházati költségtérítés különbözetet is igényelt.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest ruházati költségtérítés különbözet megfizetésére, továbbá a keresetben megjelölt iratok és igazolások kijavítására. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság a felülvizsgálati kérelemmel érintett illetmény-csökkentésre és illetmény-különbözet fizetésére vonatkozó kereseti kérelem elutasítása indokául a Ktv. 45. § (8) bekezdésében előírtakat jelölte meg, amely szerint ha a köztisztviselő vezetői megbízása megszűnik, az illetményét a Ktv. 43. és 44. §-ai alapján újból meg kell állapítani a törvényben meghatározott besorolási feltételek alapulvételével. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes 2000. január 31-én kelt intézkedésében a felperes illetményét jogszerűen állapította meg a Ktv. 2-es számú melléklete, a köztisztviselői illetményalap és szorzószám figyelembevételével.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítéletnek az illetménye egyoldalú módosítására és az illetménykülönbözet fizetésére vonatkozó kereseti kérelmét elutasító rendelkezését támadta.
A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a besorolás és az illetmény tekintetében osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. Kifejtette, hogy az illetmény újbóli megállapításakor a besorolás jogszabályi feltételeinek van jelentősége, és nem annak, hogy vezetőként az alapilletmény milyen mértékű volt. Az újbóli illetmény-megállapítás miatt az adott esetben az alperes nem a Ktv. 43. § (4) bekezdésében szabályozott illetmény-csökkentést hajtott végre, ezért alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy az intézkedést nem az arra jogosult hozta, és a csökkentés a 20%-ot nem haladhatta volna meg.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperesnek 605 858 forint illetmény-különbözet és kamata megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ktv. 43. § (4) bekezdésében és a 45. § (8) bekezdésében előírtakat, továbbá a sérelmezett intézkedés nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott. Fenntartotta az álláspontját arról, hogy a vezetői megbízása visszavonását megelőző időszakban a Ktv. 43. § (4) bekezdése alapján megemelt alapilletménye visszavonására a Ktv. 45. § (8) bekezdése alkalmazása nem adott jogszerű alapot.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelmében tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy az alperes intézkedése azért jogellenes, mert a munkáltató a Ktv. 43. §-ának (4) bekezdésében biztosított jogkörében korábban megemelt alapilletményét egyoldalúan nem csökkenthette.
Az adott esetben ugyanis a felperes vezetői megbízását a Ktv. 31. § (2) bekezdése alapján az alperes indokolás nélkül visszavonhatta - amit a felperes nem is vitatott -, ezt követően azonban a Ktv. 45. §-ának (8) bekezdése szerint kellett eljárnia. Eszerint az alperesnek a Ktv. 43. és 44. §-ai figyelembevételével kötelezően újra meg kellett határoznia a felperes illetményét. Erre az általános szabályok szerint - a besorolási osztály és a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám és illetményalap figyelembevételével - kerülhet sor.
Helyesen fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy az illetménynek a vezetői megbízás visszavonását követő újbóli megállapításakor nincs jelentősége a vezetői megbízás megszűnésekori illetménynek. Nem érvényesülhet továbbá a Ktv. 43. § (6) bekezdésében az ott szabályozottak szerint az alapilletmény védelmére vonatkozó szabályozás, mivel a korlátozás a vezetői megbízás megszűnését követő illetmény megállapítását nem érinti. Az illetménynek a törvény szerinti besoroláshoz igazodó újbóli kötelező megállapítására tekintettel a törvény szerint közölt illetmény nem vitatható azon az alapon, hogy a közlésre a munkahelyi felettes útján került sor.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben panaszolt törvénysértés hiányában a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.450/2001/2. sz.)