adozona.hu
EH 2001.574
EH 2001.574
A kollektív szerződés hatályának megállapítása iránti kereset elbírálása peres eljárásra tartozik [Mt. 199. § (1) bekezdés, Pp. 3. § (1) bekezdés, 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező a módosított kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett sütőüzemére kiterjed a Sütőipai Szakágazati Kollektív Szerződés. A tárgyaláson a kérelmezett ezt elismerte annak megjegyzésével, hogy ennek megítélésére a bíróságnak nincs hatásköre, mert a miniszter a kollektív szerződés kiterjesztéséről egyértelműen rendelkezett.
A kérelmező az elismerésre tekintettel a kérelmétől elállt, a kérelmezett az eljárás megszüntetését és utazási költségének megtérítését kérte. A mu...
EH 2001.574 A kollektív szerződés hatályának megállapítása iránti kereset elbírálása peres eljárásra tartozik [Mt. 199. § (1) bekezdés, Pp. 3. § (1) bekezdés, 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet].
A kérelmező a módosított kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett sütőüzemére kiterjed a Sütőipai Szakágazati Kollektív Szerződés. A tárgyaláson a kérelmezett ezt elismerte annak megjegyzésével, hogy ennek megítélésére a bíróságnak nincs hatásköre, mert a miniszter a kollektív szerződés kiterjesztéséről egyértelműen rendelkezett.A kérelmező az elismerésre tekintettel a kérelmétől elállt, a kérelmezett az eljárás megszüntetését és utazási költségének megtérítését kérte. A munkaügyi bíróság ezt követően a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján az eljárást megszüntette és a kérelmezőt a kérelmezett javára 4234 Ft költség megfizetésére kötelezte.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett, mert az elsőfokú bíróság a kérelmét kifogásnak minősítette, noha ilyen jogot nem gyakorolt, mivel az alperesnél képviselettel nem rendelkezik. A téves minősítés miatt a bíróság a szükséges bizonyítást nem folytatta le, elfogadta az alperes valótlan, a korábbi álláspontjával ellentétes nyilatkozatát. A költség megfizetésére jogellenesen kötelezte, mivel nem lett pervesztes, a perre nem adott okot. Erre tekintettel annak megállapítását kérte, hogy a kollektív szerződés hatálya az alperesre és munkavállalóira kiterjed, az alperes valótlant állított, ebből következően kötelezze az alperest a költségei megfizetésére.
A megyei bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta és a kérelmezőt fellebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság szerint a kérelmet a tartalma folytán a nemperes eljárás szabályai szerint kellett elbírálni. Az elállás folytán a jogszabálynak megfelelően szüntette meg az eljárást a munkaügyi bíróság és kötelezte a kérelmezőt a Pp.-nek a nemperes eljárásban is alkalmazandó 160. §-ának (1) bekezdése alapján a kérelmezett költségének megfizetésére.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és az eljárásban a "szakszervezeti kifogás" minősítésének megváltoztatása, az elsőfokú eljárásban felvett tárgyalási jegyzőkönyv megsemmisítése, a kollektív szerződés kérelmezett által történt megsértésének megállapítása, valamint költségeinek megtérítése iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Az eljárás kezdeményezését megelőző közigazgatási eljárásra hivatkozott, amelyben a kérelmezett vitatta, hogy a kollektív szerződés hatálya rá kiterjed, ennek ellenére annak megszegése miatt bírsággal sújtották. Az eljárás tárgya kollektív munkaügyi jogvita volt, de kifogásról szó sem lehetett. Képviselője nem jogi végzettségű, az elálláshoz fűződő következményekről nem világosították fel, így megtévesztő módon került sor az eljárás megszüntetésére.
A kérelmezett ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következőkre tekintettel nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kérelmet a tárgyára tekintettel peres vagy nemperes eljárásban kellett-e elbírálni.
A kérelmező módosított kérelme kizárólag annak megállapítására irányult, hogy a munkaügyi miniszter által kiterjesztett hatályú kollektív szerződést a kérelmezettnek alkalmaznia kell. A kérelmet kifogás nem előzte meg, erre nem vitásan a kérelmezőnek nincs is joga, mert a kérelmezettnél nincs képviselete. A kérelem a tárgyánál fogva a kollektív szerződés hatályával függött össze, amely a Pp. 349. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint munkaügyi jogvitának, a törvény szóhasználatával munkaügyi pernek minősül, amelyet a kérelmező, mint a kérdéses kollektív szerződést megkötő fél is kezdeményezhetett harmadik féllel szemben.
A munkaügyi jogvitát kivételes rendelkezés hiányában peres eljárásban kell elbírálni. Ilyen kivételes rendelkezés az Mt. 37. §-ának (4) bekezdése, amely szerint a kollektív szerződés-kötési jogosultsággal kapcsolatos vitát a bíróság nemperes eljárásban bírálja el. A kérelmező azonban nem a szerződés-kötési jogosultságának, hanem a munkaügyi miniszter által kiterjesztett kollektív szerződés kérelmezettre kiterjedő hatályának a megállapítását kérte, ez pedig peres eljárásra tartozik.
A peres eljárás szabályait az ügy tárgyának téves megjelölése ellenére sem a munkaügyi bíróság, sem a megyei bíróság nem sértette meg: az elsőfokú bíróság ülnökökkel járt el, tárgyalást tartott, amelyre a feleket megidézte, a másodfokú eljárásban pedig tárgyalást nem kellett tartani, mert a megyei bíróság végzést bírált felül. Az ügy nemperes számra történt iktatása és tárgyának téves megjelölése önmagában nem olyan eljárási szabálysértés, ami a jogerős határozat hatályon kívül helyezését eredményezhetné.
A jogi személy kérelmező képviseletében eljárt elnök a felülvizsgálati kérelemben írt előzmények és a kérelmezett tárgyaláson tett elismerő nyilatkozata ismeretében állt el a kérelmétől, amit külön meg is indokolt. Ennek következményeire külön nem kellett a figyelmét felhívni, mert a szavak általános elfogadott jelentéséből is arra kellett következtetni, hogy az eljárás folytatását nem kívánja, a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint "a kérelem tárgya felemésztődött". A munkaügyi bíróság ehhez az egyértelmű kérelemhez kötve volt, a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján az eljárást meg kellett szüntetnie, függetlenül a kérelmezett hozzájárulásától (Pp. 356. §), de a kérelmezőnek viselnie kell a kérelmezett addigi költségeit [Pp. 160. § (1) bekezdés]. A megyei bíróság erre tekintettel érdemben helytállóan hagyta helyben az elsőfokú végzést.
Az eljárásnak nem volt tárgya, hogy a kérelmezett a kiterjesztett hatályú kollektív szerződést megsértette-e, így erről a felülvizsgálati eljárásban nem lehet dönteni, a jegyzőkönyv "megsemmisítésére" nincs lehetőség. A jogerős végzés az érdemét tekintve nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 11.126/2000/5. sz.)