adozona.hu
EH 2001.563
EH 2001.563
Ha az osztályvezető a munkáltató munkaszerződés-módosításra irányuló ajánlatát nem fogadta el és eladóként történő foglalkoztatását kérte, ezt a nyilatkozatát a munkáltató nem tekinthette munkavállalói rendes felmondásnak, ezért az utóbbira alapított munkaviszony megszüntetés jogellenesen történt [Mt. 82. §, 89. §, 100. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes azért indított keresetet az alperes ellen, mert álláspontja szerint a munkaviszonyának megszüntetésére jogellenesen került sor. Emiatt a munkaviszony helyreállításának mellőzését kérte az Mt. 95. § (4) bekezdése, 93. § (1) bekezdése és 100. § (4) bekezdése szerinti követeléseinek teljesítésével.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2000. április 4ei intézkedése jogellenessége következményeként az alperest felmondási időre járó átlagkereset, végkielégítés és kamat címén maras...
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2000. április 4ei intézkedése jogellenessége következményeként az alperest felmondási időre járó átlagkereset, végkielégítés és kamat címén marasztalta.
A tényállásban az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes 1984. október 1-jétől boltvezető munkakörben dolgozott határozatlan idejű munkaviszony alapján. Az alperes jogelődjénél a konfekció-méteráru osztályt vezette. 2000. február elején az említett osztályt a divatáru osztállyal összevonták. Ennek vezetésére az alperes felkérte a felperest, aki azt szóban, 45 000 forint havi díjazás mellett vállalta. Ezután azonban a 2000. március 27-ei (35 000 forint/hó díjazást tartalmazó) munkaszerződés-módosítást kapott kézhez. Ekkor írásban azt közölte a munkáltatói jogkör gyakorlójával, hogy az osztály vezetését nem tudja vállalni. Ilyen előzmények után az alperes 2000. április 4-én a felperes említett írásbeli értesítését munkavállalói rendes felmondásnak tekintette.
A munkaügyi bíróság e tényállást értékelve arra következtetett, hogy a felperes nem volt köteles elfogadni az alperes egyoldalú munkaszerződés-módosítását [Mt. 82. § (1) bekezdés], a felperes szándéka továbbá nem irányult a munkaviszonya megszüntetésére. Ezért az alperes jogellenesen járt el, következésképpen viselni tartozik ennek jogkövetkezményeit [Mt. 100. § (1), (5) és (7) bekezdés]. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogsértés súlyával - figyelemmel a felperes hosszú időn át fennállt munkaviszonyára - 6 havi végkielégítés arányos [Mt. 100. § (4) bekezdés].
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, az illetéket felemelte.
A másodfokú bíróság az ítéleti tényállást kiegészítve megállapította, hogy a munkaszerződése szerint a felperesnek a bolt konfekció osztályán állt fenn a munkavégzési kötelezettsége a boltvezető munkakörben. Az alperes munkaszerződés-módosítása a konfekció-méterárudivatáru osztály vezetői feladatainak ellátására irányult. A felperes ehhez a munkaszerződés-módosításhoz nem járult hozzá, az ezt közlő írásbeli nyilatkozat nem minősülhet a munkavállaló felmondásának, tehát az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg azáltal, hogy a felperes jognyilatkozatát helytelenül értelmezte.
A másodfokú bíróság ítélete ellen, annak hatályon kívül helyezése, a felperes keresetének elutasítása, másodlagosan új eljárás elrendelése iránt az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt.
Álláspontja szerint a felperes jognyilatkozata felmondásnak minősül, a munkaviszony megszüntetéséről a felek szóban meg is állapodtak, ezt a felperes a munkatársai előtt elismerte, a bíróságok mindezeket tévesen értelmezve (a tanúk meghallgatását mellőzve) helytelenül következtettek.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes az alpereshez intézett írásbeli nyilatkozatában közölte, hogy (az egyesített új osztályon) az osztályvezetői megbízást nem tudja vállalni, kérte más személy osztályvezetővé kinevezését, és eladóként való tovább foglalkoztatását. E jognyilatkozatot a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint nem lehet a felperes munkaviszonyát megszüntető jognyilatkozatnak tekinteni, erre nézve nem tartalmaz akaratnyilvánítást. Ebből következően helyesen állapította meg a másodfokú bíróság az alperes intézkedésének jogellenességét. A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetése az Mt. 87. § (1) bekezdés a) pont szerint lehetséges, a megállapodást a (2) bekezdés értelmében írásba kell foglalni. Ilyen okirat hiányában a bíróságok helytállóan mellőzték a felek szóbeli tárgyalására vonatkozó bizonyítékok beszerzését (tanúk meghallgatása).
Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint a munkakör jellegének tartós megváltozása, ha ez a foglalkoztatás nem tartozik a munkaszerződéses munkakörbe, munkaszerződés-módosítással lehetséges. A perben lefolytatott bizonyítási eljárás nem vonatkozott arra, hogy a boltvezető munkakörbe tartozó feladatok jellege megváltozott-e az új osztály létrehozásával, emiatt nem lehet megalapozottan megállapítani, hogy a felperes jogszerűen járt-e el, amikor az alperes szerződéses ajánlatát visszautasította, vagyis az új osztályszerkezet kialakítása igényelt-e munkaszerződés-módosítást. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítélete indokolásának a munkaszerződés-módosításra vonatkozó részét mellőzi.
A fentiekből következően a jogerős ítélet érdemi döntése helyes, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján - módosított indokolással - a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.523/2001/5. sz.)