adozona.hu
EH 2001.469
EH 2001.469
Ha a munkáltató a törvényes előfeltételek hiányában kötelezte a munkavállalót a leltárhiány megtérítésére, határozatát hatályon kívül kell helyezni [Mt. 170. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1990. február 1-jétől volt az alperes nagykereskedelmi raktárának a vezetője, ahol vezetőhelyettesként alkalmazták korábban Sz. L., majd nevezett távozását követően 1997. szeptember 23-ától beosztottként R. G.-t és W. B.-t. A felperes és a raktárban foglalkoztatott dolgozók személyi alapbérben és a forgalom mértékétől függően jutalékban részesültek. Az alperesnek más nagykereskedelmi raktára nem volt, ez a raktár szolgálta ki az alperes kereskedelmi egységeit, boltjait, kívülálló m...
EH 2001.469 Ha a munkáltató a törvényes előfeltételek hiányában kötelezte a munkavállalót a leltárhiány megtérítésére, határozatát hatályon kívül kell helyezni [Mt. 170. §].
A felperes 1990. február 1-jétől volt az alperes nagykereskedelmi raktárának a vezetője, ahol vezetőhelyettesként alkalmazták korábban Sz. L., majd nevezett távozását követően 1997. szeptember 23-ától beosztottként R. G.-t és W. B.-t. A felperes és a raktárban foglalkoztatott dolgozók személyi alapbérben és a forgalom mértékétől függően jutalékban részesültek. Az alperesnek más nagykereskedelmi raktára nem volt, ez a raktár szolgálta ki az alperes kereskedelmi egységeit, boltjait, kívülálló magánszemélyeket és társaságokat. A nagykereskedelmi raktárban jövedéki termékek, szeszes ital és dohányáru forgalmazásával is foglalkoztak. Az áruk kiadására, kezelésére a felperesen kívül W. B. és R. G. is jogosultak voltak.A felperes 1998. október elején bejelentette felettesének, hogy a cigaretta áru tekintetében a raktári nyilvántartás és a tényleges készlet nem egyezik, ezért az alperes leltározást rendelt el. Az 1997. szeptember 30-ától 1998. október 27-éig tartó leltáridőszak alapján 1 165 829 forint leltárhiányt állapítottak meg, melynek megtérítésére az alperes 1998. december 3-án hozott határozatával kötelezte a felperest.
Az eredménytelen egyeztetést követően benyújtott keresetében a felperes a leltárhiány térítési határozat hatályon kívül helyezését kérte, minthogy a készletet nem kizárólagosan kezelte, az általa 1997. október 3-ai dátummal aláírt felelősségvállaló nyilatkozatot nem a leltáridőszak kezdetén írta alá, emellett az alperes a korábbi felelősségi rendszert egyoldalúan megváltoztatta, annak ellenére, hogy a forgalom növelésében a beosztott dolgozók is érintettek voltak, jutalékot kaptak a jövedéki termékek értékesítésében részt vettek. Hivatkozott arra, hogy az alperes által ily módon kialakított felelősségi rendszer az ő vonatkozásában ellentétes volt az Mt. 4. §-a szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével.
Az alperes 1998. december 21-én a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette, amely ellen a felperes szintén kereseti kérelmet terjesztett elő, s a bíróság elrendelte a perek egyesítését.
A munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 1998. december 3. napján meghozott, a felperest leltárhiány fizetésére kötelező határozatát, a felperesnek a munkáltató 1998. december 21-én meghozott rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítása iránti keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes kollektív szerződése szabályozza a leltárhiányért fennálló felelősség feltételeit. Ennek 3. pontja alapján a raktárvezetők és helyetteseik a keletkezett normán felüli leltárhiányért teljes anyagi felelősséggel tartoznak. A beosztott raktárosok felelősségvállaló nyilatkozatot nem írtak alá, holott mindketten kezelték a raktári készletet. A felperes szabadság, betegség vagy egyéb ok miatti távolléte alkalmával leltározást nem rendeltek el. Bár a felperes a leltározást követően a teljes felelősségvállaló nyilatkozatot aláírta, indokolatlan volt a beosztottak munkába állítása úgy, hogy őket az alperes nem tette anyagi felelőssé. Ezért az elsőfokú bíróság a felperest teljes egészében mentesítette a leltárhiány megfizetése alól.
Az ítéletnek a leltárhiány-térítési határozatot hatályon kívül helyező rendelkező része ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve a felperes keresetének elutasítását. A felperes a munkaügyi bíróság ítélete fellebbezéssel támadott részének a helybenhagyását kérte.
