adozona.hu
EH 2001.468
EH 2001.468
A megszámlált, zsákban elhelyezett, zárt rendszerben továbbított pénz esetében a pénzkezelő felelőssége a bankban történő, tételes átvételig tart [Mt. 169. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratok szerint a felperes 1993 óta áll az alperessel munkaviszonyban a B. Igazgatóság 70. számú munkahelyén, pénzolvasói munkakörben. A munkáltatói jogkör gyakorlója 1998. december 3-án 60 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes keresetében a kártérítési határozat hatályon kívül helyezését kérte azzal az indokkal, hogy az ő kezelése alatt a pénz hiánytalanul megvolt, és a pénzes zsák lezárását követően a pénz kikerült kizárólagos őrizetéből.
A munkaügyi bír...
EH 2001.468 A megszámlált, zsákban elhelyezett, zárt rendszerben továbbított pénz esetében a pénzkezelő felelőssége a bankban történő, tételes átvételig tart [Mt. 169. §].
A periratok szerint a felperes 1993 óta áll az alperessel munkaviszonyban a B. Igazgatóság 70. számú munkahelyén, pénzolvasói munkakörben. A munkáltatói jogkör gyakorlója 1998. december 3-án 60 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes keresetében a kártérítési határozat hatályon kívül helyezését kérte azzal az indokkal, hogy az ő kezelése alatt a pénz hiánytalanul megvolt, és a pénzes zsák lezárását követően a pénz kikerült kizárólagos őrizetéből.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Tényként állapította meg, hogy az alperes által csatolt szabályzat alapján a felperesnek, mint utánszámlálónak, meg kell győződnie arról, hogy a főpénztáros által kiállított pénzrészletezésen feltüntetett összeg bankjegykötegekben, bankjegycsomagokban, teljes érmetételekben hiánytalanul megvane. A készpénzellátmány tartalmának helyességéért az utánszámláló, a bankjegykötegek és a teljes érmetételek belső tartalmáért pedig az azokat készítő a felelős. A munkahely elszámolása alapján megállapítható volt, hogy a Bank által 1998. október 5-én a posta főpénztára által készített egyösszegű zsákos befizetés átvételekor 60 000 forint hiányt állapítottak meg. A hiány abból adódott, hogy a pénzjegyzék szerinti 214 darab 10 000 forintos bankjegy helyett 208 darab 10 000 forintos bankjegy érkezett a bank pénztárába. A befizetés banki átvétele bizottságilag történt, az eltérésről jegyzőkönyv készült, a bank a hiányra vonatkozó értesítéssel a pénzjegyzéket, bankjegyszalagokat, fatáblát, a lezáráshoz használt zsineggel és plombával együtt megküldte. A Bank és a Magyar Posta között 1997 januárjában létrejött megállapodásban kölcsönös együttműködést vállaltak, melynek alapján a posta képviselője a banki pénzátvételnél jelen lehet. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperesnek az Mt. 169. § (1) bekezdésében szabályozott, vétkességre tekintet nélküli felelőssége megállapítható. Hivatkozott arra, hogy a munkaügyi bíróságok joggyakorlata a Legfelsőbb Bíróság M. törv. II. 10. 349/1982/4. számú határozata alapján is egységes, amennyiben a lezárt pénzküldeménynek értékküldeményként való továbbításával a dolgozó pénzkezelő anyagi felelőssége csak a küldemény hiánytalan átvételével egyidejűleg szűnik meg. A tényleges átvétel akkor valósul meg, amikor a bank a sértetlen zsákban érkezett bankjegyköteget tételesen elszámolja, azt címlet és darabszám szerint átveszi. A felperes nem tudta a jelen perben bizonyítani, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította, ezért a hiányért teljes mértékben felelősséggel tartozik.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Utalt arra, hogy a perbeli esetben a bank csatolta azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a hiány összegét megállapította. A megszámlált zsákokban elhelyezett pénz zárt rendszerben jutott a postától a bankig, a zsák plombája sértetlen volt. Minthogy a felperes végezte az utánszámlálást, a tényleges átvételig a felperes kártérítési felelőssége fennáll. A felperes mentesítésére csak akkor van lehetőség, ha a felperes bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította, azonban a felperes ilyen bizonyítékra nem hivatkozott.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezésével kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az esetében az Mt. 169. §-a szerinti felelősség nem alkalmazható, minthogy a hiány nem keletkezhetett nála a sok éves tapasztalata és hibátlan munkavégzése alapján, emellett a munkahelyen készült videofelvétel sem rögzített olyan cselekményt, amely a hiányt eredményezte volna. Változatlanul hivatkozott arra, hogy az átadást követően a pénz az ő ráhatási köréből kikerült, és miután ő az átvett dolgot hiánytalanul átadta, ezért a hiányért nem tartozik felelőséggel.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az eljárt bíróságok a megalapozott ítéleti döntéshez szükséges tényállást kellően feltárták, az a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Alaptalanul hivatkozik a felperes arra, hogy a pénzösszeget hiánytalanul átadta, hogy munkája során a hiány nem következhetett be, továbbá, hogy a munkáltatónak jelen kellett volna lennie a banki pénz- átvételnél. Az eljárt bíróságok helyesen hivatkoztak a Legfelsőbb Bíróság korábbi iránymutató határozatára és arra, hogy az egységes ítélkezési gyakorlat szerint zsákos befizetéseknél a tételes átvétel a bankban történik. Ilyen esetben a tényleges átvétel akkor valósul meg, amikor a bank a sértetlen zsákban érkezett bankjegyköteget tételesen átveszi. A dolgozó pénzkezelő anyagi felelőssége tehát csak a küldemény hiánytalan átvételével egyidejűleg szűnik meg.
Nem mentesíti a felperest a felelősség alól, hogy a küldemény átvételekor a munkáltató képviselője nem volt jelen, mert ilyen kifejezett kötelezettség nem terhelte (Mfv. II. 10. 852/1998/2.). Minthogy a felperes a mentesülésére lehetőséget adó körülményt nem bizonyított, ezért az eljárt bíróságoknak az aggálytalanul megállapított ítéleti tényállás alapján hozott döntése jogszerű.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 741/2000. sz.).