adozona.hu
EH 2001.579
EH 2001.579
A fegyelmi eljárás megindítására és a fegyelmi tanács összetételére vonatkozó rendelkezések szempontjából az eljárás megindításának, nem pedig a kötelezettségszegés elkövetésének időpontja az irányadó [Kjt. 46. § (1) bekezdés, 49. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapítható tényállás szerint a megyei jogú város képviselő-testülete 1993. november 15-től 1998. július 31-ig igazgatói teendők ellátásával bízta meg a felperest az alperesnél. A határozott idő lejártát követően, 1998. augusztus 1. napjától a felperes beosztott tanári munkakörben folytatta munkáját. Ezt követően az új alperesi intézményvezető a lefolytatott pénzügyi-gazdasági ellenőrzési vizsgálat alapján 1998. október 20. napján fegyelmi eljárást rendelt el a felperes elle...
EH 2001.579 A fegyelmi eljárás megindítására és a fegyelmi tanács összetételére vonatkozó rendelkezések szempontjából az eljárás megindításának, nem pedig a kötelezettségszegés elkövetésének időpontja az irányadó [Kjt. 46. § (1) bekezdés, 49. § (2) bekezdés].
A periratokból megállapítható tényállás szerint a megyei jogú város képviselő-testülete 1993. november 15-től 1998. július 31-ig igazgatói teendők ellátásával bízta meg a felperest az alperesnél. A határozott idő lejártát követően, 1998. augusztus 1. napjától a felperes beosztott tanári munkakörben folytatta munkáját. Ezt követően az új alperesi intézményvezető a lefolytatott pénzügyi-gazdasági ellenőrzési vizsgálat alapján 1998. október 20. napján fegyelmi eljárást rendelt el a felperes ellen arra hivatkozással, hogy a felperes magasabb vezetői megbízatásának ideje alatt vezetői feladatainak nem tett maradéktalanul eleget. Az alperes közalkalmazottaiból alakult fegyelmi tanács az 1998. november 26-án hozott határozatában a felperest megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta.A felperes keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte, lényegében arra hivatkozással, hogy a fegyelmi eljárás indítása és lefolytatása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik, függetlenül attól, hogy időközben a magasabb vezetői megbízása már megszűnt. A fegyelmi határozatot érdemben nem kívánta vizsgáltatni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság az alperes fegyelmi tanácsa 1998. november 26-án kelt megrovás fegyelmi büntetést kiszabó határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest a felperes javára perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kjt. 53/A. §-ának (1) bekezdése alapján a magasabb vezető beosztású közalkalmazottként elkövetett fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása a képviselő-testület (közgyűlés) hatáskörébe tartozik, az időmúlás folytán bekövetkezett státuszváltozásnak általában nincs jelentősége.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság jogi következtetésével, melyet kiegészített azzal, hogy ha a bíróság arra az álláspontra helyezkedne, az új intézményvezető is jogosult a fegyelmi eljárás kezdeményezésére, úgy kettősség állna fenn, mert mind az önkormányzat képviselő-testülete, mind az intézmény vezetője eljárhatna a felperessel szemben. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotónak ilyen szándéka nem lehetett, ezért a megyei bíróság is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fegyelmi eljárás megindítására az intézményvezetőnek nem volt joga és lehetősége.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, valamint a felperes perköltség viselésére kötelezését kérte. A Kjt. 46. §-a (1) bekezdésére hivatkozott, amely szerint a fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója jogosult megindítani. Minthogy 1998. október 20. napján a felperes vonatkozásában a kinevezési jogkör gyakorlója az intézmény igazgatója volt, ő volt jogosult a fegyelmi eljárás megindítására, illetve a fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács kijelölésére is.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint fegyelmi ügyében a képviselő-testület járhatott volna el, át nem ruházható hatáskörben.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.
Tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a Kjt. 53/A. §-ának (1) bekezdése alapján a magasabb vezetői megbízatású közalkalmazottakra vonatkozó előírásokat alkalmazták. A Kjt. 46. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a fegyelmi eljárást a közalkalmazott kinevezési jogkörének gyakorlója jogosult megindítani, aki a fegyelmi eljárás megindítása időpontjában a felperes vonatkozásában az intézmény igazgatója volt. A munkáltatói jogkör gyakorlójának személye attól függ, hogy a közalkalmazott vezetőnek minősül-e vagy sem. A vezetői megbízás megszűnése azonban nem akadálya annak, hogy az ilyen minőségben elkövetett fegyelmi vétség miatt a törvényes határidőn belül az elkövetőt felelősségre vonják. A fegyelmi jogkör a fegyelmi eljárás megindításakor munkáltatói jogkört gyakorlót illeti meg abban az esetben is, ha a kötelezettségszegés idején még magasabb vezető volt a közalkalmazott (Mfv. II. 10.502/1998/2. szám).
A fegyelmi jogkör gyakorlójának személye tehát nem a vétség elkövetésekori helyzethez igazodik, hanem az eljárás megindításakor fennálló állapothoz. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor arra a következtetésre jutottak, hogy a perbeli esetben az intézmény vezetője nem volt jogosult eljárni a közalkalmazottal szemben annak a vezetői megbízása ideje alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.600/1999/3. sz.)