A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, míg a fellebbezett részét helybenhagyta. A megyei bíróság megállapította a fellebbezett ítéleti rendelkezés tekintetében, hogy a munkaügyi bíróság helytálló tényállás alapján megfelelő jogkövetkeztetést vont le. Kiegészítette a tényállást azzal, hogy a felperessel 1997. október 3-án kötött megállapodás 4. pontja szerint "Az egységvezető és helyettese teljes anyagi felelőssége csak akkor érvényesíthető, ha a beosztott dolgozókat a szövetkezet az üzletvezetők hozzájárulásával alkalmazta. A Kollektív Szerződés XIV. fejezet 2. pontja szerint "A leltárhiányért a felelősséget érvényesíteni csak akkor lehet, ha a munkavállalót a felelősségi szabályok változásakor írásban tájékoztatták."
A fentiekkel kiegészített tényállás alapján a megyei bíróság megállapította, hogy a perbelit megelőző utolsó elszámolt leltár befejező időpontja 1997. szeptember 30-a volt. E fordulónappal kezdődött a perbeli leltáridőszak, ezen időponttal kellett volna a felperesnek is az anyagi felelősségvállaló nyilatkozatát megtennie, különös tekintettel a megváltozott körülményekre, a korábban felelős raktárvezető-helyettes távozására. Az alperes azonban már ezt megelőzően intézkedett a beosztottak munkába állításáról úgy, hogy a felperes ehhez írásban hozzájárult volna. A személyi feltételekben a leltáridőszak kezdetekor bekövetkezett változások egyben a felelősségi szabályok változását is jelentik, ezért a felperessel szemben a megtérítési igény érvényesítése a felelősségi megállapodásba kollektív szerződésbe ütközik.
A másodfokú bíróság az utólagos hozzájárulásának érvénytelenségén kívül, amiatt is érvénytelennek tekintette a felperesi felelősségvállalást, mert a ténylegesen helyettesi feladatokat ellátó beosztottját nem anyagi felelősként foglalkoztatta. A felperes közvetlen felettesei is elismerték, hogy a felperes távollétei alatt is üzemelt a raktár. A beosztottak felelősségvállaló nyilatkozatának hiányát a felperes felettesei is mulasztásként értékelték.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes mindkét fokú ítélet megváltoztatását és a felperesnek a leltárhiány megtérítésére kötelező határozat elleni keresetének elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a leltár befejezésének tényleges időpontja 1997. október 3-a volt, tehát a felperes a felelősségvállaló nyilatkozatának az aláírásával nem késett el. A felperes nem tiltakozott a beosztottak személye ellen. Jogellenesnek tartotta az alperes a másodfokú ítéletnek azt a megállapítását, hogy R. G. ténylegesen helyettesként dolgozott. A felperesnek módjában állt volna a beosztottak gondosabb ellenőrzése, mellyel megelőzhette volna a nagy összegű leltárhiány keletkezését.
A felperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a következők szerint.
A Pp. 275. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye. Az eljárt bíróságok által kialakított tényállás módosítására csupán iratellenesség, vagy a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, logikátlan értékelése esetében van lehetőség. Az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű értékelésével állapították meg a döntésük alapjául szolgáló tényállást és helytálló a jogi következtetésük is.
A periratok alapján a tényállást a felülvizsgálati kérelemben írtakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság kiegészíti azzal, hogy a leltározási jegyzőkönyv szerint a perbeli leltározás 1997. szeptember 29-ével kezdődött és megszakításokkal október 3-án fejeződött be. Az alperes megtérítésre kötelező határozata szerint a felperest az 1997. szeptember 30-ától 1998. október 27. napig terjedő leltáridőszakban megállapított leltárhiány megtérítésére kötelezték. Ekként tehát nem iratellenes az eljárt bíróságok azon megállapítása, hogy a felperes az 1997. október 3-ai felelősségvállaló nyilatkozatát nem a leltáridőszak kezdetét megelőzően tette.
Azon túl, hogy a nyilatkozat a kollektív szerződésbe ütközik, az is kizárja a felperes teljes anyagi felelősségét, hogy a beosztott dolgozókat az alperes 1997. szeptember 23-ától alkalmazta a felperes hozzájárulása nélkül. A felperessel október 3-án kötött megállapodás a beosztott dolgozókkal kapcsolatos hozzájáruló nyilatkozatát kifejezetten nem tartalmazza.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiek szerint módosított indokolással tartotta hatályban a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 022/2000. sz.).