adozona.hu
EH 2001.473
EH 2001.473
Ha a fegyelmi tanács eljárásában és döntésének meghozatalában kizárt személy vett részt, ez a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után [Ktv. 53. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A M. Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában jegyzői munkakört betöltő felperest a képviselő-testület fegyelmi tanácsa az 1999. szeptember 20-án kelt határozatával a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) 37. §-ának (1) bekezdésében írt kötelezettsége vétkes megszegése miatt hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A felperes a fegyelmi határozat ellen előterjesztett keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és az eredeti...
EH 2001.473 Ha a fegyelmi tanács eljárásában és döntésének meghozatalában kizárt személy vett részt, ez a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után [Ktv. 53. § (3) bek.].
A M. Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában jegyzői munkakört betöltő felperest a képviselő-testület fegyelmi tanácsa az 1999. szeptember 20-án kelt határozatával a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) 37. §-ának (1) bekezdésében írt kötelezettsége vétkes megszegése miatt hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta.A felperes a fegyelmi határozat ellen előterjesztett keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és az eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének mellőzésével a Ktv. 60. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását, valamint egyéb juttatásainak megtérítését kérte. Az eljárásban a felperes a fegyelmi eljárás szabálytalanságára, így többek között arra hivatkozott, hogy a vizsgálóbiztos a fegyelmi határozat meghozatalában részt vett. Az alperes elkésettség címén kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fegyelmi határozatot hatálytalanította és a visszahelyezés mellőzésével az alperest végkielégítés, elmaradt illetmény, illetőleg különböző összegű nyugdíjpénztári hozzájárulás és perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítéletét azzal indokolta, hogy az alperes a fegyelmi eljárás során lényeges eljárási szabályt sértett. A perben ugyanis nem volt vitás, hogy a vizsgálóbiztosként eljáró személy a fegyelmi tanács döntéshozatalában tagként vett részt. Ez ellentétes a Ktv. 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal és olyan súlyos eljárási szabálysértésnek minősül, amely a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést, a felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében részben és akként változtatta meg, hogy az alperes által a felperesnek fizetendő végkielégítés öszszegét 1 021 600 forintra leszállította és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 63 850 forintot és ebből 35 686 forintnak a 2000. január 16-ától járó évi 20%-os kamatát, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a döntéshez szükséges tényeket feltárta és a jogalap tekintetében a jogszabályoknak megfelelő megalapozott döntést hozott, amikor a fegyelmi határozatot hatálytalanította.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, vagy a másodfokú ítélet helyett a jogszabályoknak megfelelő, a keresetet elutasító és a felperest a perköltség viselésre kötelező új határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság meghatározott eljárási rendelkezéseket megsértett. Álláspontja szerint a vizsgálóbiztosnak a fegyelmi határozat meghozatalában való részvétele jelentéktelen a felperesnek a fegyelmi eljárásra okot adó súlyosan törvénysértő magatartásához képest, és ezáltal a jogerős ítélet sérti az Mt. 4. §-ában foglaltakat.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében pedig a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem tartalmából kitűnően az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részéről az általa sérelmezett eljárásjogi szabályok megsértése az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt.
Ugyanakkor az alperes nem tette vitássá, hogy a vizsgálóbiztos a képviselő testület, mint fegyelmi tanács ülésén a felperessel szemben meghozott fegyelmi büntetés tárgyában szavazott.
A fegyelmi tanács eljárásában és a döntéshozatalban tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt - többek között - az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos [Ktv. 53. §-ának (3) bekezdés a) pont].
A töretlen bírói gyakorlat a kizárt személy részvételét a fegyelmi tanács eljárásában és a döntés meghozatalában úgy ítéli meg, hogy az a Ktv. 53. § (3) bekezdésében foglaltak olyan súlyos megsértésének minősül, amely a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után, annak érdemi elbírálása nélkül.
A jogerős ítélet helyállóan állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság által elkövetett eljárási szabálysértések nem minősülnek olyan lényegesnek, amelyek megsértése miatt szükséges az elsőfokú tárgyalás megismétlése illetve kiegészítése [Pp. 252 § (2) bekezdés]. A Legfelsőbb Bíróság csupán megjegyzi, hogy a per korábbi és a jelenlegi alperesének jogi képviseletét ugyanaz a személy látta el, a megelőző eljárás alapján a peranyagot ismerte, ezért az alperes jogai az eljárás során nem sérültek.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok ítéletének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására kellő alapot nem talált, ezért a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 722/2000. sz.).