adozona.hu
EH 2001.471
EH 2001.471
Ha a munkavállaló a munkáltató magatartása miatt a részvényvásárlástól elesett, részére kártérítés a megvásárolható részvények névértéke alapján jár [Mt. 174. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesnek 313 darab részvény legmagasabb tőzsdei értékének megfelelő összeg, annak az 1995. október 1. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre járó kamatai és a perköltség megfizetésére való kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás szerint ugyanezen bíróság az 1995. október 4. napján kelt ítéletével jogerősen megállapította, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél fennáll, ennek ellenére a felperes az alperes által a munka...
EH 2001.471 Ha a munkavállaló a munkáltató magatartása miatt a részvényvásárlástól elesett, részére kártérítés a megvásárolható részvények névértéke alapján jár [Mt. 174. §].
A felperes az alperesnek 313 darab részvény legmagasabb tőzsdei értékének megfelelő összeg, annak az 1995. október 1. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre járó kamatai és a perköltség megfizetésére való kötelezését kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás szerint ugyanezen bíróság az 1995. október 4. napján kelt ítéletével jogerősen megállapította, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél fennáll, ennek ellenére a felperes az alperes által a munkavállalók részére felajánlott részvényjegyzési jogával és lehetőségével nem élt.
A felperes az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az alperesnél a munkaviszonyának fennállását megállapító ítéletet csak a részvényjegyzési határidő lejártát követően kapta kézhez, így a részvényjegyzés lehetőségéről nem is értesült.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az alperest 313 000 forint és ennek az 1996. január 1. napjától számított évi 20%-os késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy az alperesi tájékoztató szerint egy dolgozó legfeljebb 313 darab részvényt vásárolhatott, amelyek 1000 forintos névértékű névre szóló törzs-részvények voltak. A felperes az eljárásban úgy nyilatkozott, hogy a részvények ellenértékét nem fizeti meg az alperesnek. A másodfokú bíróság ezen nyilatkozat és a Legfelsőbb Bíróság végzésében foglalt iránymutatás alapján a felperesnek az Mt. 174. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással a felperes által elviekben jegyezhető 313 részvény 1000 forintos névértékkel számolt összegének megfizetésére kötelezte az alperest. A késedelmi kamat kezdő időpontjának meghatározásánál pedig abból indult ki, hogy az alperesnek a felperes részére a részvényeket 1995. év végéig kellett volna kiadnia.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes az első- és másodfokú bíróság jogszabálysértő ítélete helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a részvényeknek a kibocsátáskori vételára 1400 forint volt, ezért az 1000 forintos névérték semmiképpen sem megfelelő. Ezen túlmenően álláspontja szerint a részvények jelenlegi tőzsdei legmagasabb jegyzett értéke illeti meg, hiszen ha annak idején élhetett volna a részvényvásárlási jogával, azokat ilyen áron értékesíthetné. Mivel a részvények értéke naponta változik, ezért az elmúlt évek középarányos értékének megfelelő összeg illeti meg.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésre hivatkozik, annak konkrét megjelölése nélkül. A részvényvásárlás lehetőségéről tájékoztató hírlevél a részvény vételárát jelöli meg még 1400 forintban, amelyből a munkavállalóknak 700 forintot kellett megfizetni, a felperes azonban az eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a részvények ellenértékét nem téríti meg. Ehhez képest a másodfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint hozta meg a döntését, amikor a felperest megillető kártérítés mértékének megállapításánál a megszerezhető részvények névértékét vette figyelembe, amely a tájékoztató szerint 1000 forint volt. A jutalék és a részvény árfolyam ingadozásából eredő esetleges nyereség a munkaviszonnyal összefüggő károkozás körén kívül esik, annak megfizetését a felperes kellő alap nélkül kéri.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 692/2000. sz.